SZARVASMARHA TENYSZTS n n n A gazdasgi llatfajok

SZARVASMARHA TENYÉSZTÉS n n n A gazdasági állatfajok közül a szarvasmarha-tenyésztés ( Bos taurus) hazánkban és világviszonylatban is igen nagy jelentőségű. Napjainkra mintegy 400 szarvasmarhafajtát tenyésztettek ki. A hasznosítás iránya szerint megkülönböztetünk tejtermelő (például holstein-fríz, jersey stb. ), hústermelő (például hereford, charolais stb. ) és vegyes hasznosítású (például magyartarka, brown swiss stb. ) fajtákat. Napjainkban is jelentős őshonos fajtánk a magyar szürkemarha. Egyik legfontosabb nemzetgazdasági feladata a lakosság tejjel és tejtermékekkel való ellátása. Magyarországon az egy főre jutó tejfogyasztás 163, 5 kg/év (KSH, 2007). A szarvasmarha-tenyésztés második legfontosabb haszna a hústermelés, amely hazánkban főleg az exportlehetőségek kihasználása miatt nagy jelentőségű. Az egy főre jutó hazai marhahús-fogyasztás 3, 3 kg/év (KSH, 2007).

n n n n Az állattenyésztés bruttó termelési értékének 24%-át adja. Az ágazatot nagy értékű erőforrás lekötés és gazdasági rugalmatlanság jellemzi. A lakosság fehérjeszükségletének fedezésében döntő szerepe van, de ipari nyersanyagokat is ad. A legelő, tömegtakarmányok és melléktermékek fontos hasznosítója. Szarvasmarha-tenyésztés helyzete ellentmondásos, a visszaeső tejfogyasztás csökkenő létszámot és stagnáló hozamot eredményez. Hasznosítási irányok: tejtermelő: friss árutej hústermelő: hízóalapanyag, előhizlalt borjú, növendék, hízóállat

Fontosabb Magyarországon tartott fajták Magyar fajták: n Magyartarka szarvasmarha n Magyar szürkemarha Tejhasznú fajták: n Holstein-fríz n Jersey n Ayrshire Húsfajták: n Limousine n Charolais n Aberdeen angus n Hereford n Blonde d'Aquitaine n Fehér-kék belga Kettős hasznosításúak: n Szimentáli n Pinzgaui n Lapály marhák

Magyar tarka

Magyar szürke marha

Holstein fríz

Limusin Lincoln red Hereford Charolais

Aberdeen angus Fehér-kék belga Blonde d'Aquitaine

Ayshire Jersey Brown Swiss

Szimentáli

Elnevezés kor és hasznosítás szerint n n n Szopós borjú: a tejtáplálás ideje alatt az elválasztásig. Választott borjú: Elválasztás után ½ éves korig, Növendék: 7 -12 hónapos koráig. Üsző: nőivarú szarvasmarha Bika: hímivarú szarvasmarha Tinó: ivartalanított hímivarú növendékmarha Ökör: 4 éves tinó Vemhes üsző vagy előhasi üsző: először vemhes nőivarú szarvasmarha Elsőborjas tehén: 1. ellés után a nőivarú szarvasmarha Tehén: 2. ellés utántól a nőivarú sz. m. Anyatehén: nem fejt tehén, fő terméke a borjú

n Hazánkban a holstein-fríz fajta használata az utóbbi 30 évben meghatározóvá vált. n A tenyésztési stratégia a tejelő szarvasmarha tenyésztésben a tejtermelés gyors növekedésére irányult. n Az utóbbi időszakban elsősorban a termelési tulajdonságokra irányult a szelekció, ezért az élettartam jelentősen csökkent. n Az intenzív tejtermelésre történő folyamatos szelekció mellett az állomány genetikai képességeinek olyan további fejlesztése is szerepel a jelenlegi tenyésztéspolitikában, mint például a hasznos élettartam növelésének tenyésztési lehetőségei.

A tejtermelő és húshasznú tehenészet technológiája

Tejtermelő tehenészet n n n Tejtermelő tehenészetben a tehéntartás fő terméke a tej, ikerterméke a született borjú, mellékterméke az istállótrágya. Laktációs időszak: A tejtermelés időszaka. A fejőstehén az elléstől a következő ellés előtti 6 -8 hétig fejhető. Szárazra állítás: az ellés előtt 6 -8 héttel abbahagyják a fejést és részlegesen megvonják az abrakot. Involúciós időszak: az ellés utáni regenerálódási időszak. Kritikus tejhozamszint: költségfedezeti pont. Az a hozamszint, ami az adott gazdadaság viszonyai között 0 jövedelmet ad. Laktációs termelés: a 2 ellés közti tejtermelés. Nagy állomány esetén havi próbafejéssel állapítják meg.

Tejtermelő képesség komponensei 1. Tejmennyiség Napi tejtermelés: 5 -30 kg Maximális termelés időpontja az ellés után: 6 hét Laktációs tejtermelés: 1500 -9000 kg Laktáció időtartama: 305 -350 nap n 2. Perzisztencia A tejtermelés kiegyenlítettsége a laktáció alatt n

Tejmennyiség kifejezésmódjai · fejési átlag, · istálló átlag, · a laktációs hozam (elléstől az elapasztásig termelt tej), · az éves termelés (egy naptári év termelése), · az életteljesítmény (a kérdéses egyed élete során termelt tej összes mennyisége), · csonkalaktációs termelés (a 240 napnál kevesebb tejelő napra elszámolt termelési eredmény), · egy takarmányozási napra jutó tejtermelés, · egy életnapra jutó termelés.

A tejtermelő tehenészet technológiája A korszerű tehenészeti telep jellemzői: n Termelés alapján 60 -100 db-os csoportokba helyezik az állatokat n Azonos napi takarmányadagok n Egyszerre terelik a várakozóba fejés előtt (megfigyelhető a viselkedés, esetleges ivarzó egyedek kiválasztása) n Fejés stabil fejőberendezéssel, legalább napi 2 x n A tej vezetéken megy a tejhűtőbe (4 -5 C) n A tej csíraszám szerinti minősítése Ma a kötetlen tartásmód a jellemző. A nyitott kötetlen tartásrendszer jó lehetőséget ad a telepi munkák gépesítésére (fejés, takarmányozás, kitrágyázás). Pótabrak etetés: azonosítójel a tehén nyakán, takarmánykiosztón jelfogó Trágyázás: mélyalmos tartás a nyitott istállókban Ivóvízellátás: önitatókkal.

Kötött tartás Nyitott rendszerű kötetlen tehéntartás Zárt rendszerű kötetlen tartás

Milking taxi

A gépi fejés műveletei Tőgy előkészítése: n 1. Tőgymosás (35 -40 Co-os vízzel) n 2. Tőgytörlés és masszálás n 3. Első tejsugarak kifejése Gépi fejés n 4. Fejőkelyhek felhelyezése n 5. Fejőkelyhek előre, lefelé történő meghúzása és a tejfolyás ellenőrzése n 6. Gépi utófejés n 7. Fejőkelyhek levétele A fejés utóművelete n 8. kézi utócsepegtetés (a tőgy megfelelő kifejésének ellenőrzése) n 9. a tejcseppek letörlése és a tőgybimbók fertőtlenítése.

Takarmányozás n n A tejelő szarvasmarhák takarmányozása és szaporodásbiológiája közötti összefüggés bonyolult, sokat vizsgált és vitatott terület. Vitathatatlan azonban, hogy a megfelelő tápanyagellátás a korszerű szarvasmarha tartástechnológia elválaszthatatlan részét képezi. A tejtermelés növekedése világszerte együtt jár a szaporodási mutatók szinte megállíthatatlannak tetsző, folyamatos romlásával. A szarvasmarhák takarmány-összetétele többkomponensű, a szaporodásra ható tényezők három fő csoportba sorolhatók: energia, fehérje és ásványi anyagok.

A tejelő szarvasmarhák takarmányozását tömegtakarmányokra kell alapozni, azonban a jelenlegi magas termelési szint mellett nélkülözhetetlen a jó minőségű abraktakarmányok etetése is. n Mivel a laktációs szakaszok, illetve a szárazonállás során a tejtermelő tehenek termelése, takarmányfelvétele, élősúlya, energia- és fehérjemérlege, energia- és fehérjeszükséglete szintén változik, a napi takarmányadagot úgy kell összeállítani, hogy az állatok táplálóanyag szükséglete a laktációs fázis és a termelés volumene figyelembevételével a legmegfelelőbben legyen kielégítve. n

Fejős tehén takarmányozása n n n n A tehén napi tejtermelése a fajta termőképessége és az ellés óta eltelt idő mellett alapvetően függ a takarmányozás színvonalától. A felmerülő költségek 45 -55 %-a. Alaptakarmány: tömegtakarmányból áll és fedezi a létfenntartó tápanyagszükségleten felül egy bizonyos napi tejtermelés (1015 l) tápanyagszükségletét is. Pótabrak: azok a tehenek kapják, akik az alaptakarmánnyal lefedezett tejmennyiségnél többet termelnek. Különböző abrakféleségből áll. Téli takarmányozási időszak: október 1 -től május 1 -ig. betárolt széna- és szilázskészletre épül. Nyári takarmányozási időszak: május 1 -től október 1 -ig. Zöldtakarmányokra épül. A téli és nyári takarmányköltség közötti különbség megjelenik a tej felvásárlási árában is.

Szárazonálló tehenek takarmányozása - Az elapasztástól az ellés előtti 2 -3. hétig: n A teheneknek a tejtermelésük befejeztével szükségük van szervezetük, tőgyszöveteik regenerációjára hogy felkészülhessenek a következő tejtermelő ciklusra. n Kedvező, ha az apasztás az ellést megelőző 60. nap környékén történik. Amennyiben 40 napnál rövidebb ez az időszak, úgy a tehén nem tudja kellő mértékben regenerálni tőgyét és a következő laktációban kevesebb tejet fog termelni. n Mivel a tőgy aktív involuciója (kb. 30 nap) és szöveteinek újraépítése (12 -20 nap) átlagos körülmények között mintegy 45 -50 napig tart, így a szárazonállás idejének minimálisan el kell érni ezt az időtartamot. n A 60 napnál hosszabb szárazonállás nem jelent előnyt az állatok számára, sőt megnőhet az elhízás veszélye.

A szárazonállók táplálóanyag igénye és takarmányfelvétele egyaránt alacsony. n A szárazonállás első időszakában (az ellés előtti két hétig) táplálóanyag szükségletük kisebb táplálóértékű, de jó minőségű takarmányok, mint réti széna, fűszenázs étvágy szerinti (ad libitum) etetésével kielégíthető. n E takarmányokból nem szabad a takarmányfelvételt korlátozni, fontos, hogy az állatok bendője telített legyen. Takarmányfelvételük ennek ellenére nem lesz nagy, mivel e takarmányok bendőemésztéséhez hosszú időre van szükség. Abban az esetben, ha nem biztosítjuk folyamatosan az étvágy szerinti takarmányfelvételt, úgy az az ellés után is kisebb lesz és hátrányként jelentkezik az állat számára. n

A tehenekkel etetett takarmányok n n n Zöldtakarmányok: őszi takarmánykeverékek, kukorica csalamádé, pillangós fűfélék. Napi adag 30 -60 kg Tartósított tömegtakarmányok: szilázs 30 -50 kg, szenázs 10 -15 kg, szénák 3 -5 kg Lédús takarmányok: takarmányrépa 10 -15 kg, tarlórépa 10 -15 kg, burgonya 6 -10 kg. Mezőgazdasági és ipari melléktermékek: takarmányszalmák, kukoricaszár 3 -6 kg, leveles répafej 30 -40 kg, melasz 1 kg répaszelet 10 -15 kg, szeszmoslék 20 -40 kg, sörtörköly 8 -15 kg Abrak: keverőüzemekben készült tápok. 40 dkg/tejliter

Vízellátás n Fontos! n Nedves takarmányok- vegetációs víz n Tiszta ivóvíz n Egy átlagos élőtömegű tehén napi vízigénye az elfogyasztott takarmányszárazanyag x 5 -6 l víz vagy az élőtömeg 12 -15 %-a n =50 -100 l víz/nap

A szarvasmarha felnevelése n Újszülött borjak ellátása n Borjak takarmányozása: előnevelőben, kiscsoportos tartásban, utónevelőben n Üszőnevelés: szakszerűsége meghatározza a tehénállomány utánpótlásának mértékét és minőségét.

Borjúnevelési eljárások: n Szoptatásos (természetes) borjúnevelés n Itatásos (mesterséges) borjúnevelés: A borjakat kevesebb tej felhasználásával, olcsóbban lehet felnevelni. n Szakaszai: 1. Föcstejes időszak: születéstől 8 -10 napos korig 2. Tejitatásos időszak: 50 -90 napos korig 3. Utónevelés: tejtáplálás megszüntetésétől 6 hónapos korig

Húshasznú tehéntartás és a szarvasmarha hizlalás n n n A húshasznú tehéntartás célja a hízóalapanyag előállítása árutej termelése nélkül. A gyepterület jó hasznosítója. Kb. 25 e húshasznú tehenet tartanak Magyarországon. Alapvető követelmény a szapora, könnyen termékenyülő, könnyen ellő, jól legelő és az időjárás viszontagságait jól tűrő tehénállomány, pl. hereford, magyar tarka. A tehén hozama a 180 -250 kg-os borjú. Tartásmód: Kötetlen tartással: nyáron legelőn, stabil karámban, télen színszerű épületben

Húshasznú tehén állományok gyakorlati takarmányozása n n n A klasszikus húshasznú tehéntartás egyetlen produktuma a választott borjú. Ezért az egy tehénre jutó árbevétel alacsony, ennek következményeként a húshasznú tehéntartás csak akkor lehet gazdaságos, ha nagyon olcsó tartási és takarmányozási megoldásokat választunk. A húshasznú marhatartás másik alapvető feltétele, hogy minél jobb borjúszaporulatot érjünk el. Bár gyakorlati körülmények között nehezen megvalósítható, a cél évente egy tehéntől egy választott borjú! A tehenek és a borjak szempontjából egyaránt ideális a legelőn tartás. A húsmarhatartás alapja a gyep.

Szarvasmarha-hízlalás A marhahústermelés befejező szakasza. A hízóalapanyagot a tervezett értékesítési tömegre és minőségre felhizlaljuk, feljavítjuk. n Fő formái: - vágóborjú előállítás - hízott növendékbika, üsző vagy tinó előállítása - felnőtt marha feljavítása. n Éves vágómarha-termelésünk cca 120 000 t. n 1 főre jutó marhafogyasztás: 7 -8 kg/fő. n

Növendékmarha-hizlalás: n 4 hónapos korban kezdődik, 14 -16 hónapos korig n koncentráltabb takarmánnyal rövidül a hizlalási idő Intenzív marhahizlalás: n Magas abrakkeverék ár miatt Mo. -on nem terjedt el. Előfeltétele a nagyobb napi táplálóanyag-felvétel. Félintenzív hizlalás: Ez az általános n Nyáron zöldtakarmány, télen tartósított takarmány + széna + abrak Extenzív hizlalás: abrakot csak a hizlalás utolsó 10 -12 hetében adnak. Nálunk ez sem terjedt el.

n n n A marhahizlalásban általánosan elterjedt: Nyitott, kötetlen Kiscsoportos Mélyalmos tartásmód A termelést alacsony épület- és bérköltség, jó gépesíthetőség jellemzi Az elletés szezonális = szezonális a vágóállatkibocsátás és árbevétel.

A vágóértéket meghatározó tulajdonságok kívánatos szintjei hízóbikákon

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET