rvzvdelmi sajtossgok s tervezett fejlesztsek a Kzpdunntli Vzgyi

Árvízvédelmi sajátosságok és tervezett fejlesztések a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság területén Oláh Zoltán osztályvezető Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály (KDTVIZIG)

Az 1965. évi dunai árvíz jellemzői Az 1965. évi árvíz rendkívülisége megmutatkozott az árvízcsúcsok magasságában, az ismétlődő árhullámok tartósságában és a lefolyt víztömegben is. 2

Az árvíz jellemzői 3

Mértékadó árvízszint (MÁSZ) Az árvízvédelmi művek kiépítéséhez megállapított árvízszint. A XX. század elejéig a mértékadó árvízszinten (MÁSZ) az addig észlelt legnagyobb vízmagasságot értették, amelyet gátszakadás, emberi beavatkozás vagy mederváltozás esetén számítással javítottak. Az OVH 1976. március 15 -én fogadta el az első átfogó országos, statisztikai alapon készített MÁSZ előírást: „Magyarország valamennyi folyójára a számított 100 éves átlagos visszatérési idejű jégmentes árvizet kell mértékadónak elfogadni az alábbi kivételekkel: a Duna folyam Esztergom–déli országhatár közötti szakaszán az eddig előfordult legnagyobb jeges vízállások burkológörbéje a mértékadó árvízszint” 4

Mértékadó árvízszint (MÁSZ) • A 11/2010. (IV. 28. ) Kv. VM rendeletben előterjesztésében a Duna folyam Esztergom–déli országhatár közötti szakaszára vonatkozó „új” MÁSZ szintek indoklása a következő: „A mellékágak lezárása, a nyíltárterek töltésezése jelentősen megváltoztatta a víz levonulását. Az ezt kiegészítő folyamszabályozási eszközök alkalmazásával olyan mederhidraulikai állapotok jöttek létre, amelyek megszüntették a korábbi jégtorlaszok kialakulásának okait. A mai mederállapotok mellett a jeges árvizek előfordulási lehetősége megszűnt, statisztikai számításokban való felhasználása nem indokolt. A mértékadó árvízi állapotok számításánál a jégmentes maximális vizek előfordulási gyakoriságát kell elemezni. ” A fenti indoklás kiegészíthető azzal, hogy a Paksi Atomerőmű hőszennyezésének következménye, hogy legalább 30 km-es szakaszon – ahol 1956 -ban, a legnagyobb problémák jelentkeztek – a jégbeállás valószínűsége minimálisra csökkent. 5

Új módszerek a MÁSZ meghatározásában • 74/2014. (XII. 23. ) BM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről - „A Duna mértékadó árvízszintjeinek felülvizsgálata” című tanulmány (VITUKI Hungary és BMGE) 2013. novemberében készült, vízhozam adatok feldolgozásából indult ki. - Idősor-elemzéssel előállította a hidrodinamikai modell befolyási határszelvényeibe a Duna és a főbb mellékfolyók napi vízhozamának hosszú idősorait - A befolyási szelvények nagyszámú árhullámát 1 D hidrodinamikai modellel transzformálták a Duna teljes hosszában. Az így kapott numerikus eredmények elemzésével határozták meg az új MÁSZ-t. 6

Mértékadó árvízszint változása a KDTVIZIG területén a Dunán öt vízmérce adatai 102 100 99. 83 99. 34 98. 14 98 96. 35 vízállás m B. f. 96 95. 37 94. 39 94 93. 38 92. 44 92 91. 38 90. 88 90 88 86 1458. 7 1478. 7 1498. 7 1518. 7 1976 MÁSZ Baja Sió-árvízkapu 1538. 7 fkm 1997. MÁSZ Paks 7 1558. 7 2010 MÁSZ 1578. 7 1598. 7 2014 MÁSZ Dunaföldvár Adony 1618. 7

Árvízvédelmi szakaszok 242 km I. rendű árvízvédelmi fővédvonal 04. 01. sz. Báta-Siótorok-Szekszárd 04. 02. sz. Siótorok-Paks 04. 03. sz. Paks-Bölcske 04. sz. Adony-Ercsi árvízvédelmi 04. 05. sz. Siótorok-Kölesd 04. 06. sz. Szekszárd-Sióagárd-Kölesd 04. 07. sz. Kölesd-Simontornya 8

A védekezés fontosabb tapasztalatai, felismerései Árvízvédelmi fejlesztések (1965 -1990. ) • A mentesített területeket két veszély fenyegette: az elégtelen töltésméretekből adódó szakadás lehetősége, valamint a fakadó vizek. A töltéstest és az ahhoz csatlakozó altalaj egységként kezelendő (szivárgások, buzgárosodás). Az altaljban jelentkező veszélyes jelenségek leginkább az ősmedrek, holtmedrek keresztezésében jelentkeztek. Ugyanígy, kitüntetett helyek a műtárgykeresztezések is. A figyelő szolgálat személyi-szakmai összetételének fontossága. Új technikák alkalmazása (könnyűbúvárok, víz alatti kamera, izotópos vizsgálatok, stb. ) A védekezés gépesítése (kotrók, teherautók, gépkocsik, szivattyúk) Új védelmi anyagok és eszközök alkalmazása (fólia, pátrialemez, nagyfényű lámpa) Védősávok kijelölése és véderdők telepítése a földművek mentén • • • Báta-Siótorok Duna jp-i töltésberuházás (1966 -1970. ) Galgócnyak-Faluhely Duna jp-i töltéserősítés (1970 -es évek eleje) Sió torkolati mű (1968 -1974. ) Sió bp-i beruházás Kutyatanya-Kölesd (1976 -1980. ) Duna jp-i beruházás Dunakömlőd-Madocsa-Bölcske (1985 -1989. ) • • • 9

Az 1990 -2015. közötti évek árvízvédelmi fejlesztései • • • Sió jp-i beruházás Keselyűs-Szekszárd között (19951999. ) Sió-bp. ütemezett fejlesztés Sárszentlőrinc térségében (L/1, 2002. ) Az árvízvédelmi szakaszvédelmi központok felújítása, illetve új építése - Pörböly, Dombori, Bölcske, Ercsi, Bogyiszló, Sióagárd). (1996 -2008. ) Duna Projekt, Duna jp-i fejlesztés Báta-Ercsi között. (2009 -2015. ) Nem szerkezeti fejlesztések: informatika-hírközlés 10

Duna Projekt (2009 -2010. ; 2012 -2015. ) KEOP-2. 1. 1/2 F/09 -2009 -0003 KÖDU-1 Sió-árvízkapu rekonstrukció KÖDU-2 04. 01, 04. 02. , 04. 03. árvízvédelmi szakasz fejlesztése KÖDU-3 04. árvízvédelmi szakasz fejlesztése 04. 01. árvízvédelmi szakasz: • Báta I. , Lankóc szivattyútelep rekonstrukciója • Duna jp. , m. o. terhelő szőnyeg építés: 2800 fm • Duna jp. , töltéskorona burkolás: 4395 fm • Sió árvízkapu rekonstrukciója, üzemviteli épületbővítése szakaszvédelmi központtá. 04. 02. árvízvédelmi szakasz: • Duna jp. , m. o. terhelő szőnyeg, töltésfejlesztés: 11008 fm • Duna jp. , töltéskorona burkolás: 10130 fm • Duna jp. , töltésáthelyezés: 705 fm 04. 03. árvízvédelmi szakasz: • Duna jp. , paksi zsilipek felújítása: 8 db • Duna jp. , töltéskorona burkolás: 21366 fm • Bölcskei szakaszvédelmi központ bővítése. • Duna jp. , terhelő szőnyeg építés: 182 fm 04. árvízvédelmi szakasz: • Váli-víz jp. -bp. és Szent László víz bp-i töltéserősítés, töltéskorona burkolás: 11799 fm 04. 05. árvízvédelmi szakasz: • Kutyatanyai zsilip: ellennyomó medence építése Gépbeszerzés 11

Töltés- és altalaj erősítés • • • Töltésáthelyezés Gerjen térségében (felső kép) Leterhelő szőnyeg, lankóci őrjárás (b. alsó kép) Korona aszfaltozás a madocsai őrjárásban (j. alsó kép) Fotó: CD-Konzorcium; KDTVIZIG 12

Sió-árvízkapu • • Sió-árvízkapu és üzemépület rekonstrukciója, bővítése Torkolati mű rekonstrukciós munkái Fotó: GANZ-REÁL Konzorcium 13

Báta-I. szivattyútelep Fotó: KDTVIZIG 14

Duna jp. javasolt árvízvédelmi fejlesztések 04. 01. , 04. 02. , 04. 03. , 04. árvízvédelmi szakasz Fejlesztési szükséglet megnevezése Árvízvédelmi töltéserősítés 7 km Árvízvédelmi töltésfejlesztés Báta 1850 m Új töltés építés nyílt ártéren (Kisapostag 650 m, Dunaföldvár 400+800 m) Árvízvédelmi műtárgy rekonstrukció Tolna megye (04. 01. , 04. 02. , 04. 03. árvízvédelmi szakasz) 13 db Fejlesztési szükséglet célja Altalaj állékonysági hiány megszüntetése Fejlesztés indoka Árvízi kockázat csökkentése Település lakosságának védelme Helyi társadalmi igény Árvízvédelmi szempontból megfelelő keresztező műtárgy kialakítás Árvízvédelmi szempontból Fejér megye megfelelő keresztező műtárgy (04. árvízvédelmi szakasz) 7 db kialakítás Árvízvédelmi töltéskorona burkolása Dombori és a Paks Árvízvédekezés feltételének Atomerőmű D-i kerítése között javítása 18, 4 km Magasépítési létesítmények Árvízvédekezés feltételének fejlesztése, rekonstrukciója, javítása (őrházak, szakaszvédelmi KDTVIZIG teljes területén központ, raktárak felújítása) 15 Árvízi kockázat csökkentése Árvízvédekezés elősegítése

Sió-csatorna menti javasolt fejlesztések 83/2014. (III. 14. ) Korm. rendelet 04. NMT. 01, 04. NMT. 02, 04. NMT. 03 Lefolyási akadályok elbontása Mezőkomáromi felhagyott vasúti híd Uzdi használaton kívüli közúti híd Erdőritkítás Sió jp. 22, 86 -23, 22 fkm, Sió bp. 49, 99 -51, 79 fkm, Sió jp. és bp. 15, 79 -22, 86 fkm Cserjeletermelés Sió jp. 22, 86 -23, 22 fkm, Sió jp. 24, 30 -41, 74 fkm Mederkotrás, mederrézsű kotrás Árvízkapu és Kapos torkolat között majdnem teljes hosszon Műtárgy rekonstrukció 5 db vontatóútban lévő híd 55 db zsilip Torkolati műtárgy kiépítése Sió jp. 41+744 -70+692 fkm csapadékvíz bevezető vízfolyásoknál csapóajtós zsilip kiépítése Műtárgy megszüntetés Sió jp. 3+536 fkm Keselyűsi nyomócső Sió jp. 8+453 fkm Borrévi öntözőcső Részletes geodéziai felmérést követően töltés/depónia magasítás, erősítés, burkolás Gátőrházak és védelmi raktárak rekonstrukciója 16

Nádor-csatorna mentén javasolt árvízvédelmi fejlesztések 04. 05. , 04. 06. árvízvédelmi szakasz Nádor-csatorna jp. 16, 4 tkm. Nádor-csatorna bp. 16, 8 tkm. Fejlesztési szükséglet megnevezése Árvízvédelmi töltésfejlesztés Árvízvédelmi műtárgy rekonstrukció 28 db Árvízvédelmi töltéskorona burkolása Fejlesztési szükséglet célja A töltésméretek előírás szerinti kialakítása Árvízvédelmi szempontból megfelelő keresztező műtárgy kialakítás Árvízvédekezés feltételének javítása 17 Fejlesztés indoka Hazai jogszabályi előírás Árvízi kockázat csökkentése Árvízvédekezés elősegítése

Kisapostag 2013. 06. 11. Dunaföldvár 2013. 06. 11. Köszönöm a figyelmet! Paks 2013. 06. 11. Báta 2013. 06. 11.