SZCHENYI ISTVN EGYETEM Kautz Gyula Gazdasgtudomnyi Kar A

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar A kommunikáció alapjai 2009/10. tanév, 2. félév Bevezetés a közszolgálati kommunikációba. Páthy Ádám pathya@rkk. hu

Fogalmi keretek Ø Nagyon rövid definíció: minden olyan folyamat, amely információ továbbításával jár Ø Közepesen rövid definíció: olyan információáramlással járó folyamat, amely valamely közös jelrendszer használatát tételezi fel Ø Viszonylag hosszú definíció: olyan, információcserével járó kölcsönös és dinamikus folyamat, amelyben az adó fél által kódolt információt a vevő fél dekódolja Ø Nagyon hosszú definíció: az ilyen típusú meghatározások általában használhatatlanok és feleslegesek

Fogalmi keretek Ø Etimológia: communicare – megoszt, közzétesz Ø Alapfunkció: kollektív tudás bővítése Ø A kommunikáció általunk tárgyalt folyamatai jelek és szimbólumok segítségével zajlanak, különféle médiumok segítségével Ø A kommunikáció jellegét sokféle tényező befolyásolhatja (részt vevők száma, a kommunikáló felek közötti „erőviszonyok”, térbeli távolság, technológiai fejlettség, motiváció, stb. ) Ø Minden feltételtől elvonatkoztatva léteznek azonban olyan alapvető jellemzők a kommunikációban, amelyek azonosak – a kommunikáció univerzális emberi jelenség

A kommunikáció mintátka tudomány Ø Interdiszciplináris jelleg: a „fiatal” tudományok és egyben előnye Ø „Szereplők”: pszichológia, szociálpszichológia, nyelvészet, antropológia Ø „Felhasználók”: politikatudomány, vezetéstudományok, üzleti tudományok Ø Kialakulás és intézményesülés: kezdetben tisztán humán megközelítés (sajtótudomány, retorika) Ø A későbbiekben mind a természettudományos (kutatási szemlélet), mind a társadalom- és viselkedéstudományi megközelítés is megjelenik Ø A második világháborút követően gyors intézményesülési folyamat mind akadémiai, mind pedig egyéb szervezeti tekintetben

A kommunikáció modelljei – tranzaktív felfogás Ø A kommunikáció során információ áramlik a feladótól a vevőhöz Ø Dinamikus folyamat, amely során a befogadó fél jelentéseket tulajdonít az információnak Ø Létfeltételnek tekinthető, körkörös és visszafordíthatatlan

A kommunikáció modelljei – interaktív felfogás Ø Theodore Newcomb (1953) – koorientációs modell Ø Szemléletmód: a kommunikáció társadalmi kapcsolatokban betöltött szerepe Ø X lehet fizikai objektum, esemény, tevékenység, attitűd vagy magatartás Ø A kommunikációban részt vevő két fél figyelme megoszlik a partner illetve a tárgy között Ø Cél az egyensúly, amely a partner , illetve a tárgy irányában fennálló érzelmek és attitűdök változtatásával érhető el

A kommunikáció modelljei – kultivációs felfogás Ø Az elmélet a médiakutatásból indul ki Ø A tömegmédia hatása nem egyedi eseményeken alapul, hanem kumulatív, a befogadó ki van téve a média által sugárzott üzeneteknek Ø Nem az a lényeg, hogy milyen tartalmakat „fogyasztunk” hanem inkább az, hogy milyen mennyiségben

A kommunikáció modelljei – participációs felfogás Ø A kommunikáció nem elsősorban folyamat, hanem sokkal inkább állapot Ø Arra használjuk a kommunikációt, hogy felismerjük és megoldjuk a problémás helyzeteket Ø Ágensnek tekinthető minden olyan rendszer, amely problémamegoldásra képes Ø Kritikus különbség: az ágens pillanatnyi állapota és a kívánatos állapot közötti eltérés Ø A probléma akkor szűnik meg, ha nincs különbség az állapotok között, vagy az nem kritikus Ø A problémamegoldás minden esetben konkrét kell, hogy legyen, általános értelemben nem működik

A kommunikáció tudományelméleti felfogásai Ø Információelméleti: kommunikációnak tekinthető minden olyan folyamat, amelyben információáramlás történik, a kifejezésmódtól és a médiumtól függetlenül Ø Matematikai: az összes rendszer belső információáramlása kommunikációnak tekinthető Ø Technikai: a kommunikáció információáramlás emberalkotta rendszerekben Ø Biológiai: élő szervezetek különféle rendszereiben zajló információáramlás Ø Társadalmi: társadalmi rendszereken belül történő információátadás

A kommunikáció alapfeltételei Ø Interakció: kölcsönös, kölcsönhatásokon alapuló érintkezés Ø Interszubjektivitás: kölcsönös ismeretek Ø Intencionalitás: céltudatosság Ø Jelrendszer: a kommunikáció eszköze Ø Nyelvi szimbólumrendszer: a verbális kommunikáció eszköze