Szellzsi filtrcis vesztesgek szerepe az pletek energiahztartsban Csoknyai
Szellőzési (filtrációs) veszteségek szerepe az épületek energiaháztartásában Csoknyai Tamás Ph. D BME Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék
TARTALOM Szigorodó energetikai követelmények Nem légtömör szerkezetek állagvédelmi kérdései A légtömörség minősítése és mérőszámai Filtrációs veszteségek nagyságrendje
1. Szigorodó energetikai követelmények
Irányelv az épületek energiahatékonyságáról [3] Európai Parlament és a Tanács 2002/91/EK Irányelve (Direktíva) 2006. január 4 -én lép életbe Magyarországi rendelet és a konkrét követelményértékek folyamatban Célok: Energiatakarékosságra ösztönzés Az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentése Energiafüggőség csökkentése
Főbb előírások Új építésű vagy nagyobb felújításban részesült épületekre szigorúbb követelmények: összesített primer energetikai jellemző fajlagos hőveszteség tényező a határoló szerkezetek hőátbocsátása Energia Tanúsítvány (ET): Eladásra vagy bérbe adásra kerülő épületekre Új építésűekre és felújításokra 2006 -tól kötelező Meglévőkre 2007 -től kötelező A tanúsítványt tíz évente meg kell újítani Közvetlen hatás az ingatlanok értékére
Főbb előírások Kazánok ellenőrzése 20 k. W teljesítmény felett 2 -5 évente, korszerűsítési javaslatok tétele Légkondicionálás visszaszorítása 12 k. W-nál nagyobb légkondicionáló berendezések három évenkénti ellenőrzése javaslatok tétele a rendszer teljesítményének javítására, alternatív megoldásokra (pl. passzív hűtés).
Szigorodó követelmények Vastagabb hőszigetelések, jobb határoló szerkezetek Épület összes transzmissziós veszteségére szigorúbb határérték Épület és épületgépészeti rendszerek összenergia igényére követelmények ENNEK RÉSZE A SZELLŐZÉS ÉS A FILTRÁCIÓ EDDIG NEM VOLT SZABÁLYOZVA! ET során a légtömörséget kötelező figyelembe venni! Ehhez a tanúsító kérhet blower-door mérést.
2. Nem légtömör szerkezetek állagvédelmi kérdései
Légtömörségi problémák Ablakbeépítések Tetőtérbeépítések Könnyűszerkezetes épületek Panelépületek fúgái Minden pont, ahol a szigetelés megszakad: Szerkezeti csomópontok Gépészeti vezetékek (légcsatornák, belső esőcsatorna, kémények)
Rossz légtömörség következményei Ellenőrizhetetlen szellőzés Állagromlás infiltráció és exfiltráció esetén Huzatérzet, diszkomfort Energiaveszteségek Akusztikai problémák
Infiltráció A külső nyomás nagyobb, mint a belső Szélnek kitett homlokzat Szívott belső tér A résen a levegő kintről befelé áramlik A szélnyomás az esőt és a felületen csorgó vizet beviheti Víz felgyülemlik az üregekben és nagyon lassan szárad ki Különösen károsítja a favázas szerkezeteket A szigetelési tulajdonságok romlanak
Exfiltráció A belső nyomás nagyobb, mint a külső: A tetőgerinc túloldalán, depressziós tér Túlnyomásos terekben Bentről kifelé áramlik a levegő A belső levegő abszolút nedvességtartalma nagyobb, mint a külsőé a belső nedvességforrások miatt A kiáramló magasabb nedvességtartalmú levegő lehűl A harmatponti hőmérséklet alatt kicsapódik A szerkezet átnedvesedik és károsodik (fadeszkázat, ablakkeretek, ablak fogadószerkezetek) Így 100 -1000 -szer több nedvesség jut a szerkezetbe, mint a normál páravándorlás által Nagy százaléka az épületkároknak erre a jelenségre vezethető vissza
Spontán szellőzés? Érv: Tömítetlen épületburok spontán szellőzést biztosít megvan a biológiailag szükséges légcsere Cáfolat: Szélcsendes időben a filtráció szinte nulla. Szeles időben sem elegendő a biológiai igény teljesítéséhez Kontrollálatlan szellőzés A lakók nem fogadják el a huzatérzet miatt Nem lehet olyan tömítetlenségi szintet produkálni, mely elég légcserét biztosítana huzatérzet nélkül Szeles időben huzatos, kifűthetetlen tetőterek Megoldás: utólagos tömítés
Mesterséges szellőzés Alacsony energiafelhasználású épületekben, passzívházakban hővisszanyerős kiegyenlített szellőzés Azt hihetnénk nincs filtráció Elszívás: konyha, fürdő, WC depresszió infiltráció Befúvás: nappali, háló túlnyomás exfiltráció Kisebb átöblítés a lakáson, hővisszanyerőn kevesebb szellőző levegő megy keresztül visszanyert hő kevesebb
3. A légtömörség minősítése és mérőszámai n 50 w 50, q 50
Minősítő eljárás MSZ EN 13829 – Épületek hőtechnikai viselkedése. Épületek légáteresztő képességének meghatározása. Túlnyomásos eljárás. [4] Blower-door (ventilátoros ajtó) / Épületszellőzési rendszer ventilátorai 50 Pa túlnyomás létrehozása Térfogatáram mérése: V 50 [m 3/h]
Származtatott mennyiségek Referencia nyomáskülönbség melletti légcsere: n 50 = V 50 / V [1/h] Légáteresztés (határoló felületre vetített légcsere): q 50 = V 50 / AE [m/h] Alapterületre vonatkoztatott levegőszivárgás: w 50 = V 50 / AF [m/h]
n 50 légcsereszámok nagyságrendje [1] n 50 Meglévő 7. . Mai új épület HU 5. . 10 Mai új épület DE 2. . 6 Alacsony en. 0, 17. . 5 Passzív ház 0, 17. . 0, 6
Légtömörségi fokozatok [5] Többlakásos Családi ház Légtömörségi szint n 50<2 n 50<4 Magas 2<n 50<5 4<n 50<10 Közepes 5< n 50 10< n 50 Alacsony
Légcsereszám becslése [5] Családi házakra és többlakásos házakra táblázatos értékek n [h-1] = f(légtömöségi szint, szélhatásnak kitett homlokzatok száma, szélvédettségi fokozat)
Szellőzési veszteségek [5] MSZ EN 832 –Épületek hőtechnikai viselkedése. A fűtési energiaigény számítása. Lakóépületek Szellőzési hőveszteség: Vf: ventilátorok, Vx: tömörelen határoló szerkezetek
4. A filtrációs veszteségek nagyságrendje
Egy 30 cm-es falon levő repedés okozta hőveszteség szélessége a nyomáskülönbség és a résszélesség függvényében [2] 10 Pa 5 Pa 3 Pa 1 Pa
Számpélda filtrációs veszteségekre [1] Infiltrációs légcsere természetes szellőzésű épületre (MSZ EN 832): ninf = n 50 e e = f(szélhatásnak kitett homlokzatok száma>1, szélvédettségi fokozat=közepes) = 0, 07 Mai új épületre n 50=2. . 6 ninf =0, 14. . 0, 42 [h-1] 0, 4 h-1
Hatás az éves energiafelhasználásra [1] Qinf = ninf V rlev clev Qa Qa=84 k. Kh: fűtési hőfokhíd (DE) Qinf = 0, 4 h-1 * 300 m 3 * 0, 33 * 84 k. Wh/(m 3/h) = 3326 k. Wh Qinf = 33, 3 k. Wh/(m 2 a) Passzív ház: n 50 < 0, 6 h-1 Qinf = 3, 5 k. Wh/(m 2 a)
Épületek éves energiafelhasználása
Köszönöm a figyelmet! FELHASZNÁLT IRODALOM: [1] Luftdichte Projektierung von Passivhausen, CEPHEUS, Passivhaus Institut, 2002 [2] Hauser, Höttges, Otto-Stiegel: Energieeinsparung in Gebaudebestand, Gesellschaft für Rationelle Energieverwendung, 2001 [3] Európai Parlament és a Tanács 2002/91/EK Irányelve [4] MSZ EN 13829 – Épületek hőtechnikai viselkedése. Épületek légáteresztő képességének meghatározása. Túlnyomásos eljárás. [5] MSZ EN 832 –Épületek hőtechnikai viselkedése. A fűtési energiaigény számítása. Lakóépületek
- Slides: 28