Rzkor 3 Ksrzkor a Krpt medencben Protobolerz Baden

Rézkor 3 Későrézkor a Kárpát medencében Protoboleráz Baden Kosztolác + Gödörsíros kurgános népe

Protocernavodă III – Protoboleráz (Balaton-Lasinja III) Boleráz és ezzel részben egyidős Cernavodă III Al-Duna vidéjkén alakul ki (Bulgária, Románia) , majd Ény felé terjeszkedik Bánátban, Bácskában és a Duna menti sávban Délmagyarországon is megjelenik kifejlett formában A két kultúra elterjedésének találkozása a Kárpátmedence és volt Jugoszlávia Sok közös jegye van a Bolerázzal, de elkülöníthető kultúra Tipológiai azonosságok, de nem teljesen azonos kronológiai besorolás Eltérő kulturális alapból alakultak ki Kultúrális egységesülési folyamat bizonyítékai

Protoboleráz tipológia (Kalicz szerint 2. délkeleti hullám) Széles szájú éles profilú tálak Hengeres nyakú, gömbös testű edények szubkután füllel (edény felületébe, felszínébe mélyedő fül), szalagfüles korsók Bevagdosott peremű fazekak Csészék és tála peremből induló rövid szalagfüllel

Battonya-Georgievics tanya Cernavodă III + Protoboleráz leletanyag együtt Bondár M – D. Matuz E – Szabó J. J: Rézkori és bronzkori településnyomok Battonya határában. MFMÉ – Stud. Arch IV 1998 (9 -14 a rézkori rész) Bondár M. : Rézkori és kora bronzkori településmaradvány Gyomaendrődön. BMMK 20 (1999) 47 -65. Protoboleráz csoport elismerése körüli vita Bondár Mária szerint Csongrád és Békés megyékben egyértelműen kimutatható Észak felé haladva illetve Dunántúlon inkább a Bolerázi jellegzetességek a mérvadóak

Önálló Cernavodă III lelőhelyek: Kétegyháza 5, 5 a, 5 b és 6. halmok körzetében feltárt telepmaradványok Illetve a halom földjébe felhordott leletanyag Ecsedy I. : Újabb adatok a tiszántúli rézkor történetéhez. BMMK 2 (1973) 3 -40.

Boleráz V. V. Němejcová-Pavúková badeni belső tipológiája alapján Torma istván különítette el a csoportot Torma I. : Adatok a badeni (péceli) kultúra bolerázi csoportjának magyarországi elterjedéséhez. — Beiträge zur Verbreitung der Boleráz-Gruppe der Badener Kultur in Ungarn. VMMK 8 (1969) 91 -108. Torma I. : Die Boleráz-Gruppe in Ungarn. In: Baden Symposium 1973, 483 -512. Korek J. : Adatok a bolerázi csoport alföldi elterjedéséhez. ArchÉrt 112(1985) 193 -205. Ecsedy I. : Die Funde der Spätkupferzeitlichen Boleráz-Gruppe von Lánycsók. JPMÉ 22 (1977) /1978/ Datáló érték az ívelt de még csak kissé a perem fölé emelkedő fül Halszálkaminta Dupla bevagdosott bordák

V. N-P 1984 Baden IB Bratislava típusú tál

V. N-P 1984 Baden IC

Dupla bevagdosott bordák az edény pereme alatt, halszálkaminta

Balatonöszöd. Temetői dűlő boleráz leletei Horváth Tünde: Balatonőszöd – an irregular Baden settlement? – oral presentation. http: //www. archeo. mta. hu/munkatars/horvathtunde/krakko. ppt#267, 3, Boleraz-type pottery

Bratislava típusú tál Bolerázi csoport jellegzetessége Kevés ismert darab de nagy területen szórtan Kronológiai jelző szerep a görögországi és a badeni leletanyagok között J. Maran gyűjtötte össze őket J. Maran: Die Badener Kultur und der ägeisch-anatolische Bereich. Ein Neubewertung eines alten Forschungsproblem. Germania 76 (1998) 497 -525. Mo-i lelőhelyek: Kétegyháza Szekszárd (Bondár M. : Tál vagy fedő? Újabb adat a „bratislavai típusú” edények kérdéséhez. ŐL 2 (2000) 25 -26. )

Baden tipológia Banner J. : Die Péceler Kultur. Arch. Hung 35, Bp. 1956 Kétosztatú tálak Függeszthető edények 10 -17 halbárka alakú edények 18 -21, mericék 22 -23, 25 -31 füles merítőedények 32 -39 egyenes aljú csonkakúpos vagy cilindrikus merítőedények 40 -47 hasonló, de kerek vagy hegyes aljú edények

1 -7 talpas csészék 8 -11 ivócsészék 12 -26 bögrék 27 -32 korsók 33 -51 nagyobb korsók 55 -56 fazékformájú edények 57 -62 csonkakúpos aljú és cilindrikus nyakú edények nagy formai variációban

Tálak: két fő csoport 10 -23 31 -36: csonkakúpos tálak 26 négyszögletes 27 duplatál 39 -41 különleges formák

Tárolóedények vagy úrnák

Tárolóedények vagy úrnák

Díszítés: beböködött pontok, bekarcolt vonalak és kannelura

Csoportok Banner 1956 alapján (tipológiai alapon elválasztva, nincs kronológiai különbség) 1, csontvázas temetkezések csoportja 2, Urnás temetkezések csoportja A, Fonyód-Úny csoport B, Viss csoport C, Ózd-Piliny csoport

A fonyódi csoport leletiről Torma István bebizonyította, hogy azok a bolerázi csoport végére keltezhetők Únyi csoport a boleráz után a klasszikus Baden legelejére keltezhetők (Neustupny, Torma, Bondár) Endrődi a a Baden késői időszakára teszi Vissi csoport jelenleg területi csoportnak tűnik, késői Baden korú Ózd-Piliny csoport fiatal bádeni időszakba sorolható Korek J. : Közép-Kelet-Európa a rézkor végén. Doktori disszertáció 1983 – publikálatlan Újabb területi/időrendi csoportok elkülönítése: Post-únyi Fertői Dél-dunántúli I Dél-Dunántúli II Budakalász I-III Hódmezővásárhely-Bodzásparti + a kutatás általánosan elfogadott késői csoportok: Kosztolác és Bošácai

Baden belső periodizáció Protoboleráz Boleráz Átmeneti fázis Korai klasszikus fázis Késői klasszikus fázis Kostolác E. Neustupný (A-E) és V. Němejcová-Pavúková 5 illetve 4 fokozatú rendszere az általánosan használt, de a kultúra egészére nézve nem általános érvényűek E Tipológiailag az IIII van rendesen kidolgozva A késői klasszikus Badenről (IV) keveset tudunk

V. Němejcová-Pavúková: Načrt periodizácije kultúrý a jej chronologických vzt’ahov k juhový chodnej Európe. — An outline of the periodical system of Baden Culture and its chronological relation to Southeast Europe. Slov. Arch 29 (1981) 261 -296. V. Němejcová-Pavúková: K problematike trnavia a konca bolerazskej skupiny na Slovensku. — Zur Problematik von Dauer und Ende der Boleráz. Gruppe in der Slowakei. Slov. Arch 32 (1984) 75146. V. Němejcová-Pavúková: Typologische Fragen der relatíven und absoluten Chronologie der Badener Kultur. V. N-P Baden Ia Kalicz 1991 protoboleráz

V. N-P Baden Ib Bratislava típusú tál Boleráz

V. N-P Baden IIa Boleráz

V. N-P Baden IIb Ebbe a fázisba sorolható hazai település: Bondár M. : A badeni kultúra telepmaradványa Aparhant-Felső legelő lelőhelyen. WMMÉ XII (2000) 39 -74. Korai klasszikus fázis

V. N-P Baden III

csészék korsók

A jellegzetes kétosztatú tálak a badeni fejlődés második felében jelennek meg, így a tipológiai táblázatban sem láthattuk őket.

Összefoglaló badeni irodalmak: Banner J. : Die Péceler Kultur. Arch. Hung 35, Bp. 1956 Kalicz N. : Die Péceler (Badener) Kultur und Anatolien. Stud. Arch 2, 1963 Symposium über die Entstehung und Chronologie der Badener-Kultur. Hrg. : Chropovsky, B. Bratislava 1973 V. Němejcová-Pavúková J. Maran: Kulturwandel auf dem griehischen Festland und Kykladen im späten 3. Jahrtausend v. Chr. Studien zu dem Kulturellen Verhältnissen in Südosteuropa und dem zentralen sowie östlichen Mittelmeerraum in der späten Kupfer- und frühen Bronzezeit. UPA 53 1998. Bondár M. : A badeni kultúra kutatási helyzete Magyarországon. MFMÉ-Stud. Arch VIII (2002) 7 -30. Cernavodă III – Boleráz. Ein vorgeschichtlichen Phänoman zwischen dem Oberrhein und unteren Donau. Symposium Mangalia/Neptun. Bucuresţi 2001 /2002/

V. N-P 1991 Bondár M. : A badeni kultúra kutatási helyzete Magyarországon. MFMÉStud. Arch VIII (2002) 7 -30.

Bondár M. : A badeni kultúra kutatási helyzete Magyarországon. MFMÉStud. Arch VIII (2002) 7 -30.

Történeti párhuzam Baden = Trója (II-)IV-V Majd C 14 adatok Egyes tárgytípusok vizsgálata : bratislavai típusú tálak, kebles edények Kocsik adatai Baden = Pre Troja Trója I - korai, Kr. e. 2920 -2700 (Korfmann-Kromer 1993, 164 -165, Abb. 19. ). svájci Konstanz/Bodenitó partján feltárt Arbon-Bleiche III. bolerázi leletanyaga, és a lelőhely nagy számú szerves maradványaiból mért, dendro-kronológiával kalibrált 14 C-adatai jelentik a támpontot: A település élete Kr. e 3385 - 3371 közé tehető (Capitani et al. 2002). Balatonöszöd-temetői dűlő C 14 adatai http: //epa. oszk. hu/00800/00846 /00008/pdf/am-2006 -3 -ht. pdf

Bondár M. : A badeni kultúra kutatási helyzete Magyarországon. MFMÉ-Stud. Arch VIII (2002) 7 -30. Raczky P. : New data on the absolute chronology of the Copper Age in the Carpatian Basin. IPH 7 (1995) 51 -60.

Temetkezések (az ismert lelőhelyek 5 %-a) Hamvasztásos és csontvázas rítus Szabályos temetők Teleptemetkezések – kultikus, rituális jelleg a legáltalánosabb magyarázat G. Nevizánsky: Grabfunde und Überbauerscheinungen fer Träger der Badener Kultur im Zentralen Gebiet des Karpatenbeckens. Slov. Arch 33 (1985) 249 -270. Bolerázi temetkezések is Legismertebb temetők Budakalász-Luppa csárda 439 sír Alsónémedi – 40 sír Pilismarót-Basaharc Sztéléállítás szokása

Fémművesség Boleráz/Cernavodă III horizont kezdetével visszaesik a fémművesség De Lánycsókról Ecsedy István közöl öntőtégely töredéket Kelet-alpi nyugat kárpáti fémművességi kör 4. Rézhorizont Rézgyöngyök, huzalgyűrűk Nem tucattárgyak: melldísz, spirálkarperec, nyakperec, diadém Eszközök: jórészt árak Különleges tárgyak: tőr, kés M. Virág Zs. : A badeni kultúra rézleleti SármellékÉgenföldön

Balatonöszöd-Temető dűlő É-D-i dombhát vízpart mellett, mindkét oldalon húzódott a település Ny- i oldal lett feltárva, dél felé még húzódik a település Több mint 1000 badeni objektum Kultúrréteg Teleptemetkezések, többrétegű gödrökben esetleg állatvázakkal együtt, égési nyomokkal vagy hamuréteggel — a koraitól a III, badeni fázisig minden korszakból A teleptemetkezések a települéi sáv határvonalán félkörívben Inkább nők és gyerekek de előfordulnak férfiak is (Kaposvár 61 -es elkerülő 29. sz lh is –SMK 16 /2004/) 2 nagyobb települési góc: északon főleg bolerázi, délen főleg klasszikus Baden – közöttük objektumokkal ritkásan fedett terület

Badeni kemencék

Baden IB-IC Boleráz 3330 -2900 IIA átmenet 3120 -3000 IIB – III korai klasszikus fázis 31102860 A szerző feltételezi, hogy a déli feltáratlan részen Baden IV leletanyagot találhattak volna

http: //www. archeo. mta. hu/munkatars/horvathtunde/pecel. pdf

Badenizálódási folyamat (kezdete Boleráz-Cernavodă III) http: //www. archeo. mta. hu/munkatars/horvathtunde/pecel. pdf Nem egységes, vándorlásra kényszerült embercsoportról van szó Újításokat produkáló korszak (technológiai forradalom: kocsi, gyapjas juh, másodlagos termékek forradalma, viseleti változások, alkohol) Nagy gyorsasággal nagy területekre eljutott Törzsterület Horváth Tünde szerint Duna folyásvide Távolabbi területekre kereskedelmi kapcsolatok útján jutott el Finomkerámia jellegzetességben egységes anyagi kultúra De kőeszközök, településtípus, temetkezések szempontjából eltérő területi csoportok mutatkoznak meg – a helyi alapnépesség kimutatása

Balatonöszöd irodalma: Horváth T. : Emberi vázakat tartalmazó objektumok Balatonöszöd-Temetői dűlő badeni településéről. Horváth T. – S. Svingor É. – Molnár M. : Újabb adatok a Báden-Péceli kultúra keletkezéséhez. http: //www. archeo. mta. hu/munkatars/horvathtunde/pecel. pdf Horváth Tünde – Gherdán Katalin – Herbich Katalin – Vasáros Zsolt: Häuser der Badener Kultur am Fundort Balatonőszöd-temetői dűlő. Acta Arch. Hung LVIII (2007) 43 -105. Horváth Tünde 2006: Állattemetkezések Balatonőszöd-Temetői dűlő badeni lelőhelyen. Animal burilas in the Late Copper Age Baden site: Balatonőszöd-Temetői dűlő. SMK 17, 206, 107 -153. http: //www. archeo. mta. hu/munkatars/horvathtunde/krakko. ppt#266, 7, Pit No. 426.

Baden Antropológiai elemzések: badeni népcsoportok élesen eltérnek a Kárpátmedence neoltikus és rézkori populációitól Kapcsolat: kelet-Balkán, Görögország, Anatólia Tényleges bevándorlás (friss összefoglaló cikk: K. Zoffmann Zs. : Őslakosok és bevándorlók a neolitikus és rézkori Kárpát-medencében az embertani adatok alapján. SMK 16, 2004 – több cikk is)

Későbádeni publikáció: Bondár M. . Spätkupferzeitliche Siedlung in Pécs-Vasas. MIA 10 -11 (1980 -81) 1982, 25 -44. Bondár M. – Korek J. : A hódmezővásárhely-kishomoki temető és település. MFMÉ-Stud. Arch I. 1995, 25 -47.

Kosztolác Jellegzetes díszítésű kerámia alapján különítik el V. Milojčić 1943 -ban különíti el Baden középső és késői időszakával és a Vucedoli fejlődés elejével egyidős 1, Badeni kultúra késői csoportja (sajátos díszítési stílus, kimetszett, beböködött, pecsétlőszírű dísz, fehér mészbetéttel) 2, badeni vonásokat már nem lehet kimutatni benne, attól eltérő önálló kultúra (saját formakincs, önálló tiszta telepek) A hazai leletanyagban Banner J és Kutián Ida különítette el A Baden 4 késői csoportját határozták meg: vissi, únyi, bosácai (kostolác szlovákiai szomszédja) és kostoláci Ezek később leválnak önálló kultúraként a badeni fejlődésről

Bondár M. : Funde der Kostolácund der Spätbedener Kultur. Acta. Arch. Hung. 36 (1984) 59 -84. Ecsedy I. Őskorio leletk Dunaszekcső-Várhegyről. JPMÉ 29 (1984) 89 -125. T. Stapelfeld: Zum Kostolacer Zierstiel. In: Krónosz. 1998.

Bánát, Szerémség, Szerbia, Bosznia (egykori Jugoszlávia), Románia Centrumok: Morava völgy, Dráva torkolatig tartó Duna szakasz Törzsterület: Horvátország és Szerbia De ezen felül széles körben elterjedt Baden alapok de számos új elem ezért nem a Baden része Pivnica önálló Kosztolác lelőhely Ismertek főleg szerbia területéről önálló lelőhelyek + Baden-Kosztolác, Kostolac-Vučedol, Coţofen-Kostolac kevert anyagú lelőhelyek Ezek részbeni egyidejűsége Hazai kutatás: Korek és Bondár egyértelműen önálló kultúrának tartja, ami elkülöníthető a késő badeni horizonttól Kis számú lelőhely Rövid időszak Délről érkező kostolaci csoportok Együtt éltek a helyi későbadeni alaplakossággal Gomolava III/1 -3 rétegek kostolaci rétegek Törzsterületen vastag rétegsor, letelepedett életmód Magyarországon rövid életű telepek, gödrökkel jellemezhetőek

Kosztoláci hatások a különféle badeni csoportokban Kosztoláci csoport leletei Korek J. : Ásatások Szigetcsép-Tangazdaság Lelőhelyen I. A későrézkori település leletei. Comm. Arch. Hung 1984, 5 -30

M 7 ásatások Teleplete Ordacsehi Major Későbaden + kosztolác gödrök és kerámiaanyag vegyesen Egymásmellett élés Nincs ház csak cölöpszerlkezetes építmény Vannak „tiszta” Kosztolác telepek is De vannak Baden + Kosztolác , Coţofen+ Kosztolác és Vucedol+ Kostolác kevert anyagok is A kultúra törzsterülete Legteljesebb összefoglalás + M 7 telep és temetkezési lelőhelyek Bondár M. : Funde der Kostolác- und der Spätbedener Kultur. Acta. Arch. Hung. 36 (1984) 59 -84.

Kostolac törzsterületen 70 település 9 temetkezés, hamvasztásos és csontvázas együttesen Bondár M. Késő rézkori sírok Balatonbogláron. SMK 12 (1996) 3 -16 Addig ismert összes temetkezés összegyűjtése Balatonboglár-Berekre dűlő 3 hamvasztásos kosztoláci sír Egyik fazékon kimutatható hogy a badeni mester készítette a kosztoláci díszítőtechnikát Siklósi Zs. : A Kostolac kultúra újabb temetkezései Balatonbogláron. SMK 16 (2004) 139 -159 Balatonboglár-Berekre dűlő lelőhelyen a 2011 évi ásatás során előkerült újabb 10 temetkezés három kisebb csoportban Urnás hamvasztásos sírok, gyerekek és nők

Bondár SMK 12

Kihajló vagy rövid hengeres nyakú, lekerekített vállú tál nyakán körbefutó vonallal vagy rádlis dísszel Mély tál a kultúra egyik jellegzetessége Gömbszelet alakú díszítetlen tál Behúzott peremű díszítetlen tál halbárka hombár csupor Merice díszítetlen amfórák fazekak Bondár M. : Késő rézkori település maradványai Ordacsehi-Major lelőhelyen. SMK 13 (1998) 3 -39

Gödörsíros kurgánok népe

Békapóz, háton fekvő, felhúzott lábak I. Ecsedy: A New item relating the connections with the east in the Hungarian Copper Age (A Marosdécse-type grave in Csongrád) MFMÉ 1971/2. 9 -17 II. I. Kovács I. : A marosdécsi rézkori temető Közlemények IV, 1 -2. 1944 3 -20. Obszidián kés, réz lemez gyöngyök Spondilus gyöngyök mészkőgyöngyök 1. „hullám” 2. Tiszapolgár-Bodrogkeresztúr váltásakor 3. Marosdécse-Csongrád típusú sírok 4. Nincs még halom a sírok felett 5. Szrednij Sztog II. csoportok

Hol laktak? Telepleletek Kétegyházán bodrogkeresztúri és Cernavodă III–Boleráz település felett Nincs kerámialelet I. III. Többszörös felhordás és betemetkezés V. VI. Ecsedy: The Peolpe of the Pit-Grave Kurgans in Eastern Hungary. Fontes 1979 Több hullám = folyamatos infiltráció Yamnaya kultúra, okkersíros kultúra, gödörsíros kultúra IV. Ny-i tájolás Szegényes leletek: ezüst illetve elektron hajkarika, cilindrikus réz lemez gyöngyök, kutyafog csüngő, asztragallos Szerves anyag maradványok, takarók VII. Okkerrögök illetve festés

Kalicz N. : A késő rézkori Báden kultúra temetője Mezőcsát. Hörcsögösön és Tiszavasvári. Gyepároson. HOMÉ 37 (1999) 57101 Középső Badeni temetkezéseken a kurgánok Mezőcsáton nincs meg a központi temetkezés Tiszavasváriban csak szerves abyagok és okker volt a központi temetkezés körül a badeni sírok birituálisak Badeni sztélé

Sárrétudvari-Őrhalom Kurgán 6 gödörsírral 2 építési periódus rézkor és kora bronzkor A legfiatalabb sírokban kora bronzkori kerámiamelléklet (Erdélyi kapcslatok) + keleti gödörsíros (Yamnaja) és katakombasíros kapcsolatok Arany és ezüst halántékkarikák gazdag sírmelléklet: réztőr és rézfokos Nepper I. : Sárrétudvari és környéke a XIII. sz-ig. Berettyóújfalu. 1991 13 -58. Dani János Ph. D értekezése