Rugalmassgi er 900 igr net Frug Rugalmassgi er

  • Slides: 42
Download presentation
Rugalmassági erő 900 igr. net

Rugalmassági erő 900 igr. net

Frug Rugalmassági erő – a test alakváltozásakor fellépő erő, melynek iránya ellentétes az alakváltozás

Frug Rugalmassági erő – a test alakváltozásakor fellépő erő, melynek iránya ellentétes az alakváltozás irányával mg

A rugalmassági erő megjelenésének feltétele - a test alakváltozása (deformációja) Deformáció – a test

A rugalmassági erő megjelenésének feltétele - a test alakváltozása (deformációja) Deformáció – a test térfogatának, vagy alakjának megváltozása valamilyen külső erő hatására

Az alakváltozás (deformáció) okai • Az alakváltozás oka : megváltozik a test molekulái közötti

Az alakváltozás (deformáció) okai • Az alakváltozás oka : megváltozik a test molekulái közötti távolság. A molekulák közötti távolság megváltozása miatt változnak a kölcsönhatási erők közöttük. Ezek az erők igyekeznek visszaállítani a molekulák közötti eredeti távolságot. A rugalmássági erő elektromágneses természetű.

A deformáció típusai Rugalmas – a Maradandó – a külső erő hatásának test alakváltozása

A deformáció típusai Rugalmas – a Maradandó – a külső erő hatásának test alakváltozása megszűnése után a test megmarad a külső visszanyeri eredeti erő hatásának alakját: megszűnése után nyújtás és összenyomás hajlítás csavarás nyírás

A rugalmas deformáció legfontosabb típusai Nyújtás és összenyomás

A rugalmas deformáció legfontosabb típusai Nyújtás és összenyomás

A rugalmas deformáció legfontosabb típusai Nyírás

A rugalmas deformáció legfontosabb típusai Nyírás

A rugalmas deformáció legfontosabb típusai Nyírás n Nyírás során a test rétegei tolódnak el

A rugalmas deformáció legfontosabb típusai Nyírás n Nyírás során a test rétegei tolódnak el párhuzamosan egymáshoz képest

Arugalmas deformáció legfontosabb típusai Hajlítás – a nyújtás és az öszenyomás kombinációja Hajlítás során

Arugalmas deformáció legfontosabb típusai Hajlítás – a nyújtás és az öszenyomás kombinációja Hajlítás során a test egyes méretei csökkennek, mások növekednek n

Arugalmas deformáció legfontosabb típusai Cavarás – a nyíráshoz vezethető vissza

Arugalmas deformáció legfontosabb típusai Cavarás – a nyíráshoz vezethető vissza

Mitől függ a rugalmassági erő? A test abszolút alakváltozása nyújtás esetén Δ l >

Mitől függ a rugalmassági erő? A test abszolút alakváltozása nyújtás esetén Δ l > 0, összenyomáskor Δl<0 Δl =м

A rugalmassági erő egyenesen arányos a test megynyúlásával

A rugalmassági erő egyenesen arányos a test megynyúlásával

Hooke törvénye (x – tengelyre eső vetület) х - a test megnyúlása, k –

Hooke törvénye (x – tengelyre eső vetület) х - a test megnyúlása, k – rugómerevség k = N/m

Mit nevezünk rugómerevségnek? egy és ugyanazon A rugómerevség a erő hatása eltérő test anyagától,

Mit nevezünk rugómerevségnek? egy és ugyanazon A rugómerevség a erő hatása eltérő test anyagától, megnyúlásokat idéz valamint alakjától elő két rugónál, ha és méreteitől függ. azok rugómerevsége Értékét tekintve eltérő, például egyenlő azzal a rugalmassági erővel (k 1 > k 2 ) amely 1 m-es megnyúlás során keletkezik a testben.

Hooke törvényének grafikus ábrázolása tgα =k=Frug /Δl tgα = k= Frug / х

Hooke törvényének grafikus ábrázolása tgα =k=Frug /Δl tgα = k= Frug / х

Határozzuk meg a rugómerevséget A grafikonon megjelölünk egy pontot, amelyből merőlegeseket húzunk a koordinátatengelyekhez.

Határozzuk meg a rugómerevséget A grafikonon megjelölünk egy pontot, amelyből merőlegeseket húzunk a koordinátatengelyekhez. Feljegyezzük a rugalmassági erő értékét Fx = 20 N - és a test abszolút megnyúlását X = 0, 04 m, aztán kiszámítjuk a rugómerevséget: k = 20 N/ 0, 04 m= 500 N/ m

Hooke törvénye a kismértékű, rugalmas deformációkra A testben a deformáció hatására keletkező rugalmassági erő

Hooke törvénye a kismértékű, rugalmas deformációkra A testben a deformáció hatására keletkező rugalmassági erő egyenesen arányos a test megnyúlásával(rövidülésével) és ellentétes irányú a test részecskéinek a deformáció során történő elmozdulásával.

Hooke törvénye hajlítás esetén Hooke törvénye összetettebb deformációk esetére is levezethető, például hajlításkor: a

Hooke törvénye hajlítás esetén Hooke törvénye összetettebb deformációk esetére is levezethető, például hajlításkor: a rugalmassági erő egyenesen arányos annak a rúdnak a görbületével, melynek végei alá vannak támasztva.

A rugalmassági erő iránya ellentétes a deformációt kiváltó erő irányával. F F rug

A rugalmassági erő iránya ellentétes a deformációt kiváltó erő irányával. F F rug

A molekuláris fizikában Hooke törvényét más alakban használják Megismerkedünk néhány új fizikai mennyiséggel: viszonylagos

A molekuláris fizikában Hooke törvényét más alakban használják Megismerkedünk néhány új fizikai mennyiséggel: viszonylagos (relatív) alakváltozás (megnyúlás) – ε és mechanikai feszültség - σ Viszonylagos alakváltozás – a test méretének változása az eredeti mérethez (pl. hosszhoz) képest. Értékét tekintve egyenlő az abszolút megnyúlás és az eredeti hosszúság arányával: e= Dl l 0

Mechanikai feszültség r Frug Mechanikai feszültség– az egységnyi területre ható rugalmassági erő. Értékét tekintve

Mechanikai feszültség r Frug Mechanikai feszültség– az egységnyi területre ható rugalmassági erő. Értékét tekintve egyenlő a rugalmassági erő modulusa és a test keresztmetszete területének arányával. Frug s= S N s = 2 = Pa m

Rugalmas, kis mértékű deformációk esetén a mechanikai feszültség egyenesen arányos a viszonylagos alakvátozással (pl.

Rugalmas, kis mértékű deformációk esetén a mechanikai feszültség egyenesen arányos a viszonylagos alakvátozással (pl. megnyúlással) Е – Young - , vagy rugalmassági modulus, mértékegysége Pa ( Е = σ / ε mértékegysége megegyezik a mechanikai feszültség mértékegységével)

Hooke törvényének kivezetése ε Е Frug k Dl l 0 k l 0 Dl

Hooke törvényének kivezetése ε Е Frug k Dl l 0 k l 0 Dl 0 s= = × = E× e S S l 0

Rugalmassági modulus- Е A rugalmasági modulus csak az anyagminőségétől függ (nem füg a test

Rugalmassági modulus- Е A rugalmasági modulus csak az anyagminőségétől függ (nem füg a test méretétől és alakjától). A rugalmassági modulus azt mutatja, mekkora mechanokai feszültség ébred a testben, ha eredeti hosszának kétszeresére nyújtjuk. A különböző anyagok esetén a rugalmassági modulus széles határok között vehet fel értékeket: az acélra például, E ≈ 2· 1011 N/m 2, a gumira E ≈ 2· 106 Н/м 2.

A testek mechanikai tulajdonságai Nyújtási diagramm σ sz σf σr σa Mechanikai tulajdonságok Jelölések

A testek mechanikai tulajdonságai Nyújtási diagramm σ sz σf σr σa Mechanikai tulajdonságok Jelölések Magyarázat Arányossági határ σa Az a legnagyobb feszültség, amelynél még érvényes Hooke törvénye Rugalmassági határ σr A legnagyobb feszültség, amelynél a test még nem szenved lényeges, maradandó deformációt Folyékonysági határ σf Az a feszültség, amelynél a test degformációja úgy növekszik, hogy közben a deformáló erő nem változk Szakítószilárdság σ sz Az a maximális feszültség, amelynek túllépése esetén a test elszakad (eltörik)

A SZILÁRD ANYAGOK MECHANIKAI TULAJDONSÁGA Anyag Szakítószilárdság σsz MPa Rugalmassági modulus E, GPa Alumínium

A SZILÁRD ANYAGOK MECHANIKAI TULAJDONSÁGA Anyag Szakítószilárdság σsz MPa Rugalmassági modulus E, GPa Alumínium 100 70 Beton 48 20 Wolframm 3000 415 Gránit 150 49 Arany 140 79 Kvarc — 73 Tégla 17 3 Jég 1 10 Réz 400 120 Márvány 140 70 Ón 20 50 Ólom 15 16 Ezüst 140 80 Acél 500 200 Üveg 90 50 Porcelán 650 150

Példák a rugalmassági erőre A zsinórban a felfüggesztett test által létrehozott rugalmassági erő (feszültségi

Példák a rugalmassági erőre A zsinórban a felfüggesztett test által létrehozott rugalmassági erő (feszültségi erő) a zsinór mentén irányul, a testtel való érintkezés pontjától.

Példák a rugalmassági erőre Azt a rugalmassági erőt, amely a támaszték részéről hat a

Példák a rugalmassági erőre Azt a rugalmassági erőt, amely a támaszték részéről hat a testre reakcióerőnek nevezik. Ez az erő merőleges a test és a támaszték érintkező felületére.

Dinamométer A rugók képesek jelentős alakváltozásra úgy, hogy közben Hooke törvénye érvényes marad. E

Dinamométer A rugók képesek jelentős alakváltozásra úgy, hogy közben Hooke törvénye érvényes marad. E tulajdonság lehetővé teszi, hogy a rugókat erő mérésére használják. Azt a rugót, amelynek megynyúlása erő egységekben van graduálva dinamométernek nevezik.

Mit mutat a dinamométer 1 N 2 N 3 N 2, 5 N

Mit mutat a dinamométer 1 N 2 N 3 N 2, 5 N

Dinamométer típusok

Dinamométer típusok

Az óra összefoglalása

Az óra összefoglalása

Ha egy tárgy alakja megváltozik, azt mondják rá, hogy deformálódik.

Ha egy tárgy alakja megváltozik, azt mondják rá, hogy deformálódik.

Deformációnak nevezzük a test alakváltozását

Deformációnak nevezzük a test alakváltozását

A deformáció típusai rugalmas maradandó

A deformáció típusai rugalmas maradandó

Mikor igaz Hooke törvénye?

Mikor igaz Hooke törvénye?

 Melyik esetben 1 2 nagyobb a rugómerevség? Válasz: k 1 >k 2; k

Melyik esetben 1 2 nagyobb a rugómerevség? Válasz: k 1 >k 2; k 1 = 2000 N/kg, k 2 = 500 N/kg

Oldjuk meg a feladatot Felelet: a rugómerevség 9, 8 N/m-rel egyenlő.

Oldjuk meg a feladatot Felelet: a rugómerevség 9, 8 N/m-rel egyenlő.

A rugalmassági erő típusai

A rugalmassági erő típusai

Milyen deformációkat ábrázolnak a rajzok?

Milyen deformációkat ábrázolnak a rajzok?

Deformációk a mindennapokban

Deformációk a mindennapokban

Deformációk a mindennapokban

Deformációk a mindennapokban