SZCHENYI ISTVN EGYETEM Kautz Gyula Gazdasgtudomnyi Kar A

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar A fiatalok helyzete Oktatási esélyegyenlőség – munkaerőpiac – életstílus – politikai preferenciák 2007/08. tanév, 2. félév Generációk dialógusa Páthy Ádám

A fiatalok és a rendszerváltás Nyertesek vagy vesztesek? 1. A rendszerváltás utáni társadalmi pozíció és a kilátások megítélése alapvetően kedvezőtlennek mondható a magyar társadalmon belül, de a fiatalok esetében kedvezőbb a kép. 2. Nagyon erős a társadalmi polarizáció tudata. A különféle javak szélsőségesen egyenlőtlen eloszlása pesszimisztikus jövőképhez vezet. 3. A pesszimisztikus szemlélet másik alappillére az elvárások rendszerén alapul. A rendszerváltással kapcsolatos várakozások magukban hordozták a társadalmi igazságosság igényét.

A várakozások ì gyors középosztályosodási folyamat í fordított piramis kialakulása ì szociális piacgazdaság í átmeneti, nem meritokratikus formák ì a tudásjavak konvertálhatósága í a mobilitás korlátozott erőforrásai ì kiegyenlített jövedelmi viszonyok fennmaradása, további konvergencia í egyenlőtlenségek szintjének növekedése è Következmény: a társadalmi igazságosságba vetett hit meggyengül

Materiális és posztmateriális értékek A fiatal generáció körében tapasztalható leginkább a posztmateriális tényezők felértékelődése Ø A társadalmi folyamatok negatív megítélésében a növekvő jövedelemkülönbségek mellett jelentős szerepet kap a státuszmobilitás egyéb csatornáinak beszűkülése Ø A gazdasági dinamika személyes kihasználásának lehetőségei korlátozottak Ø A termelőtulajdon erős koncentrációja miatt a tudásjavak képezhetik a mobilitás legfontosabb eszközét, de ezek eloszlása rendkívül egyenlőtlen Ø A társadalom nagyon széles rétege képtelen tudásjavakra szert tenni saját erőforrásai alapján

Társadalmi dinamika és erőforrás-gyarapító intézmények Stabilizálódni látszik egy egészségtelen háromosztatú struktúra, de az átmeneti jelleg magában hordoz bizonyos mozgásteret. Ø a kettészakadt társadalom konzerválódása ellen hat az erőforrások elérhetőségének szélesítése Ø az iskolázási lehetőségek kiterjesztése növeli az oktatás társadalmi áteresztőképességét Ø a tudásbázis fejlesztése hatással van a gazdasági dinamikára is A hátrányos helyzetek konzerválódása ellen hat az oktatási rendszer fejlesztése.

Társadalmi esélyek és oktatási rendszer A különböző társadalmi rétegek oktatáshoz való viszonya jelentősen megváltozik a rendszerváltást követően: Ø felerősödik az iskolázás igénye az alsó- és középrétegekben Ø a munkaerőpiaci tapasztalatok sokkal élesebbek és közvetlenebbek Ø növekszik az áldozathozatali készség – speciális kompetenciák keresése

Az oktatási rendszer szelekciós mechanizmusai Ø az oktatás expanziója nem feltétlenül jár kiegyenlítődési tendenciákkal Ø növekednek az alsó rétegek esélyhátrányai, szűkülnek a kitörés lehetőségei Ø a társadalmi meghatározottságú esélykülönbségek minden iskolatípusban növekednek Ø a felsőoktatási utánpótlás csatornái bezárulnak az alacsonyabb társadalmi státuszú rétegek számára

Továbbtanulási csatornák

Az egyenlőtlenségekből fakadó problémák az alsó rétegekben Ø a felsőoktatási utánpótlást elsődlegesen biztosító iskolatípusokban alacsony a reprezentáció Ø az elsődleges iskolatípus a szakmunkásképző, amely többnyire nem képes megfelelni a munkaerőpiac igényeinek Ø nagyon magas a kihullási arány a középfokú oktatásból Az oktatási rendszer felerősíti és konzerválja az esélyek egyenlőtlenségét.

A felsőoktatás szelekciós mechanizmusai Ø a felsőoktatás jelentős expanzión ment keresztül két hullámban (rendszerváltást követő évek, 90 -es évek vége) Ø a felsőoktatás erősen szelektív jellegű, nincsenek olyan kényszerek, amelyek a társadalmi polarizáció hatásaival ellentétesek Ø megnő a szelekciós küszöbök száma Ø a felsőoktatás egészét tekintve nehéz megragadni a zártságot, de pályaspecifikusan kézzelfoghatóak az esélykülönbségek Ø a felsőoktatásba való bekerülés esélyeinél még nagyobb különbséget mutatnak a diplomaszerzés esélyei

Továbbtanulási csatornák

Az iskolai esélyegyenlőtlenségek egyéb faktorai Ø a településszerkezet erős determináló tényező, főként a felsőoktatási egyenlőtlenségek növekednek a településhierarchiában lefelé haladva Ø a felsőoktatási expanzióval a különbségek arányaikban megmaradtak, az abszolút számokban való lemaradás növekedett Ø a fenti egyenlőtlenségekért felelős az alap- és középfokú oktatás színvonalának területi egyenlőtlensége Ø erős a kulturális tagoltság a magyar társadalomban, a kilencvenes években a felsőoktatásba kerülők szüleinek csak egy szűk rétege rendelkezett olyan végzettséggel, amely már önmagában is javítja a következő generáció iskolázási esélyeit Ø a színvonalas oktatás egyre erősebb anyagi terhei, és a materiális eszközök alapján működő differenciálódás tovább mélyíti a különbségeket

Fiatalok a munkaerőpiacon Ø a gazdasági aktivitás szintjének csökkenése a fiatalok esetében az átlagosnál erősebben érzékelhető Ø a jelentős csökkenésért nemcsak a munkaerőpiac átalakulása, hanem a felsőoktatási expanzió is felelős Ø a munkaerőpiac kilencvenes évek második felében végbement stabilizálódása nem járt pozitív következményekkel a fiatal korosztályok számára Ø erős a kulturális tagoltság a magyar társadalomban, a kilencvenes években a felsőoktatásba kerülők szüleinek csak egy szűk rétege rendelkezett olyan végzettséggel, amely már önmagában is javítja a következő generáció iskolázási esélyeit Ø a színvonalas oktatás egyre erősebb anyagi terhei, és a materiális eszközök alapján működő differenciálódás tovább mélyíti a különbségeket

Képzettség és munkanélküliség

A munkanélküliség motívumai Ø a szakmunkásképzés piaci alkalmatlansága ellenére sem jelent kiemelt munkanélküliségi kockázatot Ø a szakmával rendelkezők esetében a munkanélküliség többnyire átmeneti jelenség Ø a szakképesítés nélküli középfokú végzettség magas munkanélküliségi kockázattal és kényszerhelyzetekkel jár Ø a középfokú végzettséggel nem rendelkezők esetében magas a tartós munkanélküliség kockázata, és a hátrányos helyzetek generációs konzerválódása Ø a felnőttképzés és az átképzés rendszere nem vonzó a fiatalok számára

Szubjektív munkanélküliségi kockázatok