SZABLYOZK Ksztette Varga Istvn VEGYSZETILELMISZERIPARI KZPISKOLA CSKA varga

SZABÁLYOZÓK Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA varga. i@neobee. net

Szabályozó alatt azt a berendezést értjük, amellyel megvalósítjuk az automatikus szabályozást az ember közvetlen részvétele nélkül. Megkülönböztetünk: A. Állásos (nem folytonos) szabályozást; B. Folytonos szabályozást.

Az állásos szabályozás a szabályozásnak az a módja, amelynél a beavatkozó szerv egyik helyzetéből a másikba ugrásszerűen megy át. Az ellenőrző jelnek egy bizonyos értéket el kell érnie ahhoz, hogy rendelkező jel jöjjön létre. Ide tartoznak a: Ø Kétállású, és a Ø Többállású, (lépcsős) szabályozók.

A folytonos szabályozás a szabályozásnak az a módja, amelynél a beavatkozó szerv két szélső helyzete között bármely helyzetet elfoglalhat. A folytonos szabályozás lehet közvetlen és közvetett, továbbá lehet: Egyszerű, és Összetett.

Ø Ø A segédenergia fajtája alapján megkülönböztetünk: Villamos, Pneumatikus, Hidraulikus, és Mechanikus szabályozókat.

Az egyszerű szabályozók a hibajel feldolgozása és a kimenő jelük kialakítása szempontjából, lehetnek: ü Arányos (proporcionális) szabályozók (P), ü Integráló jellegű szabályozó (I) ü Differenciáló hatású szabályozó (D).

Az összetett szabályozók lehetnek: ü Arányos-integráló szabályozó (PI) ü Arányos-differenciáló (PD) és ü Arányos-integráló-differenciáló szabályozók (PID).

Az önműködő szabályozás zökkenőmentes megvalósítása érdekében a szabályozó berendezés tartalmazza még a következő egységeket is: 1. Különbségképző és erősítő egységet, 2. Arányos, integráló, differenciáló jelfeldolgozó egységet, 3. Alapjelképző egységet, 4. Kézi-automatikus kapcsolót, 5. Vonalírót és indikátort.

A szabályozó berendezés szerkezeti felépítésétől függően, az említett egységek önállóan is végezhetik feladatukat.

Különbségképző szervek A szabályozás hatásláncában az alapjel és az ellenőrző jel összehasonlítását végzik. Kimenő jelük a rendelkezőjel, amely arányos az alapjel és az ellenőrzőjel különbségével.

Hidraulikus elven működő különbségképző szerv x 1 – Alapjel (bemenő jel) x 2 - Ellenőrző jel (bemenő jel) x 3 – Rendelkező jel (kimenő jel).

Pneumatikus különbségképző szerv

Elektromos elven működő különbségképző Wheatstone-hidas kapcsolással elmozdulások különbsége állítható elő. Az elmozdulások X 1 és X 2 különbsége arányos az U 1 feszültséggel.