Szchenyi Istvn Egyetem Gyr Egyetem tr 1 Kzlekedsptsi

Széchenyi István Egyetem Győr, Egyetem tér 1. Közlekedésépítési és Településmérnöki Tanszék Közművek 3. előadás 2006. február 20. Bolla Katalin D 501, hétfői napokon bollak@sze. hu 2006. 03. 02 Közművek 3. Előadás 1

Közművek c. tantárgy 3. előadásának témái 1. Vízigények, A vízszükségletek számítása (I. zh előkészítése) 2. A szenny- és csapadékvíz elvezetése, elhelyezése: csatornarendszerek osztályozása 3. Regionális rendszerek, Gravitációs illetve kényszeráramoltatású (nyomás illetve vákuum alatti) rendszerek 2006. 03. 02 Közművek 3. Előadás

1. Vízigények, vízszükségletek számítása 2006. 03. 02 Közművek 3. Előadás 3

1. Vízigények - Vízszükségletek számítása Elsődleges: az igények meghatározása, melyek lehetnek: n n Vízminőségi igények Mennyiségi igények Nyomásigény Tűzoltási igény Vízminőségi igények: szabványok (WHO, EU, országos) Mennyiségi igények Időben változók: Egy napon belüli több jellemző vízigény Éven belüli, évszakokhoz kötődő 2006. 03. 02 Közművek 3. Előadás 4

1. Vízigények - Vízszükségletek számítása Átlagos napi vízigény Qd; átlag = S Ni*qi Qd; átlag [m 3/d] évi összes vízigény 1 napra jutó hányada Ni Fogyasztói egységek száma qi [l/fogy. egys. d] a fogyasztók fajlagos vízigénye Például: fajlagos napi vízigény (összkomfortos ellátottság esetén) n n 2006. 03. 02 ipari város 300 -450 l/fő zöldterületek locsolása. 1 -2 l/m 3 Közművek 3. Előadás 5

1. Vízigények - Vízszükségletek számítása Legnagyobb napi vízigény: Qd; max = S bi*Qd; átlag i Qd [m 3/d] az év legnagyobb fogyasztású napjának vízigénye bi évszakos egyenlőtlenségi tényező Víztermelő-, tisztítóberendezések, gépházak tervezésénél fontos kiindulási adat. Legnagyobb órai vízigény Qh [m 3/h; l/s) az a vízmennyiség, melyet a fogyasztók a legnagyobb fogyasztású nap legnagyobb fogyasztású órájában igényelnek. Óracsúcs: vízelosztó hálózat jellemzője 2006. 03. 02 Közművek 3. Előadás 6

1. Vízigények - Vízszükségletek számítása Tűzoltási vízmennyiség VT [m 3] tűzoltási tartalék QT [l/s] szolgáltatandó vízhozam Tározótérfogat meghatározása, hálózatkialakítási szerepe Hálózati nyomás Min. érték: műszaki irányelv, az ellátandó épület magasságának függvényében Nyomómagasság a terep fölött: 1 szintes épület: 2 szintes épület: Minden további szint: 2006. 03. 02 15 m 20 m +4 m Közművek 3. Előadás 7

2. A szenny- és csapadékvíz elvezetése, elhelyezése, csatornarendszerek osztályozása 2006. 03. 02 Közművek 3. Előadás 8

2. A szenny- és csapadékvíz elvezetése, elhelyezése, csatornarendszerek osztályozása Vízelvezetés, csatornák, csatornázási rendszerek Cél: Háztartási Közintézményi Ipari eredetű szennyvizek illetve Csapadékvizek összegyűjtése és gyors elvezetése. Elvezetés: n Közvetlenül a befogadóba n Kezelés helyére 2006. 03. 02 Közművek 3. Előadás 9

2. A szenny- és csapadékvíz elvezetése, elhelyezése, csatornarendszerek osztályozása Szennyvizek: ivó- és ipari vízből keletkeztek, felhasználási folyamat során szennyeződtek, tisztításuk közegészségügyi és környezetvédelmi követelményekhez kapcsolódik. Milyen rendszer legyen? – A csatornázási rendszer megválasztásának szempontjai Fő tényezők n n Telek Csatornahálózat Szennyvíztisztító telep Befogadó 2006. 03. 02 Közművek 3. Előadás 10

2. A szenny- és csapadékvíz elvezetése, elhelyezése, csatornarendszerek osztályozása Milyen rendszer legyen? – A csatornázási rendszer megválasztásának szempontjai Befolyásoló tényezők n n n n Domborzat Beépítettség Befogadóhoz viszonyított elhelyezkedés Meglévő vízelvezetési adottságok Szennyvíztisztítási igények Vízminőség-védelmi igények Egészségügyi igények Üzemeltetés 2006. 03. 02 Közművek 3. Előadás 11

3. Regionális rendszerek, Gravitációs illetve kényszer-áramoltatású (nyomás illetve vákuum alatti) rendszerek 2006. 03. 02 Közművek 3. Előadás 12

3. Regionális rendszerek, Gravitációs illetve kényszeráramoltatású (nyomás illetve vákuum alatti) rendszerek A csatornázás rendszere n Egyesített n Elválasztott (a hálózati hossz nagyobb) n Vegyes Csatornázási rendszerek térben Helyi – településen belüli Regionális Csatornahálózat üzeme szerint Gravitációs Kényszeráramoltatású: – Nyomás alatti – Vákuum alatti 2006. 03. 02 Közművek 3. Előadás 13

3. Regionális rendszerek, Gravitációs illetve kényszeráramoltatású (nyomás illetve vákuum alatti) rendszerek A csatornázás rendszere n Egyesített n Elválasztott (a hálózati hossz nagyobb) n Vegyes 2006. 03. 02 Közművek 3. Előadás 14

3. Regionális rendszerek, Gravitációs illetve kényszeráramoltatású (nyomás illetve vákuum alatti) rendszerek Csatornázási rendszerek térben Helyi – településen belüli Regionális 2006. 03. 02 Közművek 3. Előadás 15

3. Regionális rendszerek, Gravitációs illetve kényszeráramoltatású (nyomás illetve vákuum alatti) rendszerek Csatornahálózat üzeme szerint Kényszeráramoltatású: – Nyomás alatti 2006. 03. 02 Közművek 3. Előadás 16

3. Regionális rendszerek, Gravitációs illetve kényszeráramoltatású (nyomás illetve vákuum alatti) rendszerek Csatornahálózat üzeme szerint Kényszeráramoltatású: – Vákuum alatti 2006. 03. 02 Közművek 3. Előadás 17

3. Regionális rendszerek, Gravitációs illetve kényszeráramoltatású (nyomás illetve vákuum alatti) rendszerek Egy csatornahálózaton belül előfordulhat Felszíni nyílt árokhálózat Felszínközeli, zárt árokhálózat Zárt csatornahálózat 2006. 03. 02 Közművek 3. Előadás 18

3. Regionális rendszerek, Gravitációs illetve kényszeráramoltatású (nyomás illetve vákuum alatti) rendszerek Közterületi hálózat csatornarendszere Mellékcsatornák (utcák szenny- és csapadékvize összegyűjtésére és elvezetésére) Mellékgyűjtők (mellékcsatornák vizei) Főgyűjtő (csatornázott terület összes szenny- és csapadékvize) 2006. 03. 02 Közművek 3. Előadás 19

3. Regionális rendszerek, Gravitációs illetve kényszeráramoltatású (nyomás illetve vákuum alatti) rendszerek Gravitációs csatornahálózatok jellemzői n A szennyvízcsatorna-hálózat vonalvezetése az úthálózathoz igazodik, célpontja a szennyvíztisztító telep n Mindig zárt, felszín alatti építésű n A szennyvíz lehető leggyorsabban kerüljön a szennyvíztisztító telepre, hogy elkerülhető legyen a szennyvíz 6 -8 óra múlva bekövetkező berothadása n Lehetőleg a teljes hálózat gravitációs üzemű legyen (domborzat figyelembe vétele, átemelők alkalmazása) n A csatornahálózat magassági vonalvezetése az induló mélység és a minimálisan szükséges szállítási sebesség függvénye n Fektetési mélység figyelembe vétele a mechanikai igénybevételeknél (nagy forgalmú utak 1, 5 m takarás) n Csatornák öntisztulásához szükséges: Minimális sebesség Megfelelő szennyvízhozam Min. 3 cm úsztatási mélység 2006. 03. 02 Közművek 3. Előadás 20

3. Regionális rendszerek, Gravitációs illetve kényszeráramoltatású (nyomás illetve vákuum alatti) rendszerek Csatornahálózat műtárgyai Tisztító- és ellenőrzőaknák (Irány-, szelvény-, esésváltozásnál, csatornacsatlakozásoknál, végpontoknál) Bukóaknák (ha a terep esése > a folyásfenék esése, vagy egy pontban 2 vagy több csatorna csatlakozik) Surrantó nagy méretű csatornák esetén Házi bekötőcsatornák 2006. 03. 02 Közművek 3. Előadás 21

3. Regionális rendszerek, Gravitációs illetve kényszeráramoltatású (nyomás illetve vákuum alatti) rendszerek Csatornahálózat műtárgyai Tisztító- és ellenőrzőaknák (Irány-, szelvény-, esésváltozásnál, csatornacsatlakozásoknál, végpontoknál) Bukóaknák (ha a terep esése > a folyásfenék esése, vagy egy pontban 2 vagy több csatorna csatlakozik) 2006. 03. 02 Közművek 3. Előadás 22

3. Regionális rendszerek, Gravitációs illetve kényszeráramoltatású (nyomás illetve vákuum alatti) rendszerek Csatornahálózat műtárgyai Házi bekötőcsatornák 2006. 03. 02 Közművek 3. Előadás 23

3. Regionális rendszerek, Gravitációs illetve kényszeráramoltatású (nyomás illetve vákuum alatti) rendszerek Gravitációs csatornahálózatok jellemzői – folytatás n Max. sebesség: 3 m/s (domborzat, nagy esések) – lejtéscsökkentések kialakítása Surrantóakna Bukóakna Ejtőcsöves bukóakna n Visszaduzzasztás megakadályozása Szelvény keresztmetszeti méretei Mellékcsatornák bekötési magasságai n n Bevezetett szennyvíz minőségi határértékeinek betartása/betartatása Előtisztítandók: Savas/lúgos Olajos-zsíros Robbanásveszélyes Fertőző Mérgező anyagokat tartalmazó ipari szennyvizek 2006. 03. 02 Közművek 3. Előadás 24

3. Regionális rendszerek, Gravitációs illetve kényszeráramoltatású (nyomás illetve vákuum alatti) rendszerek Települések csapadékcsatorna-hálózata - belterületi vízrendezés A településre hullott csapadék összegyűjtésére és elvezetésére szolgál Környező területről a településre ráfolyó külvizek elvezetése – övárokkal Településen vagy annak közelében átfolyó vízfolyás (patak, árok) rendezése Csatornarendszerbe beszivárgó talajvíz (infiltráció) Csatornarendszerből kiáramló szennyvíz (exfiltráció) Közlekedési pályák vízelvezetése, víz elleni védelme 2006. 03. 02 Közművek 3. Előadás 25

3. Regionális rendszerek, Gravitációs illetve kényszeráramoltatású (nyomás illetve vákuum alatti) rendszerek Települések csapadékcsatorna-hálózata - belterületi vízrendezés Közlekedési pályák vízelvezetése, víz elleni védelme 2006. 03. 02 Közművek 3. Előadás 26

3. Regionális rendszerek, Gravitációs illetve kényszeráramoltatású (nyomás illetve vákuum alatti) rendszerek Települések csapadékcsatorna-hálózata - belterületi vízrendezés Főbb jellemzők: Csapadékvíz tisztítása: legfeljebb durva ülepítés Több helyen is bevezethető a befogadóba Nyílt árkok is alkalmazhatók, nem zárt hálózat Csapadékvíz mennyisége jelentős -> lényegesen nagyobb csatornaszelvények, kisebb esések Helyszínrajzi vonalvezetés – fokozottan igazodik a vízelvezetést igénylő közterületekhez Magassági vonalvezetés – sebességviszonyok függvénye (0, 3 m/s – 2 m/s közötti) Nyílt árokból zárt csatornába csak hordalékfogó tér (2 -3 m 3) és uszadékfogó rács (10 -30 mm pálcaköz) alkalmazásával vezethetünk vizet Felszínközeli zárt csatornahálózat – folyási fenékszintje fagyhatár fölötti, kis helyigényű – útrekonstrukcióknál alakítják ki Zárt csatornába történő csapadékvíz bevezetése víznyelő aknákkal 2006. 03. 02 Közművek 3. Előadás 27

3. Regionális rendszerek, Gravitációs illetve kényszeráramoltatású (nyomás illetve vákuum alatti) rendszerek A csatornahálózatok építésének és üzemeltetésének egyes kérdései Építés: A vízelvezetés irányával szemben haladva n Főgyűjtő n Mellékcsatorna Folyásiránnyal szemben haladva, a legmélyebb pontról kezdődik Fektetés: kitakarásos – nyílt munkaárkos – és kitakarás nélküli 2006. 02. 20. Közművek 3. Előadás 28

3. Regionális rendszerek, Gravitációs illetve kényszeráramoltatású (nyomás illetve vákuum alatti) rendszerek A csatornahálózatok építésének és üzemeltetésének egyes kérdései Üzemeltetés: n n n Hálózat, Hálózati műtárgyak, Kapcsolatos gépészeti berendezések folyamatos ellenőrzése, tisztítása, karbantartása, valamint Hálózatfejlesztés- és korszerűsítés folyamata Csatornahasználattal kapcsolatos felülvizsgálati és ellenőrző munkák 2006. 03. 02 Közművek 3. Előadás 29