SPORT S ZLET Sport s zlet Hellner Szelina

SPORT ÉS ÜZLET

Sport és Üzlet Hellner Szelina, Kincses Gábor, Bartha Zsolt www. testneveles. bme. hu/oktatas/targyak-sportagak/228 sport-es-uzlet szelinah@eik. bme. hu szelina. hellner@gmail. com

Sorszám 1. 2. 3. 4. 56. Előadások témái A sportszervezetek kialakulása A sportfinanszírozás története Vezetéselméleti koncepció a sportban A szabadidősport gazdasági kérdései Sportszervezetek működése A média és a reklám hatása a sportban 7. Az óra első felében ZH. 8. 9. 10. 11. A sportmenedzser Olimpia Sportprotokoll A hivatásos sport gazdasági kérdései 12. Az óra első felében ZH. 13. Pót ZH.

A sportfinanszírozás története

• • • Vissza a múltba Ókori pánhellén játékok 19. sz. közepéig csak hobbisport 1870 -es évektől szervezett sport -egyesületek -szakszövetségek -sportági szabályok -a kultúra szerves része

• 1896 újkori olimpiai játékok -sport és gazdaság találkozása • 1900 -1960 klasszikus amatőr sport -önfinanszírozó -egyesületi tagdíj -sportlétesítmények építése

• Versenysport anyagi bázisa -jegyeladások, hírdetések -labdarúgás és más csapatsportok • Szocialista sport -állami pénzek -direkt támogatás -ingyenes használat

• Új beruházások -Népstadion, Tatai edzőtábor -Dunavarsányi vízitelep • Kiemelt sportágak -Labdarúgás, vízisportok, vívás -Torna, atlétika, küzdősportok

• Bázisvállalatok, minisztériumok -közvetlen pénzügyi források -”sportállás” -jellemzően egyesületek -központi pénzek • 1960 -tól a sportgazdaság fejlődése -fogyasztói szokások átalakulása -megnövekedett szabadidő

• Televízió megjelenése -Reklámok, hirdetések -Közvetítési jogok -Világversenyek felértékelődése -Infrastruktúra fejlesztés

Új erőforrások a sportban • Reklámeszközök széles választéka -bajnokság, csapat elnevezése -stadion, szektor elnevezése -logó, márkanév marketing -mindenféle hírdetőtábla -közösségi média

• Bevételek, kiadások, jövedelmezőség -eladható sportágak -horribilis költségvetés -”keleti tulajdonosok” -110 sportág a világon -98% amatőr -önköltséges finanszírozás

• Hazai viszonyok -100 sportág, 78 szakszövetség -3500 egyesület, 420000 versenyző -a lakosság 2, 8%-a mozog rendszeresen -építési programok -köz és magánfinanszírozás kombinációja -település költségvetésének 0, 2 -0, 8%

A hazai sportfinanszírozás háttere • A sportipar üzletszerű működése -tőkebefektetés mértéke -fogyasztóorientált szemlélet -üzleti intézményrendszer • A sportipar működési modelljei -1989 -90 a leépülés -2010 a sport nemzetstratégiai ágazat

• Nonprofit -tulajdonos: tagsági jellegű -a sport : tevékenység -a fogyasztó: mellékes -forma : civil szervezet -jellemző cél: költségek csökkentése

• Állami modell -tulajdonos : képviseleti -a sport : presztízs -a fogyasztó : mellékes -a forma : vegyes -jellemző cél : társadalmi

• Üzleti modell -tulajdonos : valós -a sport : szolgáltatás -a fogyasztó : a legfőbb -a forma : gazdasági társaság -jellemző cél : értékteremtés

A sportfinanszírozás elméleti háttere -egyéni sportolás, fizikai aktivitás -a sport szervezetrendszere -a sport intézményrendszere • A sportfinanszírozás struktúrája -Nonformális sport -Formális magánfinanszírozású sport •

• Részvételi finanszírozás -a sportoló szolgáltatást vásárol -a sport klasszikus esete • Külső finanszírozás -külső piaci szereplők -közönségsport -marketingsport -médiasport

• Vegyes magánfinanszírozás • Közösségi finanszírozás

Az Unió sportrendszerei • Bürokratikus -Franciaország, Finnország -közhivatalok aktív szerepe • Küldetéstudatos -Németország, Olaszország -civilek szerepe -döntési önállóság

• Vállalkozási -Egyesült Királyság -gazdasági kereslet • Szociális -Hollandia -szociális partnerek együttműködése

• A magyar gyakorlat -sportágazat részesedése 0, 7 -1% -az uniós átlag 1, 5 -2, 5% -bázisalapú finanszírozás -állam, önkormányzat, vállalat -30 -50 -20% -1%-os tagdíjbevétel – Unió 25 -40% -MOB

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET

Kiemelt szöveg

Az 1782. augusztus 2 -án, II. József által alapított Institutum Geometricum volt az első hazai technikai szakoktatást nyújtó intézmény, egyben az első polgári mérnökképző intézet Európában 1846 -ban már oktattak kereskedelmi és gazdasági tárgyakat is

Kiemelt szöveg

1850 -ben a József Ipartanodát és az Institutum Geometricumot összevonták, előbb Joseph Industrieschule, majd 1856 -tól Joseph Polytechnicum lett 1901 -től Adományoztak doktori címet a Műegyetemen, ekkor kapta meg az összes egyetemi jogot 1910 -ben átadták az egyetemünk jelképének számító „K” épületet

1914 -ben Közgazdasági Osztályt hoztak létre 1912 -ben közgazdaságtudományi képzés indult posztgraduális jelleggel 1934 -ben újabb szervezeti átalakítások során 89 tanszékével egyetemünk a legnagyobb hazai felsőoktatási intézménnyé vált, a közgazdászok külön karra kerültek

1949 -ben az intézmény felvette a Budapesti Műszaki Egyetem, 2000 -ben pedig a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nevet 1998 -ban a Természettudományi Kar kettéválásával önállósodhatott a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (GTK és TTK), azóta nyolc kar működik az egyetemen