Szchenyi Istvn Egyetem Krnyezetgazdasgtan Kiss Gabriella Dr Pl

Széchenyi István Egyetem Környezetgazdaságtan Kiss Gabriella Dr Pál Gabriella 2005.

Széchenyi István Egyetem 6. Előadás Az optimális szennyezés elérése piaci alku révén 2

Széchenyi István Egyetem Az optimális szennyezési szint elérése n Megoldható-e a szennyezéssel járó gazdasági aktivitásból eredő jóléti konfliktus közvetlen állami beavatkozás nélkül? 3

Széchenyi István Egyetem A tulajdonjogok kérdése Példa: zajszennyezés két azonosítható szereplővel n „A” eset: a csendhez fűződő jogok rögzítve n „B” eset: a környezet használatával járó gazdasági tevékenységhez fűződő jogok rögzítve n 4

Széchenyi István Egyetem Optimális szennyezés alku révén haszon, költség d M kávéház MEClakók a e b y „A” eset f 0 „B” eset c 5 9 14 20 Q 2 Q* Q 1 Qmax asztalok száma 5

Széchenyi István Egyetem Optimális szennyezés alku révén n Bizonyos feltételek mellett a szabad alku azt a kimenetet eredményezi a szennyezés mennyiségére vonatkozóan, amit a szennyezés társadalmi optimumaként határoztunk meg. 6

Széchenyi István Egyetem Önkéntes jóléti transzferek az optimális szennyezési szint alku útján történő elérése esetén haszon, költség M MEC A D B 0 C Q* Qmax Q gazdasági aktivitás 7

Széchenyi István Egyetem A Coase tétel n Azt a megfigyelést, hogy bizonyos feltételek esetén az alku nemcsak hatékony szennyezési szintet, hanem a tulajdonjogok kezdeti kiosztásától függetlenül ugyanazt a szennyezési szintet eredményezi, Coase tételének nevezzük. 8

Széchenyi István Egyetem A Coase-tétel elméleti jelentősége n A szennyezéssel járó gazdasági aktivitás esetén is megvan annak a lehetősége, hogy az érintett szereplők szabad megállapodás útján elkerüljék a nem hatékony kimeneteket. n A tulajdonjogok kezdeti kiosztása nem befolyásolja a kimenet hatékonyságát. 9

Széchenyi István Egyetem A Coase-tétel és „A Szennyező-fizet” elv n n n Szükséges annak rögzítése, hogy ki a jogok kezdeti birtokosa, de közgazdaságtani szempontból egyik megoldás sem rosszabb a másiknál. Ezért a jogok kezdeti meghatározása nem közgazdaságihatékonysági, hanem etikai kérdés. OECD (1974): Környezetszennyezési esetekben olyan szabályozást kell kialakítani, amelyben a szennyezéssel kapcsolatos költségek a szennyezőt terhelik. A környezetvédelmi költségek jelenjenek meg azoknak a termékeknek és szolgáltatásoknak az áraiban, amelyek előállítása környezetszennyezéssel jár. Ez az azóta híressé vált „A szennyező-fizet”-elv. 10

Széchenyi István Egyetem A Coase-tétel elméleti korlátai • A természeti környezethez • fűződő jogok pontos meghatározása és kikényszeríthetősége Ha nem lehetséges a tulajdonjogok meghatározása, mint például közjavak esetén, vagy nem biztosítható a kikényszeríthetőség, akkor nincs esély az alku útján történő megállapodásra • Az érintettek kis száma és azonosíthatósága • Ha bizonytalan az érintettek köre vagy túlzottan sok az érintett, akkor az alkunak két akadálya lesz: (i) túl nagy lesz az alku költsége, és (ii) az érintettek racionális viselkedése a potyázás lesz. Nincs jövedelmi hatás • Ha az alkuval kapcsolatos preferenciák nem függetlenek az érintettek vagyon helyzetétől, akkor a jogok kezdeti kiosztása befolyásolja az alku hatékonyságát. Zéró tranzakciós költségek • Ha az alku költségei jelentősek, akkor egészen biztosan más kimenetet kapunk, mint zéró tranzakciós költségek esetén. • • • Fenyegetettség hiánya • Ha az érintettek egyike hatalmi vagy egyéb módon fenyegető pozícióban van, az alkunak 11 nincs esélye.
- Slides: 11