s z e m i o t i

s z e m i o t i k a

Téma: tűzmadár

a piros

I. ELŐADÁS SZIMBOLIZMUS A TRÓPUSOK ÉS ALAKZATOK 1. SZÓKÉPEK 2. KÉPES NYELV

1. A szóképek – stilisztikai eszközök, fordulatok (Roman Jakobson, strukturalizmus) 1. Metafora származékai: megszemélyesítés, szinesztézia, allegória, szimbólum 2. Metonímia származékai: szinekdokhé

1. 0. A szóképek működése (Ricoeur, Jakobson) hasonlóság érintkezés szelekció kombináció

1. 1. Metafora és származékai • a metafora • a hasonlat • a szinesztézia • a megszemélyesítés • az allegória • a szimbólum

1. 1. 1 metafora - névátvitel Olyan szókép, amely két fogalmat a közöttük lévő hasonlóság alapján kapcsol össze. Köznyelvben is gyakori: forrt a dühtől; majd szétrobban mérgében; teljesen begőzölt; kieresztette dühét; plafonon volt mérgében

1. 1. 1 bis metafora Irodalmi példák: „Ütni készül ökle csontos buzogánya” (Arany János) „országok rongya könyvtár” (Vörösmarty) „dunnába butt fönn a magas” „alvó kísértetek a fák” „Az idő nyerített, akárcsak a ló” (Kassák) „A raktár megfeneklett bárka" (József Attila) „És milyen régen nem kutattalak fövényes múltban" (Ady)

1. 1. 2 hasonlat – similitudo Metaforából szokták származtatni, de attól független stíluseszköz. A metaforikus képekkel sokban rokon a hasonlat, szerkezetében azonban különbözik: rendszerint három tagból áll: a hasonlítottból (fogalmi sík), a hasonlóból (képi sík) és a bennük lévő közös vonásból. A hasonlót (amihez hasonlít) és a hasonlítottat (amit hasonlít) mindig kötőszók, pl. olyan, mint, akár, mintha, vagy valamilyen egyéb, hasonlítást kifejező elemek, pl. -nyi, -ként, -ül stb. kapcsolják össze.

1. 1. 2 bis hasonlat „Sétáltam, mint felhő, melyet / szél hajt céltalan, könnyedén” (William Wordsworth) "Elváltak egymástól, mint ágtól a levél" (Petőfi: János vitéz) „Mint béfagyott tó, nyugodt volt az arca”

1. 1. 3 szinesztézia Különféle érzéki területekről származó fogalmak együttes használata. „fehérlő illatokkal alkonyul”

1. 1. 3 bis szineztézia Irodalmi példák „füstösek furcsák búsak bíborak” (Ady) „A kirakatban lila dalra kelt egy nyakkendő” (Tóth Árpád)

1. 1. 4 megszemélyesítés Elvont dolgok élőként való megjelenítése, élő személy vagy élőlény tulajdonságaival való felruházása. Irodalmi példák: „jajong ládák léce” (József Attila) „mosolyogva néz rám a Dunától a Tiszáig nyúló róna képe”

1. 1. 5 -6 allegória és szimbólum Mind az allegória, mind a szimbólum voltaképpen metaforák láncolata, hosszabb és kifejtettebb (akár egész műveken végigvonuló) metaforasor, amelyben egy elvont gondolat konkrétabb képek segítségével jelenik meg. Az allegória sokkal konkrétabb a szimbólumnál, a képi és a fogalmi sík között megszokottabb az összefüggés, ugyanakkor a gondolat és a kép megtartja önállóságát.

1. 1. 5 allegória Metafora jellegű szókép. A jelkép azon fajtája, amelyben a kép jelentéstartalma a képhez képest külső tartalomként van megadva hosszabb gondolatsoron, esetleg egész művön keresztülvitt, mozzanatról mozzanatra megvilágított metafora vagy megszemélyesítés. Elvont fogalmakat, erkölcsi, lelki sajátosságokat megszemélyesítve jellegzetes eljárása a misztérium és moralitásjátékoknak, de a barokk és a klasszicista irodalom is gyakran élt vele. (az Erény, a Bűn, a Szerelem, a Rágalom stb. )

1. 1. 5 bis allegória Irodalmi példák: Szeme a rácsok futásába veszve úgy kimerűlt, hogy már semmit se lát. Ugy érzi, mintha rács ezernyi lenne R. M. Rilke: Párduc s ezer rács mögött nem lenne világ. Puha lépte acéllá tömörűl s a legparányibb körbe fogva jár: az erő tánca ez egy pont körűl, melyben egy ájúlt, nagy akarat áll. Csak néha fut fel a pupilla néma függönye. Ekkor egy kép beszökik, átvillan a feszült tagokon és a szívbe ér - és ott megszünik.

1. 1. 6 szimbólum Olyan szókép, amelyben nincs egyértelmű megfeleltetés a megjelenő kép és egyetlen fogalom között, amelyet fel akarna idézni. Jelentése nem egyetlen másik jelentésre vonatkozik, több, szinte kimeríthetetlen értelmezési lehetőséget nyújt. A szimbolikus képsorban az elvont tartalom és a kép kapcsolata szokatlan, meglepő; a képzettársítások meglehetősen távoliak, gyakran a költői látomásra épülnek. Kifejezésmódja az érzékeltetésen, a sejtetésen, az intuíción, az asszociáción alapszik. A szimbólum származhat metaforából, de alapulhat metonímián is.

1. 1. 6 bis szimbólum Irodalmi példák: Ady: Héja nász az avaron Rimbaud: Részeg hajó

1. 2. Metonímia és származékok • metonímia • szinekdokhé

1. 2. 1 metonímia Olyan szókép, amely két fogalmat a közöttük lévő időbeli, térbeli, anyagbeli vagy ok-okozati érintkezés alapján kapcsol össze. A fogalmi és a képi sík összekapcsolódása nem valamiféle hasonlóságon, hanem a fogalmak érintkezésén alapul. Ez lehet térbeli, időbeli, anyagbeli érintkezés, ok-okozati kapcsolat vagy a rész-egész, a nem-faj felcserélése. A metonímia jellegzetes szerkezeti megoldása az egytagúság, tehát két eleme közül mindig csak az egyik szerepel.

1. 2. 1 bis metonímia Irodalmi példák: „kissé odább / a sarkon reszket egy zörgő kabát” (József Attila: Téli éjszaka) „Ötszáz halál megyen háta után ennek” – Zrínyi „Nem a tenger lámpatornya / Mely felé küzd száz vitorla" (Arany: A vigasztaló)

1. 2. 2 szinekdokhé A metonímia sajátos esete. Rész/egész viszonyon alapuló szókép, ahol egy rész megnevezése áll az egész helyett. Irodalmi példa: „Az nem lehet, hogy annyi szív / hiába onta vért” (Vörösmarty Mihály)

1. 3 Szóképpel rokon stíluseszközök - Irónia - Körülírás (eufémizmus, kakofémizmus) - Jelző (költői jelző)

2. Képes nyelv • Nyelvek és gondolkodások • A nyelvi gondolkodás elemei

2. 1 a nyelv és a gondolkodás - a nyelv vagy a gondolkodás elsőbbsége? - nyelvtípusok és gondolkodástípusok alárendelő – mellérendelő racionális – analógiás absztrakt – képi

2. 1 bis egy másik nyelvtipológia A nyelv állomásai, amelyeket az őskor óta a történeti korig érintett (Hamvas Béla): 1. az ősnyelv, 2. az idea-nyelv, 3. a szimbólum-nyelv, 4. a mítosz-nyelv, 5. a költői nyelv, 6. a köznyelv (népnyelv), 7. az absztrakt (fogalmi) nyelv

2. 2 a nyelvi gondolkodás elemei - Analógia - Metafora - Szimbólum - Archetípus - Mítosz

2. 2. 1 analógia Az analógia elsősorban megfelelést, egymásba esést, összefüggést jelent, de olyan összefüggést, amely a természet fölé utal és a közös eredet felé mutat.

2. 2. 2 metafora • A metafora nem stilisztikai eszköz, hanem a gondolkodás alapja!

2. 2. 3 a szimbólum A szimbólum – jel-kép: A szimbólumok saját kultúránk és valamennyi emberi civilizáció megismeréséhez elvezetnek, hiszen gondolkodásmódunk alapvető sajátossága a (jel)képek és analógiák használata. A környezet természeti jelenségei, élőlényei és maguk az ember teremtette tárgyak is a képalkotás alapszókincsébe tartoznak.

2. 2. 4 az archetípus Az archetípus egyetemes őskép, amely egyedi jelképekben (szimbólumokban) nyilvánul meg.

2. 2. 5 a mítosz A mítosz egy teljes szimbólumrendszer működés közben.

Könyvészet, források: • • • DURAND, Gilbert: Structurile antropologice ale imaginarului, Bucuresti, Humanitas EVSEEV, Ivan: Dictionar de simboluri si arhetipuri culturale, Editura „Amarcord", Timisoara, 1994 FRYE, Northrop: Anatomia criticii, Bucuresti, Univers HAMVAS Béla: Tabula Smaragdina, Mágia Szútra, Medio Kiadó; Bp, 1995 JANKOVICS Marcell munkái! JUNG, Karl Gustav: Emlékek, álmok, gondolatok, Bp. ; JUNG, Karl Gustav (szerk. ): Az ember és szimbólumai RICOEUR, Paul: Az élő metafora, Bp. Osiris, 2006 CHANDLER, Daniel: Semiotics for Beginners http: //www. aber. ac. uk/media/Documents/S 4 B/ Szilágyi N Sándor: A jelentésvilág szerkezete, Mindentudás egyeteme http: //www. mindentudas. hu/szilagyi/index. html - nézhető és olvasható! ÚJVÁRI Edit: Szimbólumfelfogásunk, in PÁL József- ÚJVÁRI Edit: Szimbólumtár, Balassi Kiadó, Szeged, 2001