Strukturlis modell I Felettesn superego berich erklcsi szocilis
Strukturális modell I. Felettesén (superego, überich) – erkölcsi, szociális normákat tartalmazza (identifikáció, introjectio)utolsóként fejlődik ki (oedipális korban) – „a társadalom kollektív lelkiismeretének individualizált reflexiója„ – perfekcionista célok – 2 alrendszer: a/ lelkiismeret b/ Én-ideál Én (Ego, Ich) – Id-ből nő ki, de attól függetlenül működik – „realitáselv" vezérli, a személyiség operatív része Érvényesíteni akarja az Id vágyait, összhangban a Superegoval és a Külső realitással Szekunder folyamat - kognitív perceptuális készség (Különbség a psychében és külvilágban lévő dolgok között, szükségletkésleltetés)
Strukturális modell II. Ösztönén (Id, Es) – a születéskor jelenlévő jellemzőket tartalmazza (ösztönök) – irracionálisán működik Közvetlen kielégülésre törekszik „Örömelv" vezérli – a testi és pszichikus működésben felhasználható energiák gyűjtőhelye – 2 mechanizmust alkalmaz: a/ reflex tevékenység (köhögés stb. ) b/ primer folyamat: (gondolkodás prelogikus, infantilis formája) – feszültségcsökkentés belső képzettel – nincs különbség a reális és szubjektív tárgy között
ÜTKÖZÉS: Az ösztön-én törekvései valamint a Superego által képviselt értékrend/ vagy a külső realitás között. Szorongás (szignalizációs értékű az Ego számára) Elfojtás (elsődleges énvédö-mechanizmus) Másodlagos énvédő-mechanizmusok (ha az elfojtás elégtelen) Néhány fontosabb énvédő-mechanizmus: (Anna Freud !) – – – – Elfojtás: a tudattalanba szorul a kellemetlen élmény Projectio (kivetítés) Eltolás Reakcióképzés Regresszió Racionalizáció Szublimáció (egyetlen norm. )
Énvédő mechanizmusok /S. Freud, Anna Freud, etc. / A szorongás enyhítésére, a konfliktus kontrollálására irányuló nem tudatos pszichés folyamatok, funkciók, a személyiség pszichés védekező mechanizmusai, egységének megőrzése érdekében. Megküzdő coping mechanizmusok A konfliktus adekvát, reális, célszerű megoldása a REALÍTÁSELV érvényre jutásával. Fokozott energiabefektetés, eszközök, megoldásmódok újragondolása, cél átfogalmazása, szituáció és szociá lis helyzet újraértelmezése.
Fontosabb énvédő mechanizmusok Elfojtás /Represszió/ Az összes többi énvédő mechanizmus prekurzora. Elviselhetetlen ideák vagy impulzusok akarattalan száműzése, a tudattalanba. Akaratlagosan nem idézhetők fel, de rejtett formában ismét felbukkanhatnak. Célirányos el felejtés, vagy soha tudatossá nem vált tartalmak. Megkülönböztetendő a SZUPRESSZIÓ tól = tudatos erőfeszítés az elfelejtésre.
Fontosabb énvédő mechanizmusok Racionalizáció: A szorongás valódi oka a tudat szintjén elfogadható, ésszerű, de hamis okkal helyettesítődik. Projekció: A nem tudatosuló nem kívánatos késztetés, érzelem vagy indulat másik személyre irányítása, úgy hogy azokat a tudat szintjén a másiktól eredőként érzékeli. Reakcióképzés: A nem kívánatos késztetés vagy frusztrált törekvés az eredeti késztetéssel ellentétes törekvés, magatartás megvalósítása nyomja el. Áttolás: A konfliktus feszültsége az eredeti helyett egy másik objektre (személyre) irányul.
Fontosabb énvédő mechanizmusok Regresszió A fejlődés már túlhaladott szintjére, viselkedésformájára, funkcionálására történő visszalépés. Intellektualizácio A konfliktus okozta szorongás intellektuális absztrakciók, magyarázat, megoldás keresésében enyhül (vallástanulmányok, pszichologizálás). Improduktív fantázia A konfliktus feszültsége a valóság helyett a fantáziában oldódik fel, a frusztrált késztetések a fantáziában elégülnek ki (vágyteljesítő fantázia).
Fontosabb énvédő mechanizmusok Tagadás: Az id-ből eredő szorongásnak történő aktív ellentmondás a tudat szintjén (pl. életet fenyegető betegség tagadása). (Túl)kompenzáció: Egy területen elszenvedett hátrány vagy frusztráció önértéknövelő ellensúlyozása egy másik terület túlhangsúlyozásával. Identifikáció: Tudattalan azonosulás személlyel, attitűddel, értékkel, viselkedéssel. Szublimáció: A konfliktus feszültségét társadalmilag értékes és egyinileg is elfogadható produktumokban dolgozza ki (pályaválasztás, alkotás).
Libidófejlődés Libidó: Freud szexuális energiát értett alatta, később általános értelemben vett örömszerzésre törekvő ösztön energiaként fogta fel. – A libidó mennyiség minden embernél születés kor adott. (Kvantum teória) – A libidó sajátos fejlődési fázisokon megy keresztül. A fejlődés a szexuális identitás kialakulásáért felelős, a fejlődés jellege pedig alapvető személyiségvonásokért felelős. Primer nárcizmus: születéskor az összlibido az Ego n fixált, később egyre nagyobb része válik tárgy libidóvá (mindig marad nárcisztikus libidó önértékelés !) Secunder nárcizmus: (tárgyvesztés pl. ) – libidovisszavonás
Libidófejlődés Fejlődési fázisok: I. Orális szakasz (0 - 1 évesig) - oral passzív (6 hóig) - dependencia (passzív, dependens, optimista, éretlen) - oral agresszív (6 hótól) -realitás elv csírái (vitatkozó, hosztilis, pesszimista, agresszív, cinikus)
Libidófejlődés II. Anális szakasz (2 - (3) 4 év) - eliminatív - teljesítményelv kialakulásának kezdete (destruktív, ellenséges) - retentív - agresszió csatornázása, önkontroll, önuralom eredete, id a szülők kívánalma (kényszeres, pedáns, zsugori, tisztaság mánia)
Libidófejlődés III. Fallikus szakasz (3 (4) 6 év ) - protofallikus - mutogat, felfedez (férfiasságában /nőiességében/ gátolt) - deuterofallikus - két nem közötti különbség felismerése (férfiasságában sikeres, nőies, flörtöl) (fixáció: ödipusz komplexus -kasztrációs szorongás; elektra komplexus -pénisz irigység) IV. Látencia szakasz (pubertásig) iskola, a sport a hangsúlyos (szublimáció) V. Serdülőkor
Carl Gustav Jung (1875 -1961. ) – Szó-asszociációs teszt – „Analitikus pszichológia" vagy „Komplex pszichológia„ – Tudattalan jelentősége Szimbólumok Személyes tudattalan az egyén által átélt, de kihullott, kitaszított tartalmak (elfojtás!) Kollektív tudattalan („objektív psyché") az emberi faj ősi tapasztalatainak sűrítményei archetipusok
A jungi karakterológia Extraversio Tipikus beállítottság, mely az érdeklődésnek külső tárgyra való összpontosításával tűnik ki. Introversio Olyan tipikus beállítottság, mely az érdeklődést a lélek belső folyamataira koncentrálja 4 alapvető pszichikus funkció 1. Érzékelés 2. Érzés 3. Gondolkodás 4. Intuíció
Selbst (Mély-Én) – Személyiségcentrum Központi archetípus – Felöleli a tudatos és tudattalan pszichét is – Egészében kognitíve nem integrált szerkezet – A személyiségfejlődés a Selbst progresszív önállósodása. {Az „árnyék" és „anima/animus" „elrendezése", integrálása után!) Ez a folyamat az individuáció. Persona – „homlokzat" Szerepszemélyiség – híd az én-tudat és az objektív külvilág között
Anima - Animus A női jelleg megszemélyesítése a férfi tudattalanjában és a férfi jellegé a nő tudattalanjában. – „Pszichikus Kétneműség„ – A személyes és a kollektív tudattalan elemeit tartalmazza. – Funkció: kapcsolat az individuális tudat és a kollektív tudattalan között. – 4 fejlődési állomás!
Árnyék (Schatten) Olyan személyes és kollektív pszichikus diszpozíciók helye, melyeket nem élünk meg, mivel összeegyeztethetetlenek a tudatosan választott életformával Mindezek a tartalmak viszonylag autonóm részszemélyiséggé szerveződnek a tudattalanban. Cél: integrálás Nem csupán negatív, de pozitív tartalma is lehet!
- Slides: 31