s z e m i o t i

s z e m i o t i k a

A mozgókép szemiotikája

Lumiére: A vonat érkezése – 1895

új nyelv? Balázs Béla: • a látás nyelvének megtanulása alapfeltétele a megértésnek • a sajátos filmlátás elsajátítása a valóságlátáson alapul • a mozi a fogalmi beszéd helyére a vizuális nyelvet állítja (A látható ember)

valóság – nyelv – film dologi lét jel-lét dolgok világa jelek világa valóság nyelv - megfelelnek-e egymásnak? - filmi kép: dolog vagy jel? - film: valóság világa vagy jelek világa?

film és valóság viszonya Pier Paolo Pasolini: - filmnyelv és valóságnyelv azonossága: kusza „általános szemiotika” - valóság közvetlen filmi leképezése

filmnyelv és (beszélt) nyelv viszonya 1. Pier Paolo Pasolini: - a film nyelv nélküli beszéd - képek rendszere - emlékek, álmok: képi gondolkodás Christian Metz: - a beszélt nyelv - (hang)jelek rendszdere - szavak, mondatok: fogalmi gondolkodás

filmnyelv és (beszélt) nyelv viszonya 2. Christian Metz: - (beszélt) nyelv kettes artikulációja: a. ) elsö artikuláció: morfémák (lexémák, monémák): almás = alma + s – önálló jelentés b. ) második artikuláció: fonémák (a)(l)(m)(a) – megkülönböztetés ! - filmnyelv: NINCS kettes artikuláció minden legkisebb elem (kép, hang) is önálló jelentéssel bír!

filmnyelv és (beszélt) nyelv viszonya 3. Metz: nyelv monémák száma véges 1 „alma” - ∞ alma film >< képek száma végtelen 1 (jelölö) - (jelölt) - absztrakció konkrétum lehetöség a valóság függetleníteni fogalmi megragadására észlelésétöl - 1 alma (jelölö) - nem tudja magát a valóság

filmnyelv és (beszélt) nyelv viszonya 4. Bíró Yvette: Filmnyelv Beszélt nyelv konkrét közvetlen mozgó-hangos képrendszer motivált, természetes megmutat, tükröz egyszeri, esetleges fogalmi legkisebb egysége is konkrét! egysége is absztrakt! filmnyelvi egység nem érinthetetlen (nem minimális) elvont DE! közvetett hangrendszer önkényes, egyezményes megidéz, magyaráz általános, legkisebb nyelvi egység (minimális)

filmnyelv önkényessége Marcel Martin: „A beszélt nyelv önkényes jelek rendszere, a filmnyelv természetes jelek rendszere, melyek azonban önkényesen vannak választva és csoportosítva. ” Bíró Yvette: valóság vizuális és akusztikai elemeinek kiemelése: jelalkotás!

filmnyelv és (beszélt) nyelv viszonya 5. filmnyelv eszköztára komplex homogén beszélt nyelv vizuális, auditív elemek csak akusztikus elemek I. jelzörendszer (fizikai ingerek) csak II. jelzörendszer (fogalmi beszéd) II. jelzörendszer Pasolini: - a filmben az egész kulturális anyag (rendszer) megjelenik - a filmi KÉP: képe a dolognak és a dolog értelmének is! fogalma (jele) - a nyelvi jel (SZÓ): a dolog

filmi jelek kodifikációs szintjei Pasolini és Metz: - Pasolini szerint a filmben VAN kettös artikuláció! (általános szint) - tárgyak: a második artikuláció elemei (~fonémák) - plánok: az elsö artikuláció elemei (~monémák) - 5 kodifikációs (artikulációs) szint: - 1. ) tér szintje: mélység, perspektíva – a hang is hozzájárul! - 2. ) azonosítás szintje: filmvásznon megjelenö tárgyak felismerése - 3. ) szimbolizmus szintje: a tárgyakhoz kapcsolódó (másodlagos) jelentés – konnotáció - 4. ) narratív szint: elbeszélés!: adott kultúrához tartozó narratív figurák együttese (+ idö!) - filmmüvészetnek NINCS saját narratív szintje - 5. ) filmnyelvi szint: a filmvászon retorikája, szintaxisa, nyelvtana: montázsfigurák, plánok jelentése, tér és idö, kép és hang összekapcsolása, ellenpont - Metznél csak ez a film sajátos artikulációs szintje! filmnyelvi artikuláció ≠ nyelvi artikuláció

filmnyelvi szint - filmnyelvi elemek - kép (képkocka, jelenet, kompozíció, plán) - montázs (kiválasztás, elrendezés, kihagyás, egységbe foglalás) - függöleges montázs: (kép és hang egyidejü szerepeltetése) - belsö vágás

filmnyelvi elemek jelentése Moholy-Nagy: - mozgásban való látás szimultán felfogás : - dolgok összefüggésben látása : - az egyidejüség és a tér-idö szinonimája Erdély Miklós: - mozgó jelentés - nem elég a jelentés eredetét keresni - a diskurzusban konstruálódó, létrejövö jelentés - ~ varrat (suture: Dayan) - azonosulás (Lacan) Bíró Yvette: - filmjel: rejtvény - filmi jelentés: kulcs - film: sokajtós épület - sokszoros jelentés

filmértés Henri Agel: - Egy nyelv valójában az értésben teljesedik ki. A film esetében csak részleges értésröl beszélünk, sokkal inkább hatásokról (lélektani, optikai, érzékszervi), érzésekröl, benyomásokról. - minden film - szabadon választott szimbólumfüggvény : a szimbólum jelentése, értése is sokrétü: történettelített, sűrített tartalom és sejthető jelentés

a filmi jelentés aspektusai Peter Wollen: - a film jelrendszere - egyeztethető Peirce jeltipológiájával - Peirce második jelhármassága: - ikon - hasonlóságon alapul : kép - index - egzisztenciális kapcsolat : tünet - szimbólum - önkényes, egyezményes : jelkép - korábbi filmelméletek mindig egyik vagy másik

Charles S. Peirce: film ikonikus aspektusa - ikonikus jel: tárgyát a hasonlóság alapján reprezentálja kép vagy grafikon André Bazin: - a filmi kép ikonikus és indexikus: a valóság hiteles, pontos leképezése - valóság olvasata : film olvasata - filmkép csak természetes legyen! - természetes világ elsöbbsége a filmivel szemben Barthes: - fénykép-paradoxon: olyan üzenet, amelynek nincs kódja

film indexikus aspektusa Charles S. Peirce: - indexikus jel: egzisztenciális kapcsolat van jelölö és jelölt közt (betegség tünete, róka nyoma) Bazin, Barthes, Rossellini, Metz, von Sternberg, stb. - filmképek indexikus és ikonikus voltát hangsályozzák

film szimbolikus aspektusa Charles S. Peirce: - megállapodás eredményeként létrejövö önkényes jel (jelkép, szó, embléma) Christian Metz: - túl az ikonikus-indexikus jellegen, a film nyelvének elsösorban szimbolikusnak kell lennie - filmi ikonográfia elhanyagolása: kódoltság homályossága Barthes, Panofsky: - film szimbolikusságának bírálata: primitív

a filmi jel, a filmnyelv összetettsége Peter Wollen: - a filmjelek egyoldalú értelmezésének bírálata: a filmi jel magában foglalja az ikonikust, az indexikust, a szimbolikust egyaránt! - nincsen tiszta filmnyelv, nincs tiszta filmmüvészet

Szergej Eizenstein: Utazás a Holdba (Georges Méliés – 1902)

bibliográfia • Bíró Yvette: A hetedik művészet, Osiris, Budapest • Király Jenő: A film szimbolikája, Kaposvár – Budapest, 2010 • Pethő Ágnes: Film, kép, nyelv, Scientia, Kolozsvár, 2007