Szem fejldse Ambafajok a vltoz fnyintenzitsra mdostjk mozgsi

Szem fejlődése

• Amőbafajok a változó fényintenzitásra módosítják mozgási reakcióikat. Ha az amőba teljes testét megvilágítjuk, az állat megáll. Ha a megvilágítás mintegy fél órán keresztül fennmarad, a mozgás újra megindul: az állat sejtmembránja vagy citoplazmája fényérzékeny

• A földi gilisztánál a test felszínén egyenletesen eloszló speciális hámsejtek teszik lehetővé a fényintenzitás érzékelését. Az ilyen receptorok együttműködése révén már a fény irányának durva érzékelése is lehetséges.

• Az iránylátás már egyetlen érzéksejtnél is lehetséges, ha az kehely alakú pigmentsejtben fekszik, pl. az örvényférgek és lándzsahalak esetén. A pigmentsejt ugyanis egyik oldalról leárnyékolja az érzékelősejtet, így az érzékelt fény iránya azonosítható. Egy sejt mindig csak egy fényirányt érzékel, de több sejt együttműködése fokozhatja a teljesítményt. • Az összetett pigmentkehelysejtek esetén a szerv már jól megkülönbözteti az egyes fényirányokat, mivel a kehely nyílásán keresztül beeső fény különböző sejteket képes ingerelni

• Ennél valamivel gyengébb teljesítményűek az úgynevezett csészeszemek, ahol az érzéksejtek a hám bemélyedéseiben fekszenek. • A gödörszemek esetén megjelenhetnek bizonyos lencseszerű képződmények is, amelyek természetesen javítják az irány észlelést. Az iránylátással együtt megjelenik a mozgáslátás is, ha a fény az irányérzékelő receptorokat egymás után ingereli. Bár a fényerősség csökken, a mozgás és iránylátás, sőt a kép felbontás is javul, ha a szemnyílásszűkebb (kagyló)

• A képlátás alapvetően két szemtípus esetén válik lehetségessé: az ízeltlábúak összetett szeme és a sötétkamra (hólyagszem) szem esetén (lábasfejű).

Összetett szem