SPREMNOST DETETA ZA KOLU AZ ISKOLRA FLKSZTETT GYERMEK

SPREMNOST DETETA ZA ŠKOLU AZ ISKOLÁRA FÖLKÉSZíTETT GYERMEK ZRELOST ZA ŠKOLU ISKOLAÉRETTSÉG

Da bi dete moglo uspešno savladavati školsko gradivo potrebno je da postigne određeni stepen zrelosti bioloških struktura, nervnog sistema i organizma u celini • Ni najveći trud neće dati zadovoljavajuće rezultate ako se s učenjem započne pre nego što je postignut taj potreban stepen zrelosti • • Hogy a gyermek sikeresen elvégezzen egy meghatározott tevékenységet, szükségesek azok a biológiai struktúrák, amelyek nélkülözhetetlenek az aktivitások elvégzéséhez. • A tanulásban a legnagyobb igyekezet sem fog kielégítő eredményt adni, ha nincs meg az idegrendszer és a szervezet megfelelő fokú érettsége.

• Svako dete ima svoj individualni tempo razvoja pa je zato prirodno da će deca istog uzrasta biti na različitom stepenu fizičke i psihičke zrelosti. • Érettség: A gyermeknek olyan pszichikai- és fizikai feljettségi fokra van szüksége, amely elősegíti, hogy az előírt tantervet elsajátítsa. • Mivel a gyermekek különböző fizikai- és pszichikai ütemben fejlődnek, ezért az azonos korú gyermekek különböző érettségi fokon lesznek.

Fizička zrelost omogućava detetu da podnese telesne i psihičke napore koji ga očekuju u školi (put do škole, nošenje torbe, mirno sedenje u klupi, pisanje zadataka…) • Ona podrazumeva normalno funkcionisanje detetovih čulnih organa ( vid, sluh, normalno kretanje, kontrola organa za izlučivanje…) • Važna je i za osećaj samopouzdanja i statusa među vršnjacima Fizikai érettség: • Szükséges, hogy a gyermek el tudja viselni a testi és pszichikai megterhelést, ami az iskolában várja (út az iskoláig és haza, a táska cipelése, nyugodt ülés a padban, feladatok írása. . . ). • Szükséges, hogy a gyermek szervei normálisan funkcionáljanak ( látás, hallás, mozgás…) • Fontos, az önbizalma, és a közösségbeni státusza miatt is.

• Intelektualna zrelost • osnovni zadaci koje će dete u školi savladavati su pretežno intelektualne prirode • Intelektualna zrelost podrazumeva adekvatnu govornu razvijenost, razvijenost opažanja, mišljenja i pamćenja – funkcije koje će u školi biti najzaposlenije • Intellektuális érettség: • Fontos, mivel az alapfeladatok, amelyeket az iskolában el kell sajátítania, intellektuálisak. • Értünk alatta megfelelő beszédfejlettséget, megfigyelési fokot, emlékezetet – olyan funkciókat, amelyek szükségesek az iskolában.

• Psihomotorna zrelost Pszichomotorikus érettség: • Fontos, hogy iskolakezdésig elég podrazumeva da kézügyességet dete do početka szerezzen, s školovanja stekne fejlessze dovoljnu spretnost szenzomotorikus ruke i prstiju i koordinációját (kéz razvije dobru és ujj ügyessége). senzomotornu koordinaciju

• Emocionalno-socijalna zrelost • podrazumeva određeni stepen emocionalne stabilnosti i samokontrole deteta, • ostvarivanje uspešne saradnje sa drugom decom u grupi • Pre polaska u školu emocionalno reagovanje je burno, intenzivno, emocije su vidljive i očite • Érzelmi – és szociális érettség: • Érzelmi stabilitást és az érzelmek ellenőrzését értjük alatta, valamint a sikeres kapcsolatteremtést más gyermekekkel és csoporttal. • Az érzelem kinyilvánítása az iskolakor előtt – intenzív, az érzelmek látványosak.

• Prihvatajući zahteve i objašnjenja roditelja dete treba da nauči da prihvata ograničenja koja mu se postavljaju. • Roditelj pri tome koristi vaspitne postupke poput uveravanja, objašnjavanja, nagrađivanja i kažnjavanja, razvijajući kod deteta pošeljne oblike ponašanja Dete mnogo toga uči oponašajući nas i druge koji ga okružuju • A gyermeknek el kell fogadnia a magyarázatunkat és követeléseinket azokról a korlátokról, amiket mi, szülők állítunk elé. • A mi tudatos tetteinkkel (magyarázatunk, dicséretünk, büntetésünk) fejlesszük gyermekünknél a kívánt viselkedési formát – a gyermek sokat tanul másokat utánozva.

• Socijalni razvoj predstavlja put od egocentričnosti do društvenosti • Dete postepeno razvija različite socijalne veštine kakve su npr. saradnja, popuštanje, iskazivanje vlastitih potreba, stvaranje prijateljstva i dr. • Što je dete više među drugom decom, u igri, to će biti više prilike da upozna reakcije i emocije drugih prema sebi, da nauči da se zaštiti, da nauči kako uspešno da komunicira… • A szociális fejlődés út az egocentrikusságtól a közösségi tudatig. • A gyermek fokozatosan fejleszti a különböző szociális képességeit, mint pl. együttműködés, engedékenység, barátságok építése, stb. • Ha a gyermek minél többet van gyerekek között, megtanulja, hogyan kell viselkedni a közösségben. Megismeri a különböző viselkedési formákat, érzelmi kitöréseket, s ily módon megtanul sikeresen kommunikálni. . .

• • Neka deca dostići će optimalni stepen razvoja pre, a neka posle 6 godine Mnogi roditelji greše u tome što pre početka škole forsirano uče dete da pišu i čitaju Iskustvo pokazuje da je dobra priprema za školu ona koja se odvija putem igara i aktivnosti deteta u kojima ono mora da upotrebi svoje ruke i prste Roditelji treba deci da ponude materijal i, što je najbitnije, da pokažu interesovanje za ono što dete radi • • Egyes gyerekek előbb érnek meg, míg mások később. Normális körülmények között a gyermek magától kezd el érdeklődni az aktivitások iránt. A szülők sokszor tévednek, amikor eröltetik, hogy gyermekük az iskola megkezdése előtt megtanuljon írni és olvasni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a legjobb fölkészülés az iskolára az, ami játékosan történik, ahol a kezét és az ujjait használja. A szülőknek csak az anyagot kell biztosítaniuk, és ami a legfontosabb, érdeklődni az iránt, amit a gyermekük csinál.

• Otežani početak školovanja mogu imati deca koja: • još uvek izrazito teško podnose odvajanje od roditelja • često plačem reaguju na manje nesporazume unutar grupe, te stalno traže zaštitu vaspitačice • izuzetno su povučena i nikada se spontano ne obraćaju vaspitačici i drugoj deci • Nehézségek az iskolakezdésnél a következő gyermekeknél jelentkezhet: • még mindíg nehezen tudnak „leválni” szüleikről. • Sűrűn sír, ha probléma jelentkezik csoporton belül, s állandóan az óvónő védelmét keresi. • Visszahúzódóak és sohasem fordulnak spontán az óvónőhöz vagy a gyerekekhez.

• • GOVORNO-JEZIČKI RAZVOJ je takođe pokazatelj fizičke, psihomotorne, intelektualne, emocionalne i socijalne zrelosti Do kraja 5. g. trebali bi biti usvojeni svi glasovi u jeziku, pa ako neko dete do tog doba ne zna izgovoriti sve glasove, bilo bi dobro uključiti dete u logopedski tretman • BESZÉD-ÉS NYELVI FEJLŐDÉS szintén a fizikai, pszicho-motorikus, értelmi, érzelmi és szociális fejlettség foka. • Az 5. életév végéig minden beszédhangot el kellene sajátítani. Ha valamelyik gyermek ez ideig nem tudta elsajátani a beszédhangokat, szükséges logopédushoz vinni,

• Kod levoruke dece, treba detetu dozvoliti da piše levom rukom, a ne forsirati ga da piše desnom • Levorukost nastaje zbog drugačije organizacije u mozgu, pa se u slučaju forsiranja desne ruke, ne može postići dobar rezultat, nego, naprotiv, to deluje zbunjujuće; deca postaju nespretna s obe ruke, te mogu početi izbegavati pisanje i izvršavanje bilo kakvih zadataka koji su vezani uz pisanje, a to dovodi do teškoća u učenju i slabijih rezultata u školi • A balkezes gyerekeknek meg kell engedni, hogy bal kézzel írjanak, s nem kell eröltetni a „jobbkezességet”. • A „balkezesség” az agy működésének mássága miatt van, s ha a gyermeknél a „jobbkezességet” eröltetjuk, nem tud jobb eredményt elérni, ügyetlenné válik mindkét kezére, s sikertelenségük miatt kerülik az írást, ami tanulási nehézségekhez vezethet, s gyöngébb tanulmányi eredményekhez az iskolában

• ČITANJE I PISANJE • Da bi dete moglo savladati učenje pisanja i čitanja potrebna je dobra govorno-jezička sposobnost kao i sposobnost opažanja i mišljenja • Razvoju pisanja prethodi dobro razvijena fina motorika ruke • OLVASÁS ÉS ÍRÁS • Hogy a gyermek sikeresen el tudja sajátítani az írást, szükséges a jó beszéd- és nyelvi, valamint a megfigyelés képessége. Az írásfejlesztéshez szükséges a kéz “finommotorikus” fejlettsége. •

Dete prvo treba da nauči da drži, kontroliše olovku na papiru, mora naučiti da smesti zadati oblik ili crtu na određeno mesto na papiru tj. da razvije sposobnost orijentacije na papiru, i kad to savlada spremno je za učenje slova. -A gyermeknek előbb meg kell tanulnia, hogy tartsa, ellenőrizze a ceruzát a papíron. Meg kell tanulnia, hogy a feladott formát vagy vonalat a megadott helyre helyezze a papíron illetve, hogy fejlessze tájékozódási képességét a papíron. Ha ezt elsajátítja, fölkészült a betűk tanulására.

• Kako detetu da predstavimo školu ? • Detetu školu treba predstaviti u realnom svetlu, onakvu kakva ona jeste. Kao mesto u kome će puno toga naučiti, družiti se sa vršnjacima, gde će mu biti i lepo, ali po nekad i naporno. Da je sve što se u školi radi namenjeno deci i da svi oni sve što uče mogu i da savladaju. Da treba da budu vredni, da uče, ali da će imati vremena i dalje da se igraju. • • Hogyan beszéljünk gyermekünknek az iskoláról? A gyermeknek reálisan kell bemutatni az iskolát, olyannak, amilyen. Olyan helynek, ahol sok mindent meg fog tanulni, barátkozni fog a gyerekkel, ahol jól fogja érezni magát, de néha fárasztó is lesz. Hogy minden, amit az iskolában csinál gyerekeknek való, és mindaz, amit az iskolában tanítanak, neki való, s megtanulhatja. Szorgalmasnak kell lennie, tanulnia kell, de lesz ideje a játszásra is.

• “Škola kao nešto predivno” Neki roditelji su, u najboljoj nameri, skloni preteranom ulepšavanju onoga što dete u školi očekuje – lepe knjige, dobra učiteljica, dobri prijatelji … Kako će deca uskoro sama upoznati školu, koja nije uvek takva, nepotrebno se izlažemo mogućnosti da izgubimo poverenje deteta “ Az iskola, ami valami csodálatos. ” Egyes szülők, legjobb szándékkal, hajlamosak szépíteni mindazt, ami az iskolával kapcsolatosszép könyvek, jó tanító néni, jó barátok… Iskolába kerülve a gyerekek megismerik az iskolát, amely nem mindíg olyan, amilyennek leírtuk. . Fölöslegesen kitesszük magunknak

“ŠKOLA KAO PRETNJA” Neki roditelji se školom služe kao sredstvom za plašenje deteta. . e kad pođeš u školu. . . Ulazak u školu tada je ulazak na neprijateljsku teritoriju; uplašeno dete nije sposobno pokazati svoje dobre strane, nepoverljivo je prema učiteljici od koje stalno očekuje da će biti kažnjeno “ Az iskola, mint fenyegetés” Egyes szülők gyermeküket az iskolával ijesztgetik: . . . ha majd az iskolába kerülsz… Ilyen esetekben az iskolába indulás olyan, mint az ellenséges területre jutás, a félelemmel teli gyerek képtelen megmutatni jó tulajdonságait, bizalmatlan a tanító nénivel, mert mindíg azt várja, hogy megszidja, megbüntesse.

“ŠKOLA KAO IZVOR STREPNJE” Roditelji nekad izražavaju svoju strepnju ili strah od onog što dete u školi očekuje. Takva strahovanja mogu dete nepotrebno da blokiraju već na samom početku školovanja. “ Az iskola, mint a rettegés forrása” A szülők néha kivetítik rettegésüket, félelmüket a gyerekükre. Az ilyen felesleges szülői félelmek sokszor leblokkolják a gyermeket már az iskolakezdéskor.

BÁTORÍTSÁK, SERKENTSÉK, ERŐSÍTSÉK GYERMEKÜKET ! OHRABRUJTE, PODSTIČITE, OSNAŽUJTE SVOJE DETE ! POKAŽITE MU DA VERUJETE U NJEGOVE SPOSOBNOSTI I NAPREDOVANJE ! NE KRITIKUJTE, NE GRDITE DETE KADA POGREŠI, , UKAŽITE MU KAKO DA OD SEBE DA NAJBOLJE ŠTO MOŽE U TOMTRENUTKU, NA TOM STEPENU SVOG INDIVIDUALNOG RAZVOJA. BÍZZON BENNE, S MUTASSA MEG, HOGY HISZ AZ ELŐMENETELÉBEN! NE KRITIZÁLJA, NE SZIDJA HA TÉVED, MUTASSA MEG NEKI, HOGY MELLETTE VAN, S HOGY AZ ADOTT PILLANATBAN A LEGTÖBBET NYÚJTJA AZ EGYÉNI FEJLŐDÉSÉNEK FOKÁN.