Szakmai gyakorlat Ksztette Erdei Elvira Fizika BSc III

Szakmai gyakorlat Készítette: Erdei Elvira Fizika BSc III Szeged, 2012. október Témavezető: Dr. Szatmáry Károly

Piszkéstető (2012. 07. 26. -2012. 08. 02. ) 40 cm-es RC 50 cm-es Cassagrain 60/90/180 cm-es Schmidt

1 m-es RCC

Echelle spektrográf ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium

�Echelle rács (diszpergáló elem): nagy beesési és diffrakciós szöggel, magas interferenciarendekben dolgozó, fűrészfog vagy lépcső alakú, speciális reflexiós rács. �Keresztdiszperziós optikai elem �Kétdimenziós színkép rögzítése CCD-kamerával 27 elhajlási rend, 420 és 870 nm között R=11000 -es feloldással teljes optikai színképtartomány �Hullámhossz-kalibrációhoz tórium-argon spektrállámpa

Echelle spektrumok feldolgozása • spektrumokat korrigálni kell néhány effektusra (a CCD rossz oszlopai, kozmikus részecskék nyomai) • spektrum standard állásba való forgatása (rendek sorszáma lentről felfelé csökken) • Segédfelvételek: �Th. Ar spektrállámpa spektruma �flat-field felvétel �dark felvétel �bias felvétel �egy standard csillag spektruma

Nyers echelle spektrumok standard állásban. Objektum, flat-field és Th. Ar spektrum.

A redukciós folyamat végén nyert egydimenziós spektrum már alkalmas a további analízisre, mérések elvégzésére.

Radiális sebességek mérése �Spektrumvonal Doppler-eltolódásából nem relativisztikus esetben: �Két spektrum átfedése a keresztkorrelációs függvény segítségével: c(y) függvény maximumhelye, két spektrum közötti legnagyobb átfedés A maximumhoz tartozó hullámhossz eltolódásból (∆λ) következik az összehasonlítóhoz viszonyított relatív radiális sebesség:

� Módszer előnye: �nemcsak a legközelebbi csillagokra alkalmazható (csillag elég fényes) �a csillaghoz közel keringő kísérő a sebességben gyors ingadozást okoz �Hátrány : �a színképvonalak ide oda tolódását más jelenség is okozhatja (csillag pulzál) �Célpontok: 4 -12 magnitúdós csillagok (klasszikus pulzáló változók, kettőscsillagok, exobolygós csillagok) �+/- 50 m/s-os pontosság mellett elérhetővé vált a precíziós csillagászati sebességmérés, jó határfényességgel

Exoholdak Jelenleg 665 rendszerben 843 bolygó.

Az exoholdak kimutatására javasolt módszerek �Simon és mtsai (2007): egy fedési exobolygó körül keringő hold a bolygó fénygörbéjének menetét jellegzetes módon befolyásolja �Sartoretti –Schneider (1999): baricentrikus tranzitidőpont- eltolódásra épülő formula (TTVb) (hold gravitációs „rángató” hatása) Szabó (2006), Simon (2007): fotometriai középpont fogalma (képzeletbeli égitest) és a fotometriai tranzitidőpont-eltolódásra (TTVp) épülő módszer �Lewis és mtsai (2008): pulzárok jelének periodikus késése

�Kipping (2009): tranzit időtartamának változása (TDV) (bolygó sebessége két részből tevődik össze, sebességjáruléka változik) �Simon (2009): hold torzító jelének megfigyelése a Rossiter–Mc. Laughlin görbén �Liebig és Wambsganss (2010): Föld-méretű holdak mikrolencsézése (kisebb törpecsillagok) �Simon (2011): szórási csúcs (Scatter Peak) módszer bevezetése (adatsorok szórásának helyi ingadozása – fázisba tekert szórásgörbe)

Exoholdak felfedezése a nem is olyan távoli jövőben (James Webb 2014/2015, GAIA 2013, PLATO 2017) Az élet lehetősége exoholdakon.