svnyi anyagok szerepe a rheumatoid arthritis adjuvns terpijban
Ásványi anyagok szerepe a rheumatoid arthritis adjuváns terápiájában Cseuz Regina*, Jürgen Vormann**, Bender Tamás*** *Revita Rendelő, **Inst. for Prevention and Nutrition, München, ***BIK
Homo Lipidus Forrás: The Economist
Sav-Bázis homeosztázis Metabolikus acidózis kezelése Légzés Bázis felesleg a vese savbázis egyensúlya felé tolódik P CO p. H Anyagcsere + Bázis felesleg - Renális sav-bázis egyensúly renális H kiválasztás kapacitás Vese potenciális savas terhelése Felszívódás a tápcsatornából Változás a táplálkozási savas terhelésben Vese sav kiválasztása / 24 h
Latens acidózis okai • 50 -150 mmol proton többlet naponta • aminósavak lebomlása: --> glucose+urea +So¯ 4+H+ végterméket ad • phosphatok bomlása H+ termelését jelenti • diéta+koplalás = ketóacidozis • alacsony fizikai aktivitás • túl erős fizikai aktivitás
• RA-ban javasolható táplálkozással kapcsolatban szkeptikus a reumatológus szakma • A témában megszületett tanulmányok között nehéz „evidence based study”-t találni. • A kutatások a diéta és a betegség előfordulása a diéta és a betegség kimenetelének kapcsolatát keresik.
Cél: alkalikus táplálék kiegészítő befolyásolhatja e RA -ban a gyulladás és fájdalom mértékét. Módszer: • 278 adatbázisunkban regisztrált RA-s betegből • 76 -t hívtunk be szűrésre, akikből • 37 szeropozitiv legalább két éve diagnosztizált, folyamatos kezelésben részesülő, aktiv RA-ban szenvedő beteget válogattunk a paralel kontrolált, randomizált 12 hetes vizsgálatba. • 19 beteg kapott napi 30 g alkalizáló táplálék kiegészítőt (SG) 17 beteg szokásos étrendjén maradt (CG). Minden beteg folytatta korábban beállított gyógyszereit.
Az alkalikus táplálék kiegészítő összetétele 100 mg napi adag RDA% Energia 1467 k. J (349 kcal) 470 k. J (112 kcal) Protein 0 g 0 g Szénhidrát 86. 3 g 27. 6 g Zsír 0 g 0 g Kálcium 1250 mg 400 mg 50 Magnézium 312. 5 mg 100 mg 33. 3 Vas 15. 6 mg 5. 0 mg 35. 7 Cink 15. 6 mg 5. 0 mg 33. 3 Ásványok és nyomelemek
Ásványok 100 mg napi dózis RDA% Jód 310. 6µg 99. 4µg 66. 6 Nátrium 781 mg 250 mg 39 Kálium 781 mg 250 mg 7. 1 Mangán 6. 3 mg 2. 0 mg 50 Réz 3. 1 mg 1. 0 mg 71 Króm 183. 8µg 58. 8µg 49 Molibdém 247. 8µg 79. 3µg 32 Szelén 93. 8µg 30. 0µg 38
Betegek adatai a tanulmány indulásánál SG (n=19) CG(n=17) Kor (évek) 61 (32 -76) 57 (31 -85) Nem (ffi/nő) 2/19 2/17 Testtömeg (kg/m²) 26. 1 (22. 3 -31. 9) 27. 6 (17. 6 -49. 5) Diagnózis (évek) 11. 8(2 -26) 12. 8 (2 -22) RF pozitiv* 19 17 DAS 28 pont 5. 2 (3. 6 -6. 9)† 4. 5 (2. 8 -6. 0) ARA osztály III. osztály IV. 0 5 14 0 0 5 11 1
Gyógyszerek NSAID 19 17 Szteroid (mg prednisolon) 6/4. 6 7(4. 2) DMARD mono/ kombinált th. 14/2 12/1 MTX 7/10. 3 5/14. 4 Chloroquine 2/250 1/250 Cyclosporin 1/100 2/100 Leflunomide 1/20 4/20 Azathioprine 3/83. 3 0 Hypertonia 2/2 4/4 Osteoporosis 1/0 3/3 Comorbiditás
p. H nap Az adott napon mért p. H értékek átlaga SG CG
DAS 28 * p<0, 05 vs 1. vizit * p=0, 03 *
DAS 28 VAS Visit SD CG 1 100 100 2 88 107 85 139 * 3 80 * 100 57 ** 124 4 80 * 97 68 * 113 DAS 28 és VAS változások százalékban (változás az 1 Vizithez képest Student´s t-test: *, p < 0. 05, **, p < 0. 01).
A DAS és a CRP első és második vizit közötti változásainak összefüggése - SG betegek CRP diff DAS diff
A DAS és a CRP első és harmadik vizit közötti változásainak összefüggése - SG betegek CRP diff DAS diff
A DAS és a CRP első és a negyedik vizit közötti változásainak összefüggése -SG betegek DAS diff
A DAS és a CRP első és a második vizit közötti változásainak összefüggése -CG betegek CRPdiff DAS diff Nincs összefüggés a CRP és a DAS változásai között
A DAS és a CRP első és a harmadik vizit közötti változásainak összefüggése -CG betegek CRP diff DAS diff Nincs összefüggés a CRP és a DAS változásai között
A DAS és a CRP első és a negyedik vizit közötti változásainak összefüggése – CG betegek CRP diff DAS diff Nincs összefüggés a CRP és a DAS változásai között
A fájdalom alakulása a vizitek alatt a két csoportban * p<0, 05; ** p<0, 01 vs fájdalom első vizit * ** SG 1. 2. CG 3. * 4. vizit
RAQol SG * * p<0, 05 vs 1. vizit CG
Változások a gyógyszerelésben a tanulmány végén SG CG NSAID 3 /19 elhagyta 0 Szteroid 3/l 9 csökkentett 2 -4 mg-al 0 DMARD 0 0
Konkluzió • Vizsgálatunk, mint első tanulmány RA- ban szenvedő betegeknél felveti a sav-bázis egyensúly szerepét a fájdalom és gyulladás adjuválásában. • A komplex beteg gondozás során a reumatológusnak a megfelelő diéta terén is állást kell foglalnia. • Multicentrikus, placebo kontrolált, kettős vak vizsgálatok kivitelezése szükséges.
Köszönöm a figyelmet!
- Slides: 25