Szchenyi Istvn Egyetem Krnyezetmrnki Tanszk FENNTARTHATSG SOKFLESG s

Széchenyi István Egyetem Környezetmérnöki Tanszék FENNTARTHATÓSÁG, SOKFÉLESÉG és ALKALMAZKODÁS A REZILIENCIA TÁRSADALMI ÉRTELMEZÉSE BULLA MIKLÓS SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM KÖRNYEZETMÉRNÖKI TANSZÉK MAGYAR IPARI ÖKOLÓGIAI TÁRSASÁG 2012. JANUÁR 1

Széchenyi István Egyetem Környezetmérnöki Tanszék KORÁBBI ELŐADÁSOK, TANULMÁNYOK FENNTARTHATÓSÁG és SOKFÉLESÉG – A REZILIENS KÉPESSÉG TÁRSADALMI INTERPRETÁLÁSA [IX. Környezettudományi Tanácskozás, Széchenyi István Egyetem Környezetmérnöki Tanszék , 2008. November] FENNTARTHATÓSÁG, SÉRÜLÉKENYSÉG, ALKALMAZKODÁS [Magyar Professzorok Nemzetközi Szövetsége: A Fenntartható Fejlődés holisztikus megközelítése és a megvalósítás eszközei „PRÉ CONFERENCÉ”, Budapest, 2011. November] SOKFÉLESÉG, SÉRÜLÉKENYSÉG és ALKALMAZKODÁS – A REZILIENCIA TÁRSADALMI ÉRTELMEZÉSE – [Magyar Tudományos Akadémia Környezettudományi Elnöki Bizottság, 2011. November] SÉRÜLÉKENYSÉG és ADAPTÁCIÓ – A REZILIENCIA ESÉLYEI [Tanulmánykötet, p. 439. Szerk. : Tamás, P. és Bulla, M. , OKT-MTA, Budapest 2011] MAGYAR IPARI ÖKOLÓGIAI TÁRSASÁG 2012. JANUÁR 2

Széchenyi István Egyetem Környezetmérnöki Tanszék TÉZIS A biológiai és a kulturális sokféleség (diverzitás) együttesen jelentős mértékben hozzájárul a társadalmi-ökológiai rendszerek rezilienciájához, az „intelligens alkalmazkodáshoz” [BM], azaz az alkalmazkodó képesség fölépítéséhez, megőrzéséhez és növeléséhez. A sokféleség egy igen fontos előfeltétele az olyan fejlődésnek, amely reziliens és környezeti, társadalmi, gazdasági valamint kulturális értelemben egyaránt fenntartható. [UNESCO, 2007. ] MAGYAR IPARI ÖKOLÓGIAI TÁRSASÁG 2012. JANUÁR 3

Széchenyi István Egyetem Környezetmérnöki Tanszék REZILIENCIA ÉRTELMEZÉSEK • A társadalmi / gazdasági – ökológiai rendszerek [Socio-Ecological Systems = SES] erőteljességét [ = Robustness], amely e rendszereknek azt a tulajdonságát jelentik, hogy megtartják, sőt felerősítik azon képességüket, hogy a külső befolyásoknak, amelyek működésüket megzavarnák, fölborítani akarnák, ellenállnak anélkül, hogy struktúrájuk és komplex dinamikájuk megváltoznék. [Young et al. 2006] • Más módját jelenti a » SES « rendszer ellenálló, ill. alkalmazkodó – és/sőt – fejlődőképességének az ún. » RESILIENCE « tulajdonság az, hogy befogadni (=abszorbeálni) sőt hasznosítani tudja a külső változások okozta zavaró hatásokat, hogy megtartja struktúráját, minőségi (kvalitatív) változ(tat)ások nélkül. [Gallopin, 1989. , Young et al. 2006. ] • A kulturális resilience azt a képességet jelenti, hogy egy közösség fenn tudja tartani önazonosságát és eközben új, praktikus tudásokat vesz alkalmazásba. [Bulla, 2006. , UNESCO Paris 2007. ] MAGYAR IPARI ÖKOLÓGIAI TÁRSASÁG 2012. JANUÁR 4

Széchenyi István Egyetem Környezetmérnöki Tanszék A diverzitás mással nem pótolható esélyt jelent a globális ökoszisztéma, és benne civilizációink működőképességének, belátható ideig tartó fenntartása érdekében. Sebezhetőségének elkerülésében, amikor már se a » robusztusság « sem a » resilience « nem működik a » tipping point « [László, E. 2009. ] után. [BM] MAGYAR IPARI ÖKOLÓGIAI TÁRSASÁG 2012. JANUÁR 5

Széchenyi István Egyetem Környezetmérnöki Tanszék BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG Az élő organizmusok változatossága jelenti – egyebek mellett – a szárazföldi, tengeri és egyéb vízi ökoszisztémákat, valamint ezek ökológiailag komplex részeit; a diverzitás egyaránt tartalmazza a sokféleséget a fajokon belül és azok, valamint az ökoszisztémák között. A biológiai (erő)források magukba foglalják a genetikai információk értékét, organizmusokat, vagy azok részeit, továbbá populációkat, vagy az ökoszisztémák bármi egyéb összetevőit, amelyek(et) az emberiség jelenleg vagy potenciálisan használ(hat). (kiemelés tőlem: BM) [Convertion of Biological Diversity, 1992. Rio] alapján A biodiverzitás részletesebb kifejtése megtalálható a Környezet- és természetvédelmi Lexikon 2. kiadás I. kötetben. (Főszerk. : Láng, I. Akadémiai Kiadó, Budapest 2002. ) MAGYAR IPARI ÖKOLÓGIAI TÁRSASÁG 2012. JANUÁR 6

Széchenyi István Egyetem Környezetmérnöki Tanszék KULTURÁLIS SOKFÉLESÉG A kulturális sokféleség magába foglal minden közösséget, mindegyiket saját etnikai, történelmi, vallási, művészi identitásával. Bővíti a lehetőségek bárki számára rendelkezésre álló tárát, egyike a fejlődés gyökereinek nem pusztán gazdasági értelemben, hanem inkább abban, hogy a megfelelő szellemi, érzelmi, erkölcsi létezés megvalósítását jelenti. A kulturális sokféleség körébe tartoznak: (1) a szokások, rituálék, jó termelési módok, ismeretátvivő rendszerek; (2) együttélési módok, társadalmi rendszerek: a jogrend és az intézmények, a közhatalmi rendszer, beleértve a megbízások, fölhatalmazások időtartamát; (3) vallások, hitek, spirituális és világnézetek; (4) az ismeretek, (technológiai) eljárások, szakértelmek; (5) nyelvek; (6) a művészi kifejezés területei, műfajai: a (képző) művészetek, az építészet, az irodalom és a zene. [Declaration of Cultural Diversity, UNESCO, 2002. ] alapján MAGYAR IPARI ÖKOLÓGIAI TÁRSASÁG 2012. JANUÁR 7

Széchenyi István Egyetem Környezetmérnöki Tanszék TÁRSADALMI DIMENZIÓ „Az emberi társadalom fenntartható fejlődése környezeti, anyagi, ökológiai, társadalmi, gazdasági, jogi, kulturális, politikai és pszichológiai dimenziókat ölel fel, amelyekre figyelemmel kell lenni. … Egy igazságos és tisztességes társadalom, például, valószínűleg biztonságosabban fenntartható, mint egy (anyagilag – ugyan – fenntartható [BM] brutális diktatúra. ” [Bossel, H. : Indicators for SD: Theory, Methods, Applications. A report for Balaton Group, Winnipeg, 1999. ] „A fenntartható fejlődés a legjobb törekvés morálisan és gyakorlatilag is …” [Lafferty, W. M. : Democratic Parameters for Regional Sustainable Development. ENSURE/SUSTAIN Symposium, Seggau, Austria, 2000. ] MAGYAR IPARI ÖKOLÓGIAI TÁRSASÁG 2012. JANUÁR 8

Széchenyi István Egyetem Környezetmérnöki Tanszék BIOKULTURÁLIS SOKFÉLESÉG A világban megtalálható valamennyi különbözőség, tekintet nélkül annak eredetére. Tartalmazza a biológiai sokféleséget, annak minden szintjével, valamint a kulturális sokféleség minden megjelenési formáját az egyénitől a teljes egészig és a kölcsönhatásokat (interakciókat) mindezek között. [Loh and Hamon, 2005. ] MAGYAR IPARI ÖKOLÓGIAI TÁRSASÁG 2012. JANUÁR 9

Széchenyi István Egyetem Környezetmérnöki Tanszék „…a Föld felszínét beborító bioszféra-emberi komplexeket tekint(het)jük végső szerveződési szintnek” és „a bio-szociális rendszer egésze fizikai szempontból folyamatos energiaáramban álló nyílt rendszer, amelyre természetesen érvényesek a termodinamika törvényei, és ezek hatása az organizációkban is kimutathatók. ” [Csányi, V. 1988. ] MAGYAR IPARI ÖKOLÓGIAI TÁRSASÁG 2012. JANUÁR 10

Széchenyi István Egyetem Környezetmérnöki Tanszék KULTURÁLIS TÁJ(KÉP) Az idők folyamán lezajlódó természeti, környezeti hatások és kialakuló lehetőségek, valamint az ezekhez alkalmazkodó társadalmi, gazdasági, kulturális erőfeszítések/tevékenységek során kialakuló, az emberi társadalom és letelepedésének evolúcióját illusztráló/bemutató területi elrendeződés. [Operational Guidelines for the Implementation of the World Heritage Contention. http: //whc. unesco. org/archive/opguide 05 -en. pdf] MAGYAR IPARI ÖKOLÓGIAI TÁRSASÁG 2012. JANUÁR 11

Széchenyi István Egyetem Környezetmérnöki Tanszék „… ha az ember nem veszi át tudatosan a technikai szféra szabályozását, akkor egy könnyen bekövetkező ökológiai katasztrófa megszüntetheti a civilizációt (!ok/okozat? [BM]) Az ökológiai szféra szabályozására, a Föld felszínének agrár-parkká való átalakítására megvan az elvi lehetőség, ha a kulturális evolúció jelenlegi szakaszán az ehhez szükséges ideák gyors elszaporítása megtörténik. ” [Csányi, V. : Összetett rendszerek szabályozási problémái: megszakadás az evolúciós rendszerekben I. Typotex Kiadó, 2010. (de) „… nem elegendő csupán a részrendszerek struktúráját szabályozni. A teljes ökoszférát csak globális intézkedésekkel lehet megtartani… (és) Ehhez társadalmi átalakítások szükségesek” [Csányi, V. u. o. ] MAGYAR IPARI ÖKOLÓGIAI TÁRSASÁG 2012. JANUÁR 12

Széchenyi István Egyetem Környezetmérnöki Tanszék KISSZÉRIÁS TUDÁSOK SORVADÁSA Azokban a társadalmakban/közösségekben, amelyekben él az a felfogás, hogy a biodiverzitás megőrzése a lét alapja, anyagi, kulturális és spirituális értelemben is, a természet és a – legszélesebben értelmezett – kultúra; javasolt szóhasználatomban, mindezek együtt, tehát: a civilizáció működtetése nem válik, nem választható szét, (ott) az ember és a többi élőlény egyaránt integráns része az ökoszisztémának, és minden szerveződésnek, folyamatnak, történésnek a legmagasabb szintű elrendeződése, befoglaló kerete: a táj. [BM] MAGYAR IPARI ÖKOLÓGIAI TÁRSASÁG 2012. JANUÁR 13

Széchenyi István Egyetem Környezetmérnöki Tanszék A BIOLÓGIAI ÉS KULTURÁLIS SOKFÉLESÉG KÖLCSÖNÖS ÖSSZEFÜGGÉSEI Ismeretek és Technológiák i. technológiák, technikák, folyamatok, eljárások a természetes anyagok használatával kapcsolatban (is); ii. hagyományos és helyi ismeretek, helyi erőforrások, ökológiai összefüggések ismerete, veszélyek korai felismerése, kockázatok kezelése, a természeti katasztrófákkal való megbirkózás képessége, hagyományos orvoslás; iii. az ismeretek, szakértelmek átadása, generációs átörökítése, formális és informális, hagyományos oktatás, nevelés; iv. a hagyományos ismeretek újjáélesztésének – egyúttal v. az új ismeretek, technológiák alkalmazásba vételének, az alkalmazkodásnak (adaptáció) eljárásai, szokásai, mechanizmusai. MAGYAR IPARI ÖKOLÓGIAI TÁRSASÁG 2012. JANUÁR 14

Széchenyi István Egyetem Környezetmérnöki Tanszék A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS DEFINÍCIÓI Brundtland Bizottság: „a fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésétől” Hermann Daly: „a fenntartható fejlődés a folytonos szociális jóllét elérése anélkül, hogy az ökológiai eltartó-képességet meghaladó módon növekednénk. A növekedés az anyagi gyarapodás következtében előálló méretbeli változást, míg a fejlődés a nagyobb teljesítőképesség elérését jelenti” Világ Tudományos Akadémiái: „a fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével egyidejűleg” „A fenntartható fejlődés a jól-lét nagyon hosszú időn át tartó növekedése… A fenntartható fejlődés azonos a nagyon hosszú időn át tartó növekvő fogyasztással, annak szélesebb gazdasági interpretációját követve. ” [UNECEF: Measuring Sustainable Development; NY. , Geneve, 2009. ] MAGYAR IPARI ÖKOLÓGIAI TÁRSASÁG 2012. JANUÁR 15

Széchenyi István Egyetem Környezetmérnöki Tanszék A FENNTARTHATÓSÁG PARADIGMÁJA MAGYAR IPARI ÖKOLÓGIAI TÁRSASÁG 2012. JANUÁR 16

Széchenyi István Egyetem Környezetmérnöki Tanszék A GYENGE ÉS AZ ERŐS FENNTARTHATÓSÁG PARADIGMA ÁBRÁJA Környezet Gazdaság Társadalom A civilizációnak bele kell férni a környezetbe [BM] Gazdaság GAZDASÁG TÁRSADALOM A » gyenge « fenntarthatóság Az » erős « fenntarthatóság TERMÉSZETI KÖRNYEZET MAGYAR IPARI ÖKOLÓGIAI TÁRSASÁG 2012. JANUÁR 17

Széchenyi István Egyetem Környezetmérnöki Tanszék A KÉRDÉS TEHÁT: Biztosítható-e és hogyan egy adott térben és időben elhelyezkedő energetikailag nyitott, komplex rendszer konkrétan: a FÖLDÖN, a XXI. Századra kialakult és létező globális természettechnoszféra (tágabban: Gazdasági, társadalmi szféra) kapcsolódó, sőt egymásba ágyazódó rendszer hosszú távú / belátható ideig tartó fennmaradása? [Kerekes – Kováts, A. 2011. ] még konkrétabban: Meddig képes a „GAIA”, az ökoszisztéma-szolgáltatások a civilizációnk jelenlegi, globálissá vált mintázataiban eltartani „A természeti erőforrások iránti kereslet gyorsan növekedik és meghaladja azt a mértéket, amelyet a Föld hosszú távon képes fenntartani… hanyatlik a biológiai sokféleség és a főbb ökoszisztémák fenyegetettsége egyre nagyobb. ” [EU, EC 2009. ] MAGYAR IPARI ÖKOLÓGIAI TÁRSASÁG 2012. JANUÁR 18

Széchenyi István Egyetem Környezetmérnöki Tanszék A TŐKE TÍPUSOK KONVERTÁLÁSÁRÓL „A tőkeszemlélet alapján a fenntartható fejlődést az időben nem csökkenő egy főre jutó vagyonként értelmezhetjük. [UNICEF: Measuring SD; UN, New York, Geneve, 2009. ] Σ tőke (természeti, technikai, monetáris, társadalmi, humán: = const. Vagy még inkább Ti : < Ti+1 … < Ti+n „megoldás”: [Csányi, V. ; Lovelock, J. : Gaia halványuló arca – Utolsó figyelmeztetés. Akadémiai Kiadó. Bp. 2010. ] ám! „létezik egy – kritikus – szint, amely alá a természeti tőke nem csökkenhet!” - Ez a fenntarthatóság erős kritériuma [Ayres, R. : On the practical limits to susbstitution. Ecological Economics, 61. 2007. ] A civilizációnak bele kell férni a környezetbe [BM] MAGYAR IPARI ÖKOLÓGIAI TÁRSASÁG 2012. JANUÁR 19

Széchenyi István Egyetem Környezetmérnöki Tanszék „A tőke … olyan elemekből áll, amelyeknek gazdasági szempontból az a tulajdonságuk, hogy valamely értékkel bíró jövőbeli szolgáltatást képesek teljesíteni. ” [Schultz, T. : Beruházás az emberi tőkébe. KJK. Bp. , 1983. ] (ám!) „… elmulasztjuk a tőke megkülönböztetését a jövedelemtől, ott ahol a legfontosabb lenne ez a megkülönböztetés…. ama pótolhatatlan tőke esetében, amelyet az ember nem megtermelt, hanem csak talált, és amely nélkül mit sem tehet, … sokkal nagyobb az a tőke, amelyet nem az ember hozott létre, hanem a természet, és mi még azt sem ismerjük föl, hogy ez is tőke. Ezt nagyobbrészt mára már riasztó mértékben feléltünk. ” [Schumacher, E. F. : A kicsi szép. KJK. Bp. , 1991. ] MAGYAR IPARI ÖKOLÓGIAI TÁRSASÁG 2012. JANUÁR 20

Széchenyi István Egyetem Környezetmérnöki Tanszék „Az EU szilárdan elkötelezett a kiegyensúlyozott gazdasági növekedésre és árstabilitásra, a versenyképes szociális piacgazdaságra, a magas szintű oktatásra és társadalmi haladásra és a környezet erőteljes védelmére és javítására alapozott fenntartható fejlődés iránt. ” [EUROSTAT: Measuring progress towards a more sustainable Europe Sustainable development indicators for EU. EC, 2005. ] (és tovább, másutt) „Az EU – 2006. -ban felülvizsgált – fenntartható fejlődési stratégiája (EU SDS) a fenntarthatóságra vonatkozóan nyújt hosszú távú keretet, amelyben a gazdasági növekedés, a társadalmi kohézió és a környezetvédelem kéz a kézben járnak és támogatják egymást. ” [EU, EC: Mainstreaming sustainable development into EU policies: 2009 Review of ES SDS Com. (2009. ) Brussels] MAGYAR IPARI ÖKOLÓGIAI TÁRSASÁG 2012. JANUÁR 21

Széchenyi István Egyetem Környezetmérnöki Tanszék „Történeti méretű válság küszöbére érkeztünk (…) Az emberi társadalmak alapvető struktúrái (…) a pusztulás szélére kerültek (…) Nem tudjuk, merre megyünk (…) Ha a múltra vagy a jelenre építjük a harmadik évezredet, akkor kudarcot vallunk majd. És a bukás ára, vagyis a társadalmunk megváltoztatásának az alternatívája: a sötétség. ” [Eric Hobshawm: A rövid XX. Század története 1914 – 1991. ] MAGYAR IPARI ÖKOLÓGIAI TÁRSASÁG 2012. JANUÁR 22

Széchenyi István Egyetem Környezetmérnöki Tanszék Nyilvánvalóvá vált, hogy a bizonytalanságok, a fokozott kockázatok és a nyitott kérdések újabb korszakába léptünk. „A kockázati társadalom” korszakába. [Ulrich Beck] „A meglepetés és a bizonytalanság világába. ” [Donald H. Rumsfeld] „A globális dzsungelbe. A zűrzavar korába. ” [Stanley Hoffmann] „A globális kapitalizmus válságába. ” [Soros György] „Kaotikussá váló történelembe. [Richard Cohen] MAGYAR IPARI ÖKOLÓGIAI TÁRSASÁG 2012. JANUÁR 23

Széchenyi István Egyetem Környezetmérnöki Tanszék Civilizációnk működtetése fenntarthatatlannak bizonyulhat az erőforrások korlátossága miatt, és/vagy a környezet kihívásaihoz való alkalmazkodás képtelensége miatt. Jóllehet óriási hatású környezeti és gazdasági változások zajlanak a globális térben, egyelőre nem arányos evvel sem a megelőzés, sem az adaptáció mértéke, bár a társadalom figyelme fokozódó mértékben fordul a jövő felé. Ugyanakkor megváltoztatása, működtetése nem látszik elérhetőnek abban az érték- és célképző intézményrendszerben, amelynek döntési technikái fokozódó mértékben mutatkoznak alkalmatlannak azon problémák megoldására, vagy legalább kezelésére, amelyeket maguk hoztak létre és termelnek bővítetten újra. ” [Bulla, 2007. ] MAGYAR IPARI ÖKOLÓGIAI TÁRSASÁG 2012. JANUÁR 24

Széchenyi István Egyetem Környezetmérnöki Tanszék A változásokból adódó kihívásokkal való megbirkózás – szükségképpen – újfajta, sokoldalúan, ha tetszik: multidiszciplináris elemzésekkel alátámasztott stratégiákat igényel(ne), amelyekhez, a társadalmi-ökológiai rendszer (SES) túléléséhez nélkülözhetetlen a diverzitás jelentőségének fölismerése, hogy a SES rezilienciája megőrizhető legyen. MAGYAR IPARI ÖKOLÓGIAI TÁRSASÁG 2012. JANUÁR 25

Széchenyi István Egyetem Környezetmérnöki Tanszék „Rendszerelméleti szemlélettel úgy is fogalmazhatunk, hogy fenntartható az a társadalom, amelynek vannak olyan információs, szociális és intézményi mechanizmusai, amelyek folyamatosan ellenőrzik azokat a pozitív visszacsatolási hurkokat, amelyek a népesség és a (technikai, anyagi) tőke (és a fogyasztás [BM]) exponenciális növekedését okozzák. ” [Meadows et al: A növekedés határai harminc év múltán. Kossuth Kiadó, Bp. 2005. ] MAGYAR IPARI ÖKOLÓGIAI TÁRSASÁG 2012. JANUÁR 26

Széchenyi István Egyetem Környezetmérnöki Tanszék REZILIENS INTÉZMÉNYFEJLESZTÉS • Ökológiai szempontból a „resilience egy ökoszisztémának az a képessége, hogy tűrni képes megzavarását anélkül, hogy minőségileg új állapotba kerülne eközben. Fölhasználva ehhez ellenőrző, - javító mechanizmusait, mintegy újjáépítve önmagát. ” [Xavier Cazorla et. al. 2007/2008] • Valamely társadalmi, - gazdasági rendszer működését tekintve azonban [BM] e fogalom tartalma: az előrelátás képessége, az hogy integrált terveket, forgatókönyveket tud készíteni a természeti környezet és a társadalom (=civilizáció) együttműködése, kölcsönhatásai elemzése, (és így) veszélyei minimalizálására, várható következményei előnyösebbé tételére. Az ilyen rendszernek tehát nem szerkezete változatlan, hanem újjáépítésének képességét kell megőriznie, azt, hogy >>megtanulja<< a változásokhoz való alkalmazkodást. Azt a képességét őrizze meg, hogy új, a hátrányok (következményeinek) csökkentését egyszersmind az előnyök fölismerését és alkalmazását támogató működési szabályokat, ellenőrzési, - visszacsatolási szervezete(ke)t tud létrehozni. MAGYAR IPARI ÖKOLÓGIAI TÁRSASÁG 2012. JANUÁR 27

Széchenyi István Egyetem Környezetmérnöki Tanszék REZILIENCIENS INTÉZMÉNY(FEJLESZTÉS) A reziliencia (= intelligens alkalmazkodás), a természeti és technoszféra együttműködése képessége, a civilizáció(nk) – belátható ideig tartó – működtetése megtanulásának (a) képessége és ehhez: • új értékrenden alapuló célok kitűzése, a társadalmi támogatás megszerzése; • együttműködés, együtt-tervezés, - demokratikus - vélemény- és akaratformálás, valamint kifejezés és érvényesítés helyi – regionális (országos és nemzetek-feletti) méretekben • ennek megfelelő intézmények, továbbá ezek együttműködésének kialakítása és fenntartása; • a természeti és civilizációs szféra együttműködése struktúráinak és infrastruktúráinak létrehozása, működtetése, karbantartása és fejlesztése. MAGYAR IPARI ÖKOLÓGIAI TÁRSASÁG 2012. JANUÁR 28

Széchenyi István Egyetem Környezetmérnöki Tanszék Ezzel szemben: Elegendő az infrastruktúra rendszerek előkészítése során a következmények sokoldalú kölcsönhatás elemzéseinek el – nem – végzésére gondolni. Amikor az „üzleti terv” megelőzi a koncepciót. Olyan ügyekben, amelyek generációkat, érintő kényszerelkötelezettségeket hoznak létre, rajzolnak föl. Az infrastruktúrák, benne a K+F+I struktúrák rigidek, drágák és nehezen változtathatók, miközben évtizedekre meghatároznak térszerkezeteket és környezeti erőforrás-használati lehetőségeket. Továbbá alapvető feltételeit jelentik a vulnerabilitás csökkentési képesség fölépítésének. MAGYAR IPARI ÖKOLÓGIAI TÁRSASÁG 2012. JANUÁR 29

Széchenyi István Egyetem Környezetmérnöki Tanszék ÖSSZEGZÉS, KÖVETKEZTETÉSEK A közösségek és gazdasági rendszereik adaptivitásának növelése nem új, ám mindenképpen más paradigma-rendszerben való tájékozódást igényel és döntéseket föltételez eltérést korábbi gondolkodási sablonjainktól. A fenntartható növekedés skolasztikus fölfogása megfoszt az innováció mozdító erejétől amely pedig maga a társadalmi, gazdasági, kulturális rendszer, röviden civilizációink resilienciája: önmaga fejlődésének tanulóképessége annak érdekében, hogy fönnmaradjon. MAGYAR IPARI ÖKOLÓGIAI TÁRSASÁG 2012. JANUÁR 30

Széchenyi István Egyetem Környezetmérnöki Tanszék „A Kapitalizmus lényege, hogy nem a szabadpiac, a „laissez-faire”, hanem az innováció, érdekes munka, kezdeményezőkészség és teljesítménytudat … a munkatermelékenység szakadatlan javulása. ” [Edmund S. Phelps, Columbia University. Nobel-díj 2006. ] MAGYAR IPARI ÖKOLÓGIAI TÁRSASÁG 2012. JANUÁR 31

Széchenyi István Egyetem Környezetmérnöki Tanszék AJÁNLÁSOK Tudományos és politikai körökben a biológiai és a kulturális sokféleség mindig szigorúan két külön létező diszciplináris terület. Ez nagymértékben akadályozza, hátráltatja annak megértését, ahogyan a különböző ökológiai és kulturális komponensek, a biokulturális sokféleség kölcsönhatása megjelenik, kifejezésre jut a folyamatosan változó társadalmi-gazdasági trendekben és feltételek között. Az ökokulturális sokféleség, a kulturális táj alkalmazásának koncepcióját a politika formáló agendák részévé kell(ene) tenni. A sokféleség környezeti, társadalmi, gazdasági innovációt és a rezilienciát támogató előnyét integrálni volna szükséges a fenntarthatósági politikák, stratégiák és cselekvési programok tervezetébe és az alkalmazásba vétel (implementálás) során; nemzetközi, országos, regionális és lokális szinten és méretekben egyaránt. MAGYAR IPARI ÖKOLÓGIAI TÁRSASÁG 2012. JANUÁR 32

Széchenyi István Egyetem Környezetmérnöki Tanszék …”az ökológiai rendszerkonfliktusok rendszerelvű, komplex értelmezést és kezelést, illetve tudatos felkészülést igényelnek… a jó környezetgazdálkodási megoldások csak több tudományág – természet (élet) és társadalomtudományok – és a mindenkori hatalmi intézmények együttes és koordinált erőfeszítései eredményeként születhetnek meg. ” [Magas, I. : Kapitalizmus felülnézetből – a piacok és a természet logikája. Aula Kiadó, Bp. 2002. ] MAGYAR IPARI ÖKOLÓGIAI TÁRSASÁG 2012. JANUÁR 33

Széchenyi István Egyetem Környezetmérnöki Tanszék KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET BULLA@SZE. HU MAGYAR IPARI ÖKOLÓGIAI TÁRSASÁG 2012. JANUÁR 34