rvels trgyals meggyzs andras pinterfilozofia bme hu http

  • Slides: 22
Download presentation
érvelés, tárgyalás, meggyőzés andras. pinter@filozofia. bme. hu http: //www. filozofia. bme. hu/

érvelés, tárgyalás, meggyőzés andras. [email protected] bme. hu http: //www. filozofia. bme. hu/

emlékezet és keretezés

emlékezet és keretezés

 • az észlelési folyamat tendenciája, hogy egységes alakzat felismerésére törekszik • a részletekre

• az észlelési folyamat tendenciája, hogy egységes alakzat felismerésére törekszik • a részletekre akkor irányul a figyelem, ha a felismerés nehézségekbe ütközik

Mi van a képen?

Mi van a képen?

Az „A betű” előállításához: forgatás kiegészítés Az észlelés aktív és konstruktív (alkotó) folyamat. A

Az „A betű” előállításához: forgatás kiegészítés Az észlelés aktív és konstruktív (alkotó) folyamat. A jelentéses jel • nem közvetlenül a bemeneti ingerből származik, hanem az inger és bizonyos előzetes tudás, belső hipotézisek, elvárások interaktív hatásainak eredménye. • a szenzoriális ingerek valamint belső tudattartalmaink alapján inferenciális (következtetéses) eljárás során előálló konstrukció. Azokat a dolgokat ismerjük fel, amelyeket már előzőleg is ismertünk és a dolgokat olyannak ismerjük fel, amilyennek ismertük.

Caetano Kanizsa virtuális háromszög Adott esetben az észelt mintázatot kiegészítjük a felismeréshez szükséges hiányzó

Caetano Kanizsa virtuális háromszög Adott esetben az észelt mintázatot kiegészítjük a felismeréshez szükséges hiányzó jegyekkel

A dolgok felismerését befolyásolja a látómező többi eleme is. A felismerést aktívan irányítja a

A dolgok felismerését befolyásolja a látómező többi eleme is. A felismerést aktívan irányítja a kontextus, amiben az inger megjelenik. 2 n a b s u t x te n o ! ! k ! t ő a z h ö p b a n k ö l t ü e k k e g s o é l t o n d e l a e j z s a á n a m y Ug ljesen te 4 Mi van középen?

A befogadás konstruktív n n n Automatikus, konstruktív folyamatok működnek a befogadás során a

A befogadás konstruktív n n n Automatikus, konstruktív folyamatok működnek a befogadás során a figyelem, az érzékelés, a megértés, az előfeltevések, az emlékezés stb. szintjén. Ezek az automatikus folyamatok alkotják meg a vázát annak, amit tapasztalunk Bizonyos automatizmusok velünk születettek (pl. a Gestalt -elvek (a vizuális észleletek alakzatba szervezése)) Bizonyos automatizmusok társadalmilag programozhatóak: pl. előfeszíthetőek (priming). Bizonyos automatizmusok, figyelemi orientációk hosszú távon begyakorolhatóak, képességgé tehetőek, pl. autóvezetés

Bartlett - emlékezés n n n Frederic Bartlett klasszikus kísérletei az emlékezésről további konstrukciós

Bartlett - emlékezés n n n Frederic Bartlett klasszikus kísérletei az emlékezésről további konstrukciós mechanizmusok működését mutatják A feladat: a kísérleti alanynak meg kell jegyeznie egy történetet, majd hetek, hónapok, évek elteltével elmondatják vele A helyesen felidézett mozzanatok aránya exponenciálisan csökken az eltelt idővel

Bartlett - emlékezés n Azok a mozzanatok maradnak meg leginkább, amelyek n n n

Bartlett - emlékezés n Azok a mozzanatok maradnak meg leginkább, amelyek n n n jellegzetesek (kiugranak a háttérből) az anyag elején vagy főként a végén fordulnak elő többször előfordulnak illeszkednek az alany ismereteihez (hasonlítanak a tévéműsorokra, összefüggésben vannak a korábbi ismereteikkel) logikusak, összefüggőek

Szellemek háborúja n n n „Amikor a nap felkelt, a földre zuhant. Valami fekete

Szellemek háborúja n n n „Amikor a nap felkelt, a földre zuhant. Valami fekete jött ki a szájából. Arca eltorzul. ” A kísérleti személyek variációi: „Amikor a nap felkelt, a földre zuhant. Felkiáltott, s ahogy kinyitotta a száját, valami fekete dolog szállt ki abból. ” „Még élt az éjszaka során s a következő napon, naplementekor azonban meghalt, s lelke eltávozott a száján keresztül. ” „Szelleme elhagyta a világot. ”

Bartlett - emlékezés n n n Az eredeti történet hiányosságait, inkoherenciáit az alany kiegyenlíti,

Bartlett - emlékezés n n n Az eredeti történet hiányosságait, inkoherenciáit az alany kiegyenlíti, összefüggővé teszi A feledésbe merült elemeket pedig egyéb ismeretei, a történet belső összefüggései alapján kipótolja Így végül egy kerek, összefüggő történetet idéz fel - aminek a jó része nem azonos az eredetivel

Konstruktív emlékezet n n A hamis emlékeket néhányan épp olyan élénken és határozottan adják

Konstruktív emlékezet n n A hamis emlékeket néhányan épp olyan élénken és határozottan adják elő, mintha igaziak lennének Általában persze a hamis emlékek homályosabbak - de egy kis sugallattal „élessé tehetőek” Ez erősen megkérdőjelezi a tanúvallomások, emlékiratok stb. hitelességét Hasonló folyamatok társadalmi szinten is működnek (Orwell: 1984)

Konstruktív emlékezet n „Thomas Kuhn évekkel ezelőtt megfogalmazta, hogy a természettudósok úgy kezelik saját

Konstruktív emlékezet n „Thomas Kuhn évekkel ezelőtt megfogalmazta, hogy a természettudósok úgy kezelik saját történelmüket, ahogy az [orwelli] Igazságminisztérium kezeli saját hírarchívumát: végtelenül rugalmasan, a bizonyítékok kényszerétől mentesen, mindig szem előtt tartva, hogy Óceánia az emberi fejlődés igaz megdicsőülésének látszódjék. ” (Mirowski 2004)

Photoshoppolt emlékezet: Kísérleti alanyok gyerekkori képét (a rokonok segítségével) rámontírozták egy hőlégballonos képre. Az

Photoshoppolt emlékezet: Kísérleti alanyok gyerekkori képét (a rokonok segítségével) rámontírozták egy hőlégballonos képre. Az alanyok 50%-a többé vagy kevésbé részletesen emlékezett az eseményre.

Konstruktív emlékezet n n n (Elisabeth Loftus) A szemtanúk vallomásai notóriusan rosszak: a 2002

Konstruktív emlékezet n n n (Elisabeth Loftus) A szemtanúk vallomásai notóriusan rosszak: a 2002 -es washingtoni lövöldözés után az első tanú egy fehér furgonról számolt be, ezt felkapta a média, és „beszennyezte” a további szemtanúk emlékezetét. (A furgon igazából kék volt!)

Meggyőzés – pl. tévévita n Az időbeli távolsággal exponenciálisan csökken az érvek visszaidézhetősége, ezért:

Meggyőzés – pl. tévévita n Az időbeli távolsággal exponenciálisan csökken az érvek visszaidézhetősége, ezért: n n n Az érveket újrafogalmazva többször meg kell ismételni Az erős érveket a gyengék után célszerű bevetni, különben „felülíródnak” „Take-home message”, „Az utolsó szó” - a legértékesebb pillanatok A poénok, a gesztusok, a furcsa szavak, a jelmondatok sokkal inkább megjegyzésre kerülnek A célközönség nyelvébe kell beágyazni az érveket, pl. szemléltető példák, analógiák alkalmazásával

Keretezés

Keretezés

Keretezés n Az országot titokzatos járvány fenyegeti, amelyben 600 ember pusztul el. Te vagy

Keretezés n Az országot titokzatos járvány fenyegeti, amelyben 600 ember pusztul el. Te vagy a döntéshozó. A szakértőid 2 alternatív programmal állnak elő: n n Két megoldási javaslatot kapsz: 1. 400 ember fog meghalni 2. egyharmad valószínűséggel senki nem hal meg és kétharmad valószínűséggel 600 ember meghal Melyiket választanád?

Keretezés n Az országot titokzatos járvány fenyegeti, amelyben 600 ember pusztul el. Te vagy

Keretezés n Az országot titokzatos járvány fenyegeti, amelyben 600 ember pusztul el. Te vagy a döntéshozó. A szakértőid 2 alternatív programmal állnak elő: n n Két megoldási javaslatot kapsz: 1. 200 ember megmenthető 2. egyharmad valószínűséggel mindenki életben marad, de kétharmad valószínűséggel mindenki meghal. Melyiket választanád?

Keretezés n n n A fenti példában mindkét esetben logikailag azonos esetek közül kellett

Keretezés n n n A fenti példában mindkét esetben logikailag azonos esetek közül kellett választani. A várható hasznosság tekintetében mindkét eset értéke 20. 000. Mégis az első esetben kísérleti személyek 72%-a az 1. lehetőséget választotta. Ennek oka a kockázatkerülő viselkedés. Másfelől azzal, hogy milyen információt emelnek ki a szakértők a prezentáció során, megváltoznak a választási preferenciák. A második keretezési mód mellett a kísérleti személyek több mint 70%-a a 2. lehetőségre szavaz! Ennek okát a megfogalmazás, a keretezés módjában kell keresnünk!

Keretezés n A kérdések megfogalmazása nagyban befolyásolhat akár tanúvallomásokat is. Esküdti döntéseket is! n

Keretezés n A kérdések megfogalmazása nagyban befolyásolhat akár tanúvallomásokat is. Esküdti döntéseket is! n n Elisabeth Loftus vizsgálatai: A kísérleti személyek két autó ütközését látják egy videofelvételen. Az egyik esetben azt kérdezik tőlük: n n Máskor azt: n n „Milyen sebességgel haladtak a kocsik mikor egymásba csapódtak? ” „Milyen sebességgel haladtak a kocsik mikor egymásnak ütköztek? Mind a számokat, mind az eseményre való emlékezést jelentősen befolyásolja a keretezés! n n Az első esetben 30 km/h-val nagyobb értéket becsülnek átlagosan. Az első példa esetben az 1 héttel később felvett kérdőíven a kérdezettek már arra is emlékeztek, hogy a felvételen üvegszilánkok repkedtek, ami valójában nem történt meg.