sszehasonlt nevelstudomny Fkusz A globalizci hatsa Alapszakirodalom Kozma

Összehasonlító neveléstudomány Fókusz: A globalizáció hatása Alapszakirodalom: Kozma Tamás: Az összehasonlító neveléstudomány alapjai Új Mandátum Kiadó, Budapest 2006

A kurzus végén elvárt ismeretek Az összehasonlító neveléstudomány módszerei A globalizáció hatása az oktatás gazdasági és társadalmi környezetére Demográfia és oktatás: társadalmi-demográfiai trendek Európában (család, migráció) Az oktatási expanzió (tömegesedés) jelensége, jellemzői A szakképzés változásai Az oktatáspolitika szereplői A felnőttoktatás szerepe és formái Az átalakuló felsőoktatás Oktatási rendszerek és típusok Az Európai Unió oktatáspolitikája

Az összehasonlítás szükségessége Globalizálódó gazdaság A nemzeti oktatáspolitikák nemzetközi erőtérben (Európai Unió, OECD) való működése (EUROSTAT, OECD indikátorok) Hasonló közoktatási és felsőoktatási folyamatok Hasonló problémák, konfliktusok A nemzetközi szakértelem növekvő exportja, importja, valamint cseréje (tudáscsere) A kölcsönös tanulás igénye Az európai támogatási források elvárásai, felhasználásának közös céljai (pl. az EU 2000 -2010; 2010 -2020 program közös céljai, indikátorai)

NÉHÁNY PÉLDA A Nemzeti alaptantervben (2007) közös európai (uniós) kulcskompetenciaterületek mint fejlesztési célok Az idegennyelvtudás közös európai referenciakerete (KER) OECD PISA tudásmérési, eredményességi program (20002015 ); IEA tudásmérési program Európai Képesítési Keretrendszer (kidolgozása alkalmazása) A felsőoktatási Bologna-folyamat ERASMUS, TEMPUS, SZOKRATESZ, Leonardo program ECDL vizsga (az informatikai tudás nemzetközi vizsgastandardja) Közoktatási és felsőoktatási statisztikai rendszerek kompatibilitása Az EU 2010 -2020 program közös céljai, indikátorai OECD TALIS Nemzetközi Pedagógus kutatás

Az összehasonlítás módszereiből Kutatások azonos vizsgálati-adatfelvételi, adatelemzési módszerekkel Kompatibilis statisztikai rendszerek létrehozása, fenntartása Probléma, jelenség oktatási tartalom dokumentumainak elemzése (szabályozók, intézkedések, tantervek, követelmények stb. ) Például: korai iskolaelhagyás, felnőttképzés, kisgyerekkori nevelés, hátrányos helyzet; környezeti nevelés, fenntarthatóság, média, matematika)

Világgazdaság, oktatásügy, oktatáspolitika Globalizálódó gazdaság = technológiák átvitele, átvétele nemzetközi szabványosítás, azonos berendezéssel azonos képzés, tudások és készségek azonossá válása hasonló alapképzettség, hasonló szakképzés (pl. idegen nyelv, informatika, elektronika, biotechnológiák, környezetvédelem, energetika)

Szabványosodó oktatás Szabványosodó képzettségi kívánalmak Végzettségek szabványosodása (ekvivalencia, végzettségek kölcsönös elismertetése, elismerése) Az oktatási rendszerek szabványosodása A nemzeti oktatáspolitikák közeledése: célokban, eszközökben, nyelvezetben (pl. EUkompetenciák, OECD nemzetközi mérések)

Társadalmi fogadtatás: hatás és ellenhatás Hatás: információdömping, kapcsolati hálók (R. Safranski: Mennyi globalizációt bír ki az ember? Mérleg sorozat, Európa Kiadó 2004) Lehetséges ellenhatások: - elzárkózás, ellenállás, védekezés - felkészítés (pl. globális nevelés)

A globalizálódás leheteséges társadalmi hatásának modellje A kettős hatás modellje: Etzioni (1968): folytonos változás stabilizáló és mobilizáló erők a társadalomban

A globalizáció társadalmi fogadtatásának modellje

Változások (a modell szerint) Szunnyadó változások, szunnyadó stagnálás Kihívás - a változások képviselői erősebbek, felbomlasztják a közösségeket A stabilitás képviselői erősebbek – a merev, a változni nem tudó állapot marad tartós Harmadik út feltételezése: a változás és a stabilitás erői egyensúlyban maradnak

Lehetséges eredmények Fokozódó adaptálódás, előre menekülés, ideológiák, jelszavak, gyakorlatok stb. erőszakos átvétele – az önfeladásig Fokozódó elzárkózás a kihívástól – fundamentalizmusok Gyorsuló globalizálódás, fokozódó stabilitás Feltételei: a civil társadalom ereje, autonómia-igények érvényesülése, együttműködés az eltérő értékcsoportok között: a változás és a hagyományőrzés erői újra és újra kialakítják az (ad hoc) együttműködés témáit és eljárásait

Társadalmi kihívások Az oktatás tömegesedése (abszolút növekedés és relatív növekedés) Az iskolalátogatási ráta emelkedése A lemorzsolódási ráta csökkenése Új oktatási szintek megjelenése (pl. O (nyelvi) évfolyam, felsőfokú szakképzés, doktori iskola, élethosszig tartó tanulás)

Összehasonlítási szempontok Az iskolás kor előtti (kisgyermekkori) nevelés és változatai Finanszírozás (állami, illetve megosztott kötelezettségvállalások) Kisebbségek, SNI (sajátos nevelési igényű tanulók) Tankötelezettség, iskolaszerkezet és változatai Iskolaválasztási jogok Képzési idő (tanév, tagolódás, óraszámok) Kimeneti követelmények (mikor, ki szabja meg) Az iskola és a munka világa Szakképzés Képzési programok Értékelési rendszer Felsőoktatás (képzési szintek, irányok, követelmények) Felnőttoktatás, LLL programok érvényesítése Migránsok oktatása

A kapcsolódási pontok megerősítése a munka és a kutatás világával, valamint a társadalommal általában Szakképző cégek – az üzleti élet bevezetése az iskolába Ausztria „Jobb oktatást” program – az ipar és az oktatás kapcsolatainak javítása Dánia Partnerségek kialakítása a munkahelyi képzés és a kötelező oktatás között Ausztrália Jó képességű, fenntartható és innovatív munkaerő képzése Ausztrália Az egyének és a vállalatok érdekeinek figyelembe vétele az ismeretek és jártasságok területén Dánia, Norvégia Az oktatásnak a munkaerőpiac igényeihez történő igazítása Lengyelország, Kanada, Norvégia A munkaerő szakmai képzettségének fejlesztése, különösen néhány felnőtt esetében az alapképzettségeké Egyesült Királyság Képességekkel összhangban lévő képesítések, melyek lehetővé teszik a munkavállalást és a munkaerőpiacon maradást Kanada, A főiskolák és képzési intézmények jobban vegyék figyelembe a munkaadók és a tanulók szükségleteit Egyesült Királyság Közösségi alapú, munkához kapcsolódó oktatás a tanulásban kevésbé sikeres diákoknak Egyesült Királyság A munka humán dimenziójának hangsúlyozása Portugália Munkához kapcsolódó tantervek Németország, Spanyolország A mindenkori társadalmi-gazdasági tényezőkön alapuló tantervfejlesztés Ciprus Felkészítés a munka világára Ciprus

A fejlesztési irányok és stratégiák összehasonlító áttekintése 1 Az EU-s oktatási és képzési rendszerek minőségének és hatékonyságának javítása 1. 1 A tanárok és oktatók oktatásának és képzésének fejlesztése 1. 2. A tudás alapú társadalom által megkívánt ismeretek fejlesztése 1. 3. Az információs és kommunikációs technológiákhoz (IKT) való hozzáférés biztosítása mindenki számára 1. 4. A tudományos és műszaki tanulmányokat folytató diákok számának emelése 1. 5. Az erőforrások legjobb kihasználása 2. Az oktatási és képzési rendszerekhez való hozzáférés biztosítása mindenki számára 2. 1. Nyitott tanulási környezet 2. 2. A tanulás vonzóbbá tétele 2. 3. Az aktív állampolgárság, az egyenlő esélyek és a társadalmi kohézió támogatása 3. Az oktatási és képzési rendszerek megnyitása a külvilág felé 3. 1. A kapcsolódási pontok megerősítése a munka és a kutatás világával, valamint a társadalommal általában 3. 2. A vállalkozó szellem fejlesztése 3. 3. Az idegennyelv-tanulás fejlesztése 3. 4. A mobilitás erősítése 3. 5. Az európai együttműködés erősítése

Ausztria és Dánia oktatásfejlesztési prioritásai – az európai együttműködés mindkettőben Nemek szerinti specifikus képzés és karrierkilátások. Ezzel kapcsolatban különböző kezdeményezések születtek: specifikus oktatási tanácsadás; iskola- és minőségfejlesztés; az iskolai autonómia szabályozása. Idegennyelv-oktatás az osztrák iskolákban. Kiemelt területek – alapfokú iskolák, alsó középfokú iskolák és a szakmai képzés előtti évfolyam, középfokú iskolák, részmunkaidős szakképző iskolák; műszaki középiskolák és főiskolák; technikumok és szakképző iskolák, főiskolák, tanárképzés, idegen nyelv mint a tanítás nyelve, kelet- és délkelet-európai nyelvek. Szakképző cégek – az üzleti élet bevezetése az iskolába. Két tannyelvű oktatási pilot projektek – Graz, Innsbruck, Salzburg és Karintia. · „Jobb oktatást” program – ennek főbb elemi: a természettudományos oktatás elemzése és modernizálása, az ipar és az oktatás kapcsolatainak javítása, a tanárképzés javítása és tananyagfejlesztés · Felnőttoktatás – prioritásai: formális, nem formális és informális formái; az élethosszig tartó tanulás lehetőségei; a foglalkoztathatósághoz, alkalmazkodáshoz szükséges készségek kialakítása; az egyének és a vállalatok érdekeinek figyelembe vétele az ismeretek és jártasságok kérdésében · 3

Törökország – oktatásfejlesztési prioritások az 1997 -ben kezdődött, a diákközpontú oktatást célzó oktatási reform az átlagos iskoláztatási idő 5 évről legalább 8 évre emelése a fiúk és lányok, vidékiek és városiak oktatási szintjének kiegyenlítése az EU indikátorok szintjének elérése minden szinten a diákok tanulmányi sikereinek növelése minden szinten tankönyvfejlesztés a források hatékonyabb felhasználása beruházásokra és folyó kiadásokra specializációs szolgáltatások lehetőségeinek megteremtése minden szinten idegennyelv-tanulás – legalább egy nyelvet tanuljon minden diák, ha lehetséges, kettőt Nyitott Alapfokú Iskola 13 – mindazoknak, akik már nem tanköteles korúak, de nem fejezték be az alapfokú tanulmányokat tehetséggondozás kisgyermekkortól kezdve oktatási és tanulási lehetőségek biztosítása mindenkinek, minden helyen és időben az információs központokban távoktatás a tanárhiány enyhítésére több tanár képzése rossz klimatikus és közlekedési viszonyok között élőknek iskolabuszok

Hasonló társadalmi-iskoláztatási trendek Az alapfokú képzés teljes körűvé válása A középfokú képzés arányának jelentős növekedése (expanzió) A felsőoktatási képzésben részt vevők arányának növekedése Mindezzel párhuzamosan a nők iskolázottságának növekedése

Az expanzió (az oktatás tömegesedésének) kutatása Statisztika: logisztikus S görbe (a tömegesedés „életciklusai”) Első szakasz: nyújtott bevezető, törésponttal zárulva Második szakasz: gyorsuló növekedés, második törésponttal Oktatás-gazdaságtani magyarázatok Oktatáspolitikai magyarázatok

Demográfiai kihívások Világhelyzet, a fejlődő világ és a fejlett világ demográfiai trendjeinek eltérése, feszültségekkel (pl. Európa részesedése a világ népességéből az 1950 -es évek óta csökken) Emigráció (kereszténység terjesztése, szabadpiac, népi felszabadítás, jólét elterjesztése) Immigráció (pl. vidékről a városba, a határvidékek felől a központ felé, a kontinens peremvidékéről a belseje felé) Migráció (pl. a Kárpát-medence esete)

Migráció és oktatás Kétnyelvűség (tradicionális, nemzetállami, föderális, jóléti modell) Multikulturalizmus (beszivárgás, invázió, elkülönülés: autonómiák) Interkulturális nevelés (jelszó: méltányosság, gyakorlat pl. kooperatív oktatási módszerek)

Oktatáspolitikai válaszok A közoktatás általánossá válása A szakképzés kitolódása (16, 18 éves korra és későbbre) Az oktatási rendszerek nemzetközi osztályozása (International Standard Classification of Education= ISCED) ISCED szintek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8

Az oktatási rendszerek általánossá válása: ISCED szintek ISCED 1 alapfokú oktatás ISCED 2 alsó középfokú oktatás ISCED 3 felső középfokú oktatás (záróvizsga) ISCED 4 középfokú oktatást követő (szak)képzések ISCED 5 harmadfokú képzés alapszintje ISCED 6 a harmadfokú képzés harmadik szakasza ISCED 7 a harmadfokú képzés utáni posztdoktori szintjei ISCED 8 negyedfokú képzés (pl. felnőttkori továbbképzések, LLL)

A közoktatási rendszer válaszai A közoktatás funkciójának megváltozása középiskola átalakulása) (pl. a klasszikus Megváltozik az intézmények világa (pl. az iskolai kultúra, a szabályok, a tanári szerepek ) Megváltoznak a tantervek (pl. többszintű szabályozás, új fejlesztési célok, más képzési tartalmak) Változnak a tankönyvek, módszerek, oktatásszervezés, tanulásszervezés pedagógusok Erősödik a kimeneti szabályozás (a vizsgák szerepe) Kitüntetett kutatási téma lesz az ifjúságkutatás, a képességek hatékony fejlesztése, az eredményesség, a minőség, a hatékonyság

Az oktatáspolitika változásai Irányítás (decentralizáció, a regionális, a helyi szint szerepe növekszik, inputok, outputok, vizsgák, statisztikák, nyilvántartások stb. ) Fenntartás (többféle fenntartó, költséghatékonysági szempont) Finanszírozás (többforrású finanszírozás, a finanszírozás mint irányítási eszköz)

Az EKKR-szintek indikatív összefoglalása Forrás: Towards a European Qualification Framework, 2005 Az 1. szint képesítései elismerik az alapszintű tudást és készségeket, valamint az egyszerű feladatok elvállalásának képességét közvetlen felügyelet alatt egy strukturált környezetben. A tanulási készségek fejlesztése strukturált támogatást igényel. Ezek a képesítések nem foglalkoztatásspecifikusak, és általában a képesítés nélküliek veszik igénybe őket.

EKKR: 2. szint A 2. szint képesítései korlátozott mértékű tudást, készségeket és tágabban értelmezett kompetenciát ismernek el, amelyek főként konkrétak és általános jellegűek. A készségeket felügyelet alatt alkalmazzák egy ellenőrzött környezetben. A tanulók korlátozott felelősséget vállalnak saját tanulásukkal kapcsolatban. E képesítések közül néhány foglalkoztatásspecifikus, de a legtöbbje általános felkészítést ad a munkára és a tanulásra.

EKKR: 3. szint A 3. szint képesítései széles körű általános tudást és területspecifikus gyakorlati és alapszintű elméleti tudást ismernek el, valamint a feladatok irányítás mellett történő elvégzésének képességét. A tanulók felelősséget vállalnak saját tanulásukért, és korlátozott gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek a munka vagy a tanulás egy bizonyos szempontjából.

EKKR: 4. szint A 4. szint képesítései jelentős területspecifikus gyakorlati és elméleti tudást és készségeket ismernek el. Elismerik a szaktudás, készségek és kompetenciák alkalmazására, valamint az önálló problémamegoldásra és mások ellenőrzésére vonatkozó képességeket is. A tanulók egyéni tanulásszervezéssel élnek, és gyakorlati munka- vagy tanulási tapasztalattal rendelkeznek megszokott és kivételes helyzetekben.

EKKR: 5. szint Az 5. szint képesítései széles körű elméleti és gyakorlati tudást ismernek el, beleértve a tanulás vagy foglalkoztatás egy bizonyos területére vonatkozó tudást. Elismerik a tudás és készség alkalmazásának képességét stratégiai megoldások kidolgozásában, jól meghatározott absztrakt és konkrét problémák esetében. A tanulási készségek alapul szolgálnak az autonóm tanuláshoz, és a képesítések a munkában vagy a tanulásban a működési kölcsönhatás során szerzett tapasztalatra építenek, beleértve az emberek és projektek irányítását

EKKR: 6. szint A 6. szint képesítései a tanulás vagy munka egy területéhez kapcsolódó, részletes elméleti és gyakorlati tudást, készséget és kompetenciát ismerik el, amelyek némelyike az adott terület csúcsát képviseli. Ezek a képesítések elismerik a tudás alkalmazását az érvek kialakításában és fenntartásában, a problémák megoldásában és olyan vélemények megalkotásában, amelyek figyelembe veszik a szociális és etikai kérdéseket. E szint képesítései magukban foglalnak olyan kimeneteket, amelyek megfelelnek egy összetett környezet szakmai megközelítésének

EKKR: 7. szint A 7. szint képesítései önállóan szervezett, elméleti és gyakorlati tanulást ismernek el, amelynek egy része egy szakterület legmagasabb szintű tudását jelenti, ami az eredetiség alapja az ötletek kialakításában és/vagy alkalmazásában, gyakran kutatási összefüggésben. Ezek a képesítések elismerik a tudás integrálásának és olyan vélemények megalkotásának képességét, amelyek figyelembe veszik a szociális, etikai kérdéseket és felelősségeket, valamint tükrözik a változás kezelésének tapasztalatát egy összetett környezetben

EKKR: 8. szint A 8. szint képesítései elismerik a tudás magasan szakosodott területének szisztematikus birtoklását, illetve az új és összetett gondolatok kritikai elemzésének, értékelésének, szintézisének képességét. Elismerik a jelentős kutatási folyamatok megfogalmazásának, megtervezésének, megvalósításának és adaptálásának képességét is. A képesítések elismerik továbbá a vezetési tapasztalatot olyan új és kreatív megközelítések kialakításában, amelyek

A szakképzés változásainak okai A szakmaválasztás korévének kitolódása Az iskola és a képzési hely viszonya Konfliktusok a szakképzés rendszerében A munkaerőpiac átalakulása Foglalkoztatottsági problémák

A szakmatanulás korévének kitolódása 1963: a 16 éves kor előtti munkavállalás európai tilalma, egyre hosszabb általános képzés, a szakmák egységesülő tartalmai és követelményei (ld. Országos Képzési Jegyzék) Új intézménytípusok (pl. szakközépiskola, szakiskola, Harmadfokú képzés: érettségi utáni szakmatanulás

Az iskola és a munkahely (képzési hely) viszonyának változása A céhes képzés A duális képzés (iskola + munkahely: képző hely) Vállalati képzési rendszerek (a középfokon végzetteknek)

Az átalakulás nehézségei: konfliktusok Munkaadó és munkavállaló konfliktusa (képzési hely és munkahely viszonya!) A szakképzési kínálat és a gazdasági igények viszonya (munkaerő tervezés, munkaerőszükséglet, képzettségi szükséglet) A jóléti állam modellje: a komprehenzív iskola A neoliberális modell: a szakképzési piacosítása

A szakképzés fogalomkészlete Humán erőforrás Általános kompetenciák Munkavállaló: rugalmas, alkalmazkodni képes Élethosszig tartó tanulás (LLL, TÉT: folyamatos részvételi képesség a vállalati és állami finanszírozású átképzésben, kiképzésben) Kié a szakképzés? Ki szabja meg a kínálatot és a tartalmakat?

A felsőoktatás átalakulása Az 1990 -es évektől folyamatosan nő a felsőoktatásban való részvétel (15%- 25%, 40 -60%) A tömegesedés előtti szakasz: az elit felsőoktatás (10 -15%) Fő jellemzők: szelekció, vizsgák, egyetemi és főiskolai párhuzamos képzés, a végzettség a társadalmi elitbe kerülés feltétele

Tömegesedés és demokratizálódás Általános középiskolázás, a záróvizsga kevésbé vagy nem szelektív Csökkenő belépési követelmények A felsőoktatáson belüli szelekció későbbre tolódik A többcsatornás képzés egységesül A felsőoktatási végzettség inflálódik

Az általános felsőoktatás mint becslés A felsőoktatás bevezető szakasza általános képzés Divergens, moduláris rendszer

Funkcionális és strukturális változások Funkcióbővülés (ld. Pl. „olvasásklinika”) Tartalmi változások (pl. a tudományos képzés helyett professzionális képzés, szakképzés) A felsőoktatás „iskolássá” válik Többcsatornás finanszírozás

Társadalmi és oktatáspolitikai változások Hallgatói változások (összetétel, igény, motiváció) az „ifjúsági társadalom” kialakulása, saját intézményekkel, problémákkal Oktatói változások (létszám) Az oktatás tevékenységrendszerének alakulása (tudományművelés, kutatás, oktatás konfliktusai)

Az oktatáspolitika változásai Finanszírozás (állami költségvetés, hallgatói finanszírozás, pályázat, magántőke stb. ) Az állam kivonulása a felsőoktatásból (köztes, puffer szervezetek: pl. rektori konferencia)

Reformok Szervezeti reformok (Bolognai folyamat) Intézményi reformok (pl. közösségi főiskola, regionális egyetem, alternatív intézmények (pl. magán, kisebbségi, felekezeti felsőoktatás), virtuális felsőoktatás)