Szempontok Tudja hogyan csoportostjuk a vdett terleteket pldkkal
- Slides: 20
Szempontok: Tudja, hogyan csoportosítjuk a védett területeket példákkal (természetvédelmi terület tájvédelmi körzet, nemzeti park) Térképen ismerje fel hazánk nemzeti parkjait. Ismertesse a lakóhelyéhez legközelebb fekvő nem zeti parkot, ennek fontosabb értékeit.
Természetvédelmi terület Az ország jellegzetes és különleges természeti értékekben gazdag, kisebb összefüggő területe, amelynek elsődleges rendeltetése egy vagy több természeti érték, illetve ezek összefüggő rendszerének a védelme. A védett láp, szikes tó természetvédelmi területnek minősül. Például: Hévízi-gyógytó Természetvédelmi Terület A természetvédelmi terület (TT) szintén a természetvédelem értékeinek megőrzésére és fenntartására kialakított területi kategória, viszont kiterjedése kisebb a nemzeti parknál és a tájvédelmi körzetnél is. Elsősorban állattani-, növénytani- és kultúrtörténeti értékeket rejt, gazdálkodás többnyire nem folytatható a területén. Többségük fokozottan védett, ezért kismértékben vagy egyáltalán nem látogatható. Fogalma két formára osztható, az országos jelentőségű természetvédelmi területet a kormány, a helyi jelentőségű változatát az önkormányzatok hozzák létre. Hazánkban napjainkban 142 természetvédelmi terület van, közel 10 % - uk fokozottan védett.
Tájvédelmi körzet Az ország jellegzetes természeti, tájképi adottságokban gazdag nagyobb, általában összefüggő területe, tájrészlete, ahol az ember és természet kölcsönhatása esztétikai, kulturális és természeti szempontból jól megkülönböztethető jelleget alakított ki, és elsődleges rendeltetése a tájképi és a természeti értékek megőrzése. Például: Szigetközi Tájvédelmi Körzet A tájvédelmi körzet (TK) a nemzeti parknál kevésbé szigorúan szabályozott területi kategória. Olyan nagyobb kiterjedésű védett, többé-kevésbé eredeti állapotában megmaradt terület, melynek a természeti-ökológiai értékek, az egyedi jelleg megőrzése és fenntartása mellett a turizmus, ismeretterjesztés, természetjárás és gyógyítás is fontos funkciója. Területén a táj védelmét nem befolyásoló gazdálkodási tevékenység, például a legeltetés megengedett és bizonyos esetekben szükséges is. A tájvédelmi körzeteket a Nemzeti Park Igazgatóságok a nemzeti parkokra vonatkozó elvek szerint kezelik és hozzájuk hasonlóan a kormány hozhatja létre. Magyarországon jelenleg 36 tájvédelmi körzet található.
Nemzeti park Az ország jellegzetes, természeti adottságaiban lényegesen meg nem változtatott, olyan nagyobb kiterjedésű területe, melynek elsődleges rendeltetése a különleges jelentőségű, természetes növény- és állattani, földtani, víztani, tájképi és kultúrtörténeti értékek védelme, a biológiai sokféleség és természeti rendszerek zavartalan működésének fenntartása, az oktatás, a tudományos kutatás és a felüdülés elősegítése. A nemzeti park (NP) az IUCN (Természetvédelmi Világszövetség) kategóriái közé sorolt, olyan természeti értéknek tekinthető, melyet az ország legmagasabb természetvédelmi hatósága nyilvánít védetté. Nagyobb kiterjedésű terület, melyen a természeti és kultúrtörténeti értékek megőrzése, a biodiverzitás fenntartása és a környezeti nevelés a legfontosabb szempont. Ez a kategória igen szigorúan szabályozott, ugyanis a törvény szerint területén semmilyen természetvédelemmel össze nem egyeztethető művelési forma és telepítés nem végezhető, minél nagyobb része legyen háborítatlan, vagyis emberi behatástól mentes. A nemzeti park állami felügyelet alatt áll és csupán korlátozottan látogatható. Hazánkban jelenleg 10 nemzeti park található
Hazánk nemzeti parkjai
Foltos szalamandra Lisztes kankalin
Szártalan bábakalács
Havasi cincér
Daru Nyárasborókás
Túzok Siketfajd
Természetvédelem Természetvédelem: az élőlények, természetes életközösségek, élőhelyek a természetes és természet közeli területek, valamint a természeti táj megőrzésére hívatott társadalmi tevékenység Természetvédelem része a környezetvédelemnek Ösztönös, évezredek óta tartó Nagy kócsag
Környezetvédelem környezetvédelem: az emberi társadalom saját maga ellen okozott károk megelőzésére, mérséklésére, elhárítására irányuló tevékenység. Tudatos, 3 -4 évtizede tart Az emberiség következmények mérlegelése nélkül vette igénybe a Föld területeit. Társadalmi fejlődése során: önmagának fokozatos jólétet biztosított, míg ezzel párhuzamosan a környezetet pusztította Ezen összefüggések felismerése: általánosan XIX. századra tehetők A tudatos környezetvédelem először 1872. március 1 -én az USA hozott jogszabályt (Yellowstone Nemzeti Park)
Yellowstone Nemzeti Park
Magyarországon I. Európában először 1909 -ben Svédország, majd Norvégia alkotott törvényt a nemzeti parkokról Magyarországon először az 1879. évi erdőtörvény , majd 1935. évi IV. törvény szabályozta az erdő- és a természet védelmét 1906: Madarak és fák napja (Apponyi Albert rendelte el, hogy évenként legyen a népiskolákban) 1939: Első természetvédelmi terület (debreceni Nagyerdő egy része) 1952: Első tájvédelmi körzet (Tihanyi-félsziget)
Madarak és fák napja (1906) debreceni Nagyerdő (1939) Tihanyi-félsziget (1952)
1961. évi 18. számú rendelet: valódi természetvédelmi jogszabály 1962: 1982. Országos Természetvédelmi Hivatal létrejötte évi 4. számú rendelet: az 1961 -es 18. számú rendeletet korszerűsítette (értékek helyreállítását, fenntartását, bemutatását és a környezetvédelemmel kapcsolatos felvilágosítást feladatává tette: az államnak , a társadalmi szervezeteknek és a lakosságnak is!)
1996. évi 53. törvény: végérvényes természetvédelem szabályozása Magyarországon. A természetvédelem minden személynek és szervezetnek kötelessége. Alapelve az általános védelem: - a biológiai sokféleség megőrzése - a kiemelten értékes természeti területek - kulturális értékek - élőhelyek és fajok védelme
Nemzetközi egyezmények Ramsari egyezmény (vizes élőhelyekről) 1971 Bonni egyezmény (vándorló állatfajok védelme CMS) 1979 Berni egyezmény (vadon élő állatok, növények, és élőhelyek védelméről) 1979 Világörökség egyezmény 1985 Rotterdami egyezmény (veszélyes vegyi anyagok nemzetközi kereskedelme) 1998 Bázeli egyezmény (vegyi anyagok szabályozása) 1992 New York-i keretegyezmény (az ENSZ éghajlat változási keretegyezménye) 1992 Riói egyezmény (biodiverzitásról: biológiai sokféleségről CBD) 1992