Sajt s szabadsg a mdiairnyts a 20 szzadi

Sajtó és szabadság: a médiairányítás a 20. századi Magyarországon Sipos Balázs

Médiairányítás • Nem (csak) a szabályozás, hanem: 1. A médiatartalom előállításának állami irányítása 2. A tartalmak médiafogyasztókhoz való eljutásának állami irányítása Sajtószabadság

Mi a sajtószabadság? • „Gondolatait sajtó útján mindenki szabadon közölheti” (1848 -as, 1914 es sajtótörvény) = Előzetes ellenőrzés (cenzúra) eltörlése = 1848/49, 1867–: a közlők szabadsága (valahol biztosan megjelenhet a gondolat)

Dualizmus időszaka • Lapok utcai terjesztésének megtiltása • Kötelező biztosíték politikai tartalmú lap esetében (1914) – kivéve: évente maximum 11 x megjelenő sajtótermék hatóköre kisebb • Nincs „irányítás”, de: szabad-e a sajtó?

Horthy-korszak Cenzúra: • Előzetes ellenőrzés (szűkebb értelemben) Vagy: • Bizonyos nézetek elnyomása más nézetek kedvéért (tágabb értelemben)

Horthy-korszak A médiairányítás eszközei: • Cenzúra: 1919– 1921, 1938– 1944 • Lapalapítás korlátozása (engedély a miniszterelnökségtől): „Szíveskedjék sürgősen véleményt nyilvánítani a tekintetben, vajon a tervezett lap megjelenése közérdekből kívánatos és szükséges-e, s folyamodó […] illetve a mögötte/ük álló esetleges érdekeltség a lap nemzeti irányát kellőképpen biztosítja/ák-e? ”

Horthy-korszak A médiairányítás eszközei: • Utcai árusítás tilalma • Belügyminiszter meghatározott időre/örökre betilthatja a lapot, ha annak „közleményei az ország belső rendjének és közbiztonságának, valamint külső politikájának érdekeit veszélyeztetik” (1921– 1938: kb. 100 esetben)

Horthy-korszak A médiairányítás eszközei: 1. Lapalapítás engedélyhez kötött (ideológiai, pártpolitikai célok) 2. Lapok betiltása, megjelenésük felfüggesztése 3. Figyelmeztetések, „fegyelmező perek” 4. Pénzügyi támogatások (állami források) 5. Vezércikkek „nyersanyaga” vidéki lapoknak (Gömbös Gyula miniszterelnöksége)

Horthy-korszak A médiairányítás eszközei: 6. Újságírás államosítása (1938/9 -től) 7. Lapok engedélyének revíziója (1938) 8. Cenzúra (1938–) 9. Főszerkesztői értekezletek +1: Az Est megszüntetése és az adóhatóság

Horthy-korszak Elektronikus média: • Mozi – cenzúra • MTI – félhivatalos hírügynökség, állami irányítás • Telefonhírmondó, filmhíradó – MTItulajdon • Rádió – MTI-tulajdon: – 1925 -ben indult – 1935: 350 ezer előfizető – 1944: 1 millió

Horthy-korszak • Sokszínű, élénk sajtópiac • A megjelenés helye (is) meghatározta a tartalmat: – Kisebb hatókörű lapban inkább „bírálhattak” – Bizonyos személyek könyvekben és/vagy bizonyos lapokban inkább „bírálhattak” (Károlyi Imre, Weis István, Magyar Szemle)

Kádár-korszak A médiairányítás eszközei: 1. Lapalapítás engedélyhez kötött 2. Állami tulajdon vagy a párt tulajdona 3. Lapok megjelenésének felfüggesztése 4. Figyelmeztetések, egyes újságírók büntetése (finomabb rendszer) 5. Vezércikkek „nyersanyaga” = sajtóterv 6. Főszerkesztői értekezletek 7. Papírgazdálkodás

Kádár-korszak A Kádár-korszak nyilvánossága: • Szintén nem egyetlen nyilvánosság • Nyilvánosságok koncentrikus körökben • Nyilvánosságocskák • Tartalmak előállításának korlátozása • A hozzáférés (hatókör) meghatározása

Strukturális hasonlóságok a Horthy-kor és a Kádár-korszak médiairányításában

Sajtószabadság 2. • Hutchnis Bizottság (USA, 1940 -es évek): A sajtó szabadsága a nép joga a szabad és felelős sajtóra • Nem a közlő szabadsága csak, hanem a politikai közösségé • A hozzáférés a kérdés

Médiairányítás új eszközei Politikai marketing: • Álesemények = a politikai szervezet adja a tartalmat • Perszonalizáció (politikus személyisége, bulvárszereplés) = a politikust kivonják a nyilvános vita területéről