SCHIKARD LETE S MUNKSSGA Schikard lete 1592 1635

SCHIKARD ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA

Schikard élete (1592 -1635) Wilhelm Schikard 1592 -ben a németországi Herrenbergben született. � Tehetségét korán felismerték. 18 évesen felvételt nyert a tübingeni kolostorba, hogy wrüttenbergi lelkészként folytassa életútját 1614 -től 1619 -ig. � 1617 -ben felkeresi Kepler, és a 20 év korkülönbség ellenére életre szóló barátságot kötnek. � 1635 -ben pestisjárvány dúlt, és Schickard is életét vesztette benne. �

Schikard munkássága � 1618 -ban - a 30 éves háború kezdetén - az év leforgása alatt több üstökös is megjelent az égbolton. A württembergi herceg megbízásából Schickard értekezést ír róluk, amelyben az akkori babonákkal szemben valós, megállapított tényekről értekezik. � 1619 -ben a Tübingeni Egyetem héber tanszék kiválasztottjai közé kerül, ekkor elnyeri a herceg támogatását is. Miután kinevezik professzorrá, elkészít a héber nyelv oktatásához egy alapművet, amit 1731 -ig többször is kiadnak

Schikard munkássága � Első természettudományos munkáját 1623 -ban jelenteti meg, amely egy égboltmodell, ami elsőként mutatja be az égboltot a Földről szemlélve. Később olyan világmodellt alkot, amelyen egyaránt bemutatható a Nap és a Föld középpontú rendszer is

Schikard munkássága � Ez időtájt tervezi meg azt a mechanikus számológépet, aminek első darabját egy helyi órásmester, Kepler számára kezdi készíteni. A készülék alkalmas lett volna Kepler számításainak segítésére is, de egy a Tübingent sújtó tűzvészben megsemmisül. Kepler ekkor a Mars pályáját számolta, amivel bizonyítani akarta, hogy rendszerünk központja a Nap.

Schikard számológépe Az első négyműveletes számológép 1623 -ban egy olyan számológépet tervezett, amelyben egymáshoz illeszkedő tíz- és egyfogú fogaskerekek vannak. Ez a mai fordulatszámlálókhoz hasonló elvű gép alkotta a berendezés összeadó és kivonó részét. Az aritmetikai egység végezte el az összeadást és a kivonást. Hat pár kerékből állt. Ő használta elsőként a számlálókereket, amit minden későbbi gépben is alkalmaztak. Az automatikus tízes átlépést egy köztes fogaskerékkel oldotta meg. Az összeadás végeredményét kis ablakokban láthatóvá tette a leólvasó dobon. Külön tárcsák szolgáltak az összeadandó jegyeinek bevitelére

Schikard számológépe A számításokat mechanikus módon, rudak, fogaskerekek és egy automatikus átvitelképző mechanizmus kombinációjának használatával végezte el. A szorzó és osztó mű a Napier-palcák elvén nyugodott, annyi különbséggel, hogy itt a szorzótáblát egy forgatható hengerre vitte fel. Mivel a pálcák és az összeadó mű között nem volt mechanikus kapcsolat, így nem tekinthetjük valódi négyműveletes számológépnek.

Herrenberg ma A középkorban

TÜBINGEN

Képtár