Sok vadllat van a vilgon de a legkegyetlenebb
„Sok vadállat van a világon, de a legkegyetlenebb vadállat mégiscsak az ember. ” Móricz Zsigmond parasztábrázolásának újszerűsége
Móricz jelentősége • 20. századi novellista, regényíró • nyugatos: Nyugat-szerkesztő (19291933) • Témája: parasztság, dzsentri (Úri muri, Rokonok) • Ábrázolásmódja: tényfeltárás, drámaiság, lélektaniság • Stílusa: realista, naturalista
• A tipikus móriczi hős: önmagával és környezetével viaskodik • Nyelvi kifejezésmódja: – hangsúlyos dialektusok; – realista, környezethez , kulturáltsághoz és jellemhez igazodó nyelvhasználat; – kiejtés szerinti írásmód, „népnyelv” • A magyar falu legnagyobb írója: léthelyzet, szemléletmód, babonák, hiedelmek, ellentétek, nyomor ábrázolásamegszépítés nélkül, hitelesen
Szülőház - Tiszacsécse
Hét krajcár • 1908 (Nyugat; az első kötet címadó novellája) • idill: – a pénz játékos keresése, – meghitt anya- gyermek kapcsolat • tragédia – nyomor, – a koldus adja a hetedik krajcárt, – az anya tüdőbeteg köhögése
Tragédia (1909) • Groteszk novella • „hőse” Kis János értelmetlen lázadása: célja kisszerű, nevetséges; önmagát pusztítja el (halálra eszi magát) • Beszélő név: jelentéktelenségére utal • A lelke deformálódik az állandó nélkülözés miatt (az evés formálja családi kapcsolatait) • Az idill egy-egy pillanatra tűnik fel (az aratók évődése, a lakodalmi vendégek vidámsága) • A tragikum a komikum határát súrolja
Barbárok (1931) • Drámai felépítésű novella • Téma: a puszta zárt világa, a pusztai emberek gondolkodásmódja, hiedelemvilága • Cím= műveletlen, embertelen, kegyetlen világ • Történetszövés (krimiszerű): rablógyilkosság, nyomozás és leleplezés, igazságszolgáltatás • Nem a cselekményre kerül a hangsúly, hanem a történtek miértjére, a motivációra • A gyilkosság oka nem a nyomor, az éhezés, hanem a vagyonszerzés
Szerkezet • Drámai szerkesztés: három rész, részenként három cselekménymozzanat – 1. egység: Bodri juhász a pusztán - A látogatók - A gyilkosság elkövetése (hirtelen kirobbanó tett) – 2. egység: Az asszony kijövetele a pusztára A nagy vándorlás - A gyilkosság felfedezése (késleltetés) – 3. egység: A tagadás a vizsgálóbiztos előtt Az öv megpillantása – A beismerés (a történtek lecsengése)
A szerkezeti egységek tér- és időviszonyai, balladaiság • 1. egység: a helyszín a puszta, az időtartam néhány óra · • 2. egység: a helyszín a puszta, időtartam több mint egy év • 3. egység: a helyszín a tárgyalóterem, időtartam néhány óra • A balladaiság jegyei: kihagyások, szaggatott előadásmód, ismétlődések.
Motívumrendszer • Fontos motívum a rézveretes szíj mindhárom részben van szerepe: – az első részben ez az ürügy a gyilkosságra, illetve ennek segítségével temetik el Bodri juhászt; Bodri emberségének jelképe – a második részben az azonosítás eszköze a sír és a holttestek megtalálásakor; a veres juhász bűntudatának jelképe – a harmadik részben a meggyőzés eszköze, hiszen a kilincsre akasztott szíj láttán ismeri be tettét a Veres juhász; az igazság jelképe
Első rész • erős drámai feszültség: – a puli viselkedése, – a közeledő tragédia megsejtése, – a juhászok fenyegető hallgatása, – a természeti környezet jellege, – az idő múlásának érzékeltetése, – a hirtelen bekövetkező brutális gyilkosság, – a gyilkosok vacsorája, nyugalma
Második rész • lírai rész: a fekete- fehér asszony keresi az urát • az asszony népmesei hős • hűsége, állhatatossága példázat: ebben a kegyetlen világban is vannak emberi érzések, értékek
Harmadik rész • a veres juhász vallatása és a rézveretes szíjjal kikényszerített vallomása • a szíj a pusztai emberek babonás hitét szimbolizálja • a bíró mondja ki: „Barbárok”( = az ember igazságérzete)
Szereplők • Ellentétes jellemek: kegyetlen gyilkosok(veres juhász és társa)- emberi jóságukat megőrző emberek (Bodri juhász és családja) • Beszélő nevek( pl. veres: indulatos) • Bodri juhász felesége mint mesehős • Jellemzésük: viselkedés(gesztusnyelv!), öltözék( kalap a szemre húzva, az asszony ruhájának fehérsége stb. ), beszéd(párbeszédek) • A szembeállító jellemzés sugallja, hogy a pusztabeli lét nem szükségszerűen szül rossz erkölcsöket, amorális magatartást
Nyelvi megformálás • „népnyelv” • Tájnyelvi fordulatok, kifejezések (- Szájj le tésis. ) • Drámai erejű dialógusok • - Hát nem adod el? - Mondtam. (…) - Ez az utolsó szavad? (…) - Ezir gyüttetek?
• "Ahogy itt Móricz Zsigmond egy gépies egyszerűséggel elvégzett gyilkosságon keresztül » vérfagyasztó tárgyilagossággal « bemutat egy lelkiséget: csúcspontja novellaíró művészetének. Hatalmas arányokat szorít parányi területre, félelmesen nagy dimenziókat présel maroknyi helyre, kietlenül sötét színmezőben villant tűzfoltokat, egy-egy szóval, egy-egy vonással rajzol embert, helyzetet, érzelmi állapotot. " (Czine Mihály)
3. Befejezés- a Móricz-féle parasztábrázolás utóélete • A paraszti világ hiteles ábrázolásából új műfaj születik: irodalmi szociográfia (népi írók mozgalma) – Nagy Lajos: Kiskunhalom – Illyés Gyula : Puszták népe
- Slides: 30