rzkszerveink MBI Krnyki idegrendszernk 31 pr gerincveli ideg

Érzékszerveink MBI®

Környéki idegrendszerünk • 31 pár gerincvelői ideg (kevert idegek: érző , mozgató és vegetatív idegek is futnak benne) • 12 pár agyideg – van köztük csak érző (I. , II. VIII) – Csak mozgató ( III. , IV, VI, XII) – A többi kevert ideg • Érződúcok • Vegetatív dúcok

Az idegrendszer működési területei • • Érző működés Mozgató működés Vegetatív működés Magasabbrendű idegtevékenység

Az érző működés Inger receptor Agykérgi központ

Adekvát inger fogalma • a receptornak megfelelő inger • A receptornak erre az ingertípusra a legkisebb az ingerküszöbe • Kivétel: a fájdalomérző szabad idegvégződés (nincs adekvát ingere) • Ingertípusok: – – Fény Hő-hideg Mechanikai (tapintás, nyomás) Kémiai (szag, íz, vér CO 2 tartalma)

Receptor • Jelátalakító • A környezet különböző ingereinek hatására akciós potenciálsorozatot képeznek • Emlékezz! Az inger erőssége nem az AP nagyságában, hanem frekvenciájában kódolódik!!!!! • Lehet önálló érzéksejt, vagy érzékszervbe tömörülhet (=receptorsejtekből + a működését segítő sejtekből, szövetekből álló egység )

Analizátor = Az érző működés egysége: Receptor + bevezető ideg + bevezető pálya + agykérgi központ (itt alakul ki az érzet)

„Járulékos” dolgok • Az ingerület egy része tudatosul • És emlékképek formájában rögzül • A limbikus rendszeren keresztül érzelmi válaszok is kialakulhatnak (kellemes, kellemetlen, félelem stb)

A szem felépítése és működése

Szemmozgató izmok kötőhártya

Hólyagszemünk rétegei • Ínhártya Hozzá: 3 pár Szemmozgató izom Szaruhártya Erek nincsenek benne, átlátszó, idegek vannak • Érhártya_Sugártest_Szivárványhártya A szem táplálása Belső szemmozgató izmok (sima!) A szemlencse mozgatása Csarnokvíz termelése pigmentek Nyílása a pupilla Záróizmok (sima!)

A sugártest működése • A szemlencse alap helyzetben domború ( a szabályosan elhelyezkedő fehérjeszálak miatt) • A sugártest elernyedt (1. ) – A lencsefüggesztő rostok megfeszülnek – A szem távolra néz • A sugártest megfeszül (2. ) – A lencsefüggesztő rostok ellazulnak – A szemlencse felveszi az alapállapotát – A szem közelre néz

A pupilla működése • Fényszabályozó szerep • Emlékezz!!! Pupillareflex – Kiesése: mérgezés, drogfogyasztás, agysérülés jele! • A szivárványhártya izmai – Körkörösek: pupilla szűkítése – Sugár irányúak: pupilla tágítása

Ideghártya (retina) Kívülről befelé: Pigmentsejtek Receptorsejtek (1. ): csapok és pálcikák Bipoláris neuronok (2. ) Dúcsejtek (3. ) Erek, idegek Fény

• Sárgafolt: az éleslátás helye • Vakfolt: a látóideg (dúcsejtek axonjai) kilépésének helye • Receptormező: a látóideg egy rostjához tartozó receptorok összessége • Látótér: a külvilágnak az a szelvénye, amelynek fényingereit a mozdulatlan szem egy időben érzékeli.

Receptorsejtek

Receptorsejtek működése • Fény (foton) határása ingerületi állapotba kerülnek • Kulcsvegyületek: – rodopszin (A-vitamin származék + opszin nevű fehérje) – jodopszin (A-vitamin származék + más-más fényérzékenységű fehérje) – Emlékezz!!! Farkasvakság (A-vitamin hiány)

Pálcikák Csapok méret hosszabb zömökebb érzékelés A fény jelenléte Színek (kék, zöld, vörös) éleslátás rodopszin jodopszin Fényelő pigment érzékenység Számuk a retinában Legnagyobb sűrűségük 1 foton 5 -7 foton 120 millió 6 millió A sárgafolttól kb. A sárgafoltban 4 mm-re

A szem fénytörő felszínei • Szaruhártya • A szemlencse elülső oldala • A szemlencse hátsó oldala Cél: a retina sárgafoltjára éles kép vetüljön A fénytörő felszínek fordított állású, kicsinyített, valós képet vetítenek a retinára

A látás analizátora 1. Retina 2. Agyalapi mirigy előtti átkereszteződés 3. Átkapcsolódás a talamuszban 4. Látóközpont a nyakszirti lebenyben (pontszerű vetülés= egy receptormezőnek mindig ugyanaz a központi idegsejtje)

Átkereszteződés… • Csak az retina orrfelőli részéből érkező látóidegek kereszteződnek át • A külső részből érkező látóidegek nem!

Mi történik, ha különböző pontokon vágjuk át a látópályát?

Szembetegségek • Kötőhártya gyulladás (ok: fertőzés, UV-fény, mechanikai hatás) • Árpa ( faggyúmirigyek gyulladása a szemhéjon) • Kancsalság ( ok: szemmozgató izmok hibája, vagy a szem fénytörési hibája) • Szürke hályog ( a szemlencse elszürkülése) • Zöldhályog= glaukóma (a csarnokvíz felszaporodása okozza, vaksághoz vezet)

Asztigmiák • A szem fénytörési zavarai • Rövidlátás • Távollátás

normál

Rövidlátó szem Távollátó szem Az egészséges szemhez képest A fénysugarak a retina előtt találkoznak A fénysugarak a retina mögött találkoznának A szem tengelye Hosszabb Rövidebb A szaruhártya domborúbb laposabb Élesen láthat közelre távolra Az egészséges szemhez képest éleslátáskor a szemlencse Közelre nézéskor laposabb Távolra nézéskor domborúbb Látásjavítás Szóró (homorú) lencsével Gyűjtő (domború) lencsével

• Időskori távollátás (ok: a szemlencse rugalmasságának csökkenése) • Farkasvakság (A-vitamin hiány) • Piros-zöld színtévesztés (Emlékezz!!! Ivari kromoszómán receszíven öröklődik) • Retinaleválás (pl. ütés)

Halló- és egyensúly érzékelő szervünk

A fül felépítése

Feladataik • Fülkagyló: a hangforrás helyének megállapításában segít • Külső hallójárat: a hang vezetése • Dobhártya és a hozzá kapcsolódó hallócsontocskák: emelőként továbbítják a rezgéseket a belső fül ovális ablakára • Fülkürt: nyomáskiegyenlítés a dobhártya két oldalán • Labirintusszerv: jelátalakítás (receptorok helye)

A dobhártya és a hallócsontocskák erősítő szerepe • Általában 17 -szer nagyobb nyomáshullám keletkezik a kengyel talpán • Izmocskák megfeszülésével (harántcsíkolt!) akár 22 -szeres az erősítés

A labirintusszerv elhelyezkedése a koponyában

A labirintusszerv felépítése • Hallószerv: Csiga • Egyensúlyérzékelő szerv: 3 félkörös ívjárat, tömlőcsre, zsákocska

A Csiga felépítése

A Corti-féle szerv működése • A kengyel a lökéshullámokat (az ovális ablakon át) a felső járat folyadékának adja át • A csiga csúcsán a hullám átterjed az alsó járatba (majd a kerek ablakon nyelődik el) • A folyadék nyomásváltozásának hatására az alaphártya és a fedőhártya eltérő ütemben mozdul el • A szőrsejtek nyúlványai így hozzányomódnak a fedőhártyához

Hangmagasság érzékelése • Helyelv: egy adott frekvenciájú hang, a csigában mindig ugyanazon a ponton kelt ingerületet • A magasabb hangokat a csiga alapján • A mélyebb hangokat a csiga csúcsán érzékeljük

A hangerősség érzékeése • Az adott frekvenciát érzékelő külső szőrsejt mellett a környezők is ingerületbe jönnek

A hallás analizátora • Szőrsejten keletkező AP-t a kétnyúlványú idegsejt axonjai szállítják (=VIII. agyideg) • Középagy, talamusz (átkapcsolódás) Emlékezz!! Limbikus rendszer • Agykérgi központ: a halántéklebenyben – Ellentétes oldalra is kerül ingerület

Az egyensúly érzékelése 1. • • • A fej térbeli helyzetének érzékelése: helye: tömlőcske és zsákocska üregüket folyadék tölti ki Egy-egy sávban receptor szőrsejtek helyezkednek el, melyek hosszú nyúlványai kocsonyába ágyazottak A kocsonyában apró mészkristályok (Ca. CO 3) Ezek a tömegvonzásnak megfelelően ingerlik a szőrsejteket

2. A gyorsuló és lassuló mozgás érzékelése: • Helye: a 3 félkörös ívjárat • térbeli koordinátarendszerhez hasonló elhelyezkedésűek • Üregüket folyadék tölti ki (közlekedik a tömlőcske-zsákocska rendszerrel) • Kiszélesedő végeiken a receptor szőrsejtek, • Rajtuk a cső teljes üregét átérő kocsonya van • A folyadék áramlása mozgatja a kocsonyát, ez ingerli a szőrsejteket.

Az egyensúlyszerv analizátora • Szőrsejten keletkező AP-t a kétnyúlványú idegsejt axonjai szállítják (=VIII. agyideg) • Nyúltagy, híd • Középagy (átkapcsolódás) • Agykérgi központ: a fali lebeny elülső-alsó része • A középagyi magvak kapcsolatban vannak a gerincvelői mozgatóidegekkel, a szemmel és a kisaggyal (helyes testtartás beállítása, szemmozgások, fej helyzetének beállítása)

A hallószerv betegségei 1. Halláscsökkenés, nagyothallás • Lehet: öröklött vagy szerzett • Szerzett halláscsökkenést okozhat: – – A magzati élet során: kémiai anyagok, vírusok Baleset, agyhártyagyulladás, mérgezés stb. Gyógyszer mellékhatások!!! Zajártalom!!!!!

2. Középfül gyulladás • Emlékezz!!! Fülkürtön át kapcsolat a garattal 3. Külsőfül gyulladás 4. Öregkori halláscsökkenés

Ízlelés és szaglás

Az ízérzékelés és a szaglás…. • • Kémiai receptorokkal történik Szükséges az érzékelt anyagok oldódása Az általuk keltett inger ritkán közömbös Összefüggés a gyomor-bélrendszer működésével • Elsődleges feladat: a táplálék megkeresése és azonosítása

Az Ízérzékelés • Szerepe a helyes táplálék kiválasztása • Ízlelőbimbók – receptorsejtek+támasztósejtek – Helyük: nyelv (itt ízlelőszemölcsöket alkotnak), garat, gégefedő • Négy alapízt érzékelnek – édes, sós, savanyú, keserű

Az ízlelés analizátora • Receptorsejteken keletkező AP-t • Kétnyúlványú idegsejtek axonjai (VII. , IX. , és X. agyidegek) vezetik a nyúltagyba, majd • Felszálló pályákon keresztül a thalamusba, • ahonnan a nagyagy fali lebenyének elülsőoldalsó területén lévő kérgi központ dolgozza fel az ingerületeket: • komplex ízérzet alakul ki( az egyes receptorok ingerületeit összegzi és tanult érzőműködésként rögzíti az agy)

Szaglás • Receptorai: – az orrüreg felső részén szaglóhámban – Primer érzéksejtek(idegsejt eredetűek) – Rövid dendritjeik kötik meg a szaganyagokat – Körülöttük nyálkatermelő mirigysejtek és támasztósejtek

Az ember szaglása… • Nem jó (szaglóhám csak 5 cm 2) • Nagyon gyorsan alkalmazkodik a szagokhoz (pár perc múlva már nem érezzük ugyanazt a szagot) • A szaglásra számtalan feltételes reflex épül, amelyek befolyásolják a közérzetünket, az étvágyunkat stb.

A szaglás analizátora • A primer érzéksejteken keletkező AP az • I. agyidegen keresztül • Az agykéreg homloklebenyének kérgestest körüli szagló központjába kerül

A bőr, mint érzékszerv

A bőr receptorai • Mechanikai (tapintás, nyomás) • Hő (hideg, meleg) • Fájdalomérzékelő receptorok A bőr beidegzése sávos szerkezetű (ezek a dermatómák) és szelvényezettséget mutat.

Analizátor • A receptorok ingerületeit • agyidegek vagy gerincvelői idegek szállítják a központi idegrendszerbe, • ahol számos átkapcsolódás után • a nagyagy fali lebenyének elülső részén található szomatikus érzőkéregbe kerül az információ.

A receptorok vetülése a kérgi központban: • A pontszerű (kivéve: a fájdalom) • Mindig ellentétes oldali (átkereszteződés a gerincvelőben vagy a nyúltvelőben) • Az ingerületet fogadó kérgi részlet nagysága arányos a képviselt testrészben található receptorok számával

Kétpontküszöb-térkép • Készítésekor azt vizsgálják, hogy melyik az a legkisebb távolság, amelynél az azonos időben ható két ingert a vizsgálati alany még két hatásnak érzi.

A bőrérzékelés analizátora A bőrérzékelés kétpontküszöb térképe

A fájdalom érzékelése • Szabad idegvégződések a test minden pontján (kivéve: központi idegrendszer) • Kp: elsősorban a homloklebenyben • Nincs pontszerű vetülés (ebből következik az ún. fájdalomkisugárzás)