SZABADESSBEN AZ MSZP 2006 2010 KZTTI NPSZERSGVESZTSNEK POLITIKAI

SZABADESÉSBEN AZ MSZP 2006 -2010. KÖZÖTTI NÉPSZERŰSÉGVESZTÉSÉNEK POLITIKAI NAPIRENDI MAGYARÁZATAI BECK LÁSZLÓ – BÍRÓ NAGY ANDRÁS – RÓNA DÁNIEL

Elmélet • társadalmi háttérváltozók és az attitűdök helyett a politikai napirenddel lehet megmagyarázni a rövidtávú ingadozásokat pártválasztásban médianapirend közvéleménynapirend pártpreferencia • Hangsúly a közvélemény napirendje és a pártpreferencia közötti kapcsolaton lesz: – – – ügybirtoklás priming választók memóriája időkülönbözet kumulatív hatás performatív-hatás • Napirend-észlelés: szűrő (Zaller, szelektív észlelés, kultivációs elmélet)

Napirend-észlelés 2006 május 2006 június 2006 július 2007 január 2007 március 2007 október megszorítá megmegáremel- vizitdíj és s várható szorításo kedése napidíj k k k bevezetése politikai érdeklődés 0, 546 Fidesz 1, 696 MSZP Zuschlag 2009 április 2010 február 13. havi bér elvonása Hunvald Gyurcsán BKVy lemond Hagyó 2, 117 1, 439 0, 689 1, 527 0, 403 2, 102 1, 415 2, 224 0, 648 0, 699 0, 783 0, 034 0, 031 0, 348 1, 710 3, 450 2, 478 fiatal 0, 721 0, 544 3, 804 0, 598 nyugdíjas 0, 694 falu 0, 662 8 általános Nagelkerk e. R négyzet 2009 március 0, 635 diplomás budapesti 2009 január 1, 893 1, 571 0, 032 0, 030 0, 064 0, 039 0, 052 0, 020 0, 071 0, 100

Politikai érdeklődés Egyáltalán nem Egy kicsit Közepesen Nagyon Összesen MSZP (2006. június) 22 30 36 36 30 Orgánum Gyakoriság RTL Klub Híradó Soha Ritkábban Hetente többször Minden nap TV 2 Tények M 1 Híradó Összesen MSZP (2010. március) Különbség (kerekített adatok) 8 15 20 17 14 MSZP (2006. június) 29 27 30 35 28 27 30 38 31 25 30 41 30 -14 -16 -18 -16 MSZP(2010. március) 10 13 13 18 15 13 13 17 14 11 16 20 14 Különbség (kerekített adatok) 19 14 16 16 13 14 16 20 17 14 13 21 16

Módszertan • Havi pártpreferencia-adatok a választani tudók körében (Medián) • A napirend-érzékelés (priming) és a média tálalása (framing) egy mutatóban – A havi 15 ügy mindegyikénél kontextuális változó a tálalás (ellenzéki/kormánypárti) – Ezt besúlyoztuk a fontosságpercepcióval – Végül a 15 ügyre összevontuk az indexet, amely így az egész hónap napirendjének az indikátora lett

3 fő ügy: megszorítások, reformok és korrupciós ügyek • Legnagyobb a hatásuk, de a többinek is lehet jelentősége • Hosszú időn keresztül dominálták a napirendet, az egészségügyi reform már a bevezetése előtt • A megszorítások ellentmondtak a választási ígéreteknek – a választók becsapva érezhették magukat (performatív-hatás modell) – nem mindegy, hogy ki szorít meg: Bajnainak nem csökkent a népszerűsége a keményebb intézkedésektől sem • Az egészségügyi reform – bevezetésének voluntarista, elitista módja ellenmondott a szocialista szimpatizánsok konfliktuskerülő, populista politikai habitusának – paternalizmussal is szembe megy – konfliktusokat generált a koalíción belül • Negatív ügybirtoklás mindhárom esetben

korrupció • Figyeltek a szocik és azonnal reagáltak • Amikor nem volt botrány, akkor stagnált az index – nem felejtettek a választók • A ciklus végére már a „keménymag” is korruptabbnak tartotta az MSZP-t, mint a ciklus elején az egész társadalom

Konklúzió • A társadalom legnagyobb része tájékozott volt a ciklus kulcsfontosságú eseményeiről • a 2006 őszi események, a 2009 -es miniszterelnökváltás vagy a BKV-botrány nem eredményeztek azonnali elmozdulást • Azonban így is lehetett hatásuk (sorrendiség, kumulatív hatás) • MSZP számára kedvező hír nem volt – negatív események kiszorították, ezért a választók látóköréből is kikerültek azok

Köszönöm a figyelmet! ronadaniel 84@gmail. com