RZMKDS Analiztor a receptortl az rzet kialakulsrt felels

ÉRZŐMŰKÖDÉS Analizátor: a receptortól az érzet kialakulásáért felelős agykérgi központig terjedő egység

Retina 1 -1 csap (lineális vezetés), több pálcika (receptormező) bipoláris neuron dúcsejt (Összegződés! Éleslátás vagy perifériás látás) Az emberi szem érzékeny a mozgásra. Dúcsejtek rostjai – II. látóideg LÁTÁS

• Az agy alapon részleges átkereszteződés • Látóköteg • Talamusz – oldalsó térdes testben átkapcsolódás (corpus geniculatum laterale)

Látópálya vezet az agykéreg nyakszirti lebenybe - Nyakszirtlebeny – specifikus érzet kialakulása hátsó rész: elsődleges látókéreg: látott kép kial. (adott kép látványára mindenkiben azonos sejtoszlop mintázat jön létre) másodlagos látókéreg: a kép értelmezése, összehasonlítása a régebbi látási élményekkel Egyéni!

Bal oldal sérül: látja, de nem tudja, mi az és mire jó Itt van az olvasás központja! (látott vonalak értelme) Jobb oldal sérül: térlátás, alakfelismerés, szín és harmónia Még ma is keveset tudunk. Pl. : az ember képes a kézírás olvasására Harmadlagos látókéreg: a különféle érzékszervek érzeteinek egybevetése Nincs összhang – pl. : forgás után megállunk: kép álló, egyensúlyszerv még mozgást érez - szédülés Elsődleges és másodlagos látókérgi mezők: A 17 -es (elsődleges) mező fehér, a 18 -as (másodlagos) mező szürke, a 19 -es (harmadlagos) mező sárga

Harmadlagos érzőkérgek - általánosan A különféle receptorok egyszerre beérkező ingerülete egymás hatását befolyásolja, összegződés Agyban hibajel – differenciálatlan érzet = szédülés, bizonytalanság… Elsődleges jelzőrendszer=receptorok Második jelzőrendszer=hallott beszéd, olvasott szó (elképzeljük, ha olvasunk/hallunk róla – képe megjelenik a látókéregben)

A talamuszra és az agykéreg sejtoszlopaira jellemző az un. pontszerű vetülés. (Receptornak vagy receptormezőnek mindig ugyanaz a központi idegsejtje) Ez teszi lehetővé a feldolgozó, elemző működést

Belső fül: Corti-féle szerv – három félkörös ívjárat+tömlőcske+zsákocska szőrsejtjei VIII. agyideg két külön részből áll, az egyensúlyi idegből (nervus vestibularis) és a hallóidegből (nervus cochlearis) Az egyensúlyi idegrostok a belső hallójáratban (meatus acusticus internus) elhelyezkedő vestibularis dúc (ganglion vestibulare) idegsejtjeinek centrális nyúlványai. Az agytörzsbe a híd alsó széle és a nyúltvelő felső része közötti árokban lépnek be. A hallóideg rostjai a belső fül spirális dúcában (ganglion spirale) lévő idegsejtek centrális nyúlványai. Az ideg az agytörzs elülső felszínén a híd alsó szélénél, az arcideg eredésétől oldalra lép be. HALLÁS, EGYENSÚLYOZÁS

A hídba belépve az idegrostok egy összetett magrendszerbe jutnak (Néhány egyensúlyi rost közvetlenül a kisagyba fut) Ezekben a magokban az azonos vagy az ellenoldalon (tk. : agytörzsi átkereszteződés!) átkapcsolódnak. Az axonok innen felszállnak a híd és a középagy hátsó részén keresztül. A középagyat elérve a rostok vagy végződnek, vagy ismét átkapcsolódnak

A halló és egyensúlyozó pálya rostjai a talamusz belső térdestestjében (corpus geniculatum mediale) átkapcsolódik Innen a hallórostok az agyfélteke hallókérgéhez a halántéklebenybe futnak, ahol specifikus érzet alakul ki. Az egyensúlyozás rostjai a fali lebeny un. általános érző mezőjén alakítanak ki érzetet.

Talamusz – szűrés, van ami nem halad tovább - Halántéklebeny elsődleges hallókéreg a hang felfogása (adott hangra mindenkiben azonos sejtoszlop mintázat jön létre) Másodlagos hallókéreg: értelmezés bal oldal: tudatos értelmezés itt van a beszédértő kp. jobb oldal: harmónia, összhangzat, irány

Ízlelőbimbók (ízlelőszemölcsök felszínén) Agyidegek - az arcideg, (nervus facialis, VII), nervus glossopharyngeus(IX) és a bolygóideg (nervus vagus X) ÍZÉRZÉKELÉS

Nyúltvelői átkapcsolódás (nucleus tractus solitarii) (kilépnek azok a rostok, amelyek az ízérzékeléssel kapcsolatos vegetatív reflexeket – pl. : nyálelválasztás, ill. érzelmeket váltják ki) A felszálló pályák a talamuszban is átkapcsolódnak Specifikus érzet a fali lebeny általános érző mezőjében alakul (érdekesség: a rostok nagy része nem kereszteződik)

Szaglóhám -egyedüli a szervezetben, ahol az idegszövet közvetlenül érintkezik a környezetünkkel. A receptor egy bipoláris neuron, amelynek perifériás nyúlványa (+ megvastagodás és sok csilló) szaglóhámot fedő nyákba süpped I. agyideg (nem valódi) SZAGLÁS

Az agy alapján átkapcsolódás A rostok a limbikus rendszerbe futnak. Ennek első állomása az un. mandula mag (amygdala) Ennek elsődleges szerepe van az érzelmi reakciók feldolgozásában és raktározásában, a limbikus rendszer része Az agy ősibb területén, a kérgestest közelében alakul ki a speciális érzet

BŐRÉRZÉKELÉS – MECHANIKAI, HŐ, FÁJDALOM

Gerincvelői, agyidegek A, A bőr hőérző, durva tapintás (és fájdalom) receptoraiból érkező ingerületek a hátsó szarvban átkapcsolódnak Átkereszteződve futnak az oldalsó kötegben (tractus spinotalamicus) B, A bőr finom tapintás receptoraiből és az izmokból, inakból érkező ingerület az azonos oldali hátsó kötegen éri el a nyúltvelőt. (Gerincvelőbe belép, de szürkeállományba nem) Ott átkapcsolódás és átkereszteződés után fut felfelé Az átkereszteződés tehát mindkét esetben megtörténik! A felszálló pályák mindegyike a talamuszba érkezik és átkapcsolódik Fali lebeny ált. érző mező

Receptor un. szabad idegvégződés Ingere a sérült szövetekből felszabaduló anyagok jelenléte Pl. : vérlemezkéből szerotonin hízósejtekből hisztamin – (hízósejtek a kötőszövetekben, a hajszálerek található nagyméretű sejtek, amelyeknek szerepük van a heparin és a hisztamin termelésében. A hízósejtekhez kapcsolódnak az Ig. E fehérjék. Allergiás reakció esetén a hízósejtekből fokozott hisztamin termelést váltanak ki. ) különféle szövetekből bradikinin FÁJDALOMÉRZÉS

Receptorainak nincs adekvát ingere. Minden károsító hatásra érzékenyek, de magasabb ingerküszöbük jelzi, hogy mi károsító hatás. Jelen vannak a bőrben, bőr alatti szövetekben, savós hártyákban, csonthártyában, izmokban. Nem adatpálódnak, sőt tartós fájdalom esetén csökken az ingerküszöbük. Fájdalomérzet Elágazásai a gerincvelő ellenoldali oldalsó kötegében halad felfelé aktiválják az agytörzsi hálózatos állományt. A talamuszt elérve átkapcsolódnak és innen a fájdalomérzettel járó vegetatív és érzelmi hatásokért felelős pályák futnak a hipotalamusz és a limbikus rendszer felé. Az agykéregbe jut, elsősorban a homloklebenybe Nincs pontszerű vetülés!

Kiegészítés A fájdalomérzetet aktívan csökkentő un. analgetikus pályák is vannak. A középagy PAG magcsoportjából indulnak, a gerincvelőben átkapcsolódva a hátsó szarv szinapszisai mellet található opioid neuronokon végződnek. Ezek pre- és postszinaptikus oldalon is gátolják az ingerületátvitelt

A bőrből és zsigerekből érkező érzőrostok konvergálnak, több területen is hatást váltanak ki – kisugárzás jelensége A fájdalomérzet nem a megtámadott szervben jelentkezik Pl. : infarktus a bal karban A fájdalom szomatikus (elkerülő) és vegetatív reflexeket vált ki, amelyeket csak nagyon erős szomatikus paranccsal lehet leállítani. Éles fájdalomra szimpatikus izgalom alakulhat ki Túl nagy fájdalom eszméletvesztéssel járhat.