rsgi Nemzeti Park Saigl gnes rsgi Nemzeti Park

Őrségi Nemzeti Park Saigl Ágnes

Őrségi Nemzeti Park alapítása • Az Őrségi Tájvédelmi Körzetből 2002. március 1. -jén hozták létre Magyarország tizedik nemzeti parkját, az Őrségi Nemzeti Parkot. • Magába foglalja az Őrséget, a Vendvidéket a Rába folyó völgyét és a Szentgyörgyvölgy környékét.

Területe • A terület összesen 43 934 hektár, ebből fokozottan védett 3104 hektár. • A táj és természeti egység túlnyúlik a határon, és Ausztriában és a Felső-Őrséggel folytatódik. • Legnagyobb része szabadon látogatható, de vannak szigorúan védett, nem, vagy csak engedéllyel látogatható területek is. Ilyenek elsősorban a tőzegmohás rétek és dagadólápok.

Szőcei tőzegmohás láprét Dagadóláp

Vízrajza A területen bőségesen van víz: 200 forrás 15 patakot táplál. A területet több millió év óta keletre tartó folyók alakítják. A terület kavicsos–agyagos alapkőzetét is az Ős-Rába és az Ős-Dráva hozta létre, mint ahogy ma is az Alpokból leérkező folyók formálják, a Kerka, Rába és a Szala (Zala).

Vízrajza A szétterített hordalék és a hordalékkúpok alakították ki azt az alapformát, amelyen a későbbi eróziós folyamatok eredményeképp kialakult az Őrség jellegzetes dimbes-dombos, patakvölgyek által szabdalt, tája.

Növény világa • Az Alpok közelsége miatt az élővilág hegyvidéki jellegű: bükkösök, erdei fenyvesek a jellemzőek. • Az Őrségi táj jellegzetessége pedig a megmaradt egybefüggő erdők látványa.

Nővény társulása • Fontos megjegyezni, hogy az erdők és erdei rétek, irtások aljnövényzetében értékes és érdekes társulások alakultak ki, az alpesi flóra (balkáni) növényvilág fajainak és a pannon flóra ritka fajainak köszönhetően. • Az Őrség azonban nem csak nagy kiterjedésű, összefüggő fenyveseiről híres, hiszen a nagy vízmennyiség miatt rengeteg a vízhez kötött társulás is. ( lápok, láprétek, nedves kaszálók).

Ritka növényei • Kosborok: • szúnyoglábú bibircsvirág • széleslevelű és erdei ujjaskosbor • sömörös kosbor

sömörös kosbor szúnyoglábú bibircsvirág széleslevelű és erdei ujjaskosbor

Védett fajok Itt élő védett fajok között van a: • szibériai nőszirom • csillagos nárcisz • gyapjúsás • Sárgaliliom is.

Csillagos nárcisz Sárgaliliom Sziériai nőszirom Gyapjúsás

Szőcei tőzegmohás láp • A vidék legértékesebb része. • 10 ritka tőzegmohafaj termőhelye. Olyan ritka és értékes növényeket tart életben mint a: • tőzegeper • kereklevelű harmatfű • vidrafű • vagy a Magyarországon csak erről a területről ismert tőzegkáka.

Tőzegkáka Kereklevelű harmatfű Vidrafű Tőzegeper

Tőzegmohák Ezek a tőzegmohás társulások – kis méretük és fizikai szerkezetük miatt – igen sérülékenyek. (A tőzegmohapárnák teherbíró képességét megítélni szinte lehetetlen és mivel akár 5 -10 méter mélység is megbújhat alattuk ezért a lápréten életveszélyes a járás)

Vend-vidék • • • Az erdőség hegyi kaszálóin megtalálható a: zergeboglár kornistárnics Az erdőkben: erdei ciklámen farkasboroszlán • Nagyon jellemző a vidékre még az: • egyvirágú és az ernyős körtike

Erdei ciklámen Farkasboroszlán Zergeboglár Kornistárnics Egyvirágú körtike

Szentgyörgyvölgy védettségét elsősorban annak köszönheti, hogy az erdőgazdálkodásnak köszönhetően szinte természetes állapotban őrizte meg eredeti arculatát. Ezen a tájon kisparasztok birtokolták a fenyveseket, s ezeket úgy ritkították, hogy csak az érett, öreg fákat vágták ki. Sohasem vágták tarra az erdőt, és a kivágott fák pótlásáról azonnal gondoskodtak, így az erdőben valamennyi fa -korosztály megtalálható.

Szentgyörgyvölgy Az itt élő növények között megtalálható a hűvösebb, hegyvidéki klímát kedvelő, henye boroszlán. És a délies éghajlatot kedvelő pirítógyökér és lednek.

Tavaszi lednek Henye boroszlán Pirítógyökér

Állat világa • Állatvilága is igen gazdag. • A Hársas-patak völgyében szivárványos pisztráng is élt, amíg meg nem épült a víztározó: • A gerinctelen állatok magas száma pedig a tiszta, zavarásmentes környezetnek, és a felszíni vizek tisztaságának köszönhető.

Állat világa Gazdag szitakötő- és lepkefaunával is rendelkezik. (1500 lepkefaj jelenlétét bizonyították, ezek jó része olyan táplálékspecialista, amely az országban csak itt, vagy elsősorban itt fellelhető növényeken él. )

Ritka fajai • A legritkább fajok, közé tartozik a: • lápi tarkalepke • narancslepke • szenderek • szövőlepkék több faja.

Narancslepke Szenderek Lápi tarkalepke Szövőlepke ismertető jele.

Állat világa • A patakok felső folyásában még mindig körülbelül száz tegzesfaj lárvája él, amelyek pedig köztudottan érzékenyek a szennyezésre. • A nagy kiterjedésű, és több helyen (például Szalafő mellett) az erdészeti művelésből már évtizedek óta kivont lombos és fenyőerdők bogárvilága is gazdag és látványos.

Állat világa • A nagytestű futóbogarak több, csak itt élő fajával találkozhatunk. (gazdag a cincér- és szöcskefauna is). • Az őrségi patakok, mesterséges és természetes állóvizek a környezet tisztaságára érzékeny halfajok számára biztosítanak túlélési esélyt. • A sebes pisztráng például több patak felső folyásánál is megtalálható:

Állat világa • Az erdők közötti nedves lápréteken, gyakori a: • sárgahasú unka • alpesi gőte • foltos szalamandra.

Sárgahasú unka Foltos szalamandra Alpesi gőte

Madarai • Az Őrség rendkívül gazdag madárvilágának legértékesebb részét azok az elsősorban hegyvidéki elterjedésű fajok alkotják, amelyek az országban csak néhány helyen élnek. • Ilyen elsősorban a: • keresztcsőrű • hegyi fakusz • de ide tartozik a fenyvescinege • erdei szürkebegy • és Európa két legkisebb madara, az itt gyakori sárgafejű és a tüzesfejű királyka.

Tűzesfejű királyka és Sárgafejű királyka Keresztcsőrű Fenyvescinege Erdei szürkebegy Hegyi fakusz

Madarai • Ezen kívül megtalálható még itt a kékgalamb, hamvas küllő és a fekete harkály. • Sajnos az egykor a fenyvesekben szép számmal költő siketfajd: mára eltűnt az Őrségből de a hasonlóképp érzékeny, zavarást nem tűrő, erdőlakó fekete gólya viszont még több helyen is fészkel. • A Rábát szegélyező nedves területeken, zátonyokon gyakran látni kis lilét és billegető cankót is.

Hamvas küllő Fekete gólya Kékgalamb Fekete harkály Kis lile Billegető cankó

Emlős állatai • Az Őrségben élő emlősök közül pedig a menyétfélék néhány tagját: • menyét • nyest • nyuszt • Hermelint említhetjük. • Ezen kívül a vadmacskát • elsősorban a nagyobb vízfolyások mentén élő vidrát • és az értékes gímszarvast lehet említeni.

Menyét félék Menyét Nyest Nyuszt Hermelin

Vadmacska Vidra Gímstarvas

Tájvédelmi körzetek • Kőszegi Tájvédelmi Körzet: A Kőszegi-hegységben egyszerre és együtt tanulmányozható az alpesi és a pannon növény- és állatvilág számos faja. A tájvédelmi körzet klímája az Alpok közelségéből adódóan hűvös, párás. Az évi csapadékmennyiség messze meghaladja az országos átlagot. E tájon rengeteg a forrás, a legnevezetesebb a Hétvezér nevet viseli. A hegyvidéken sok a bükkös, az alacsonyabb területeken a szelídgesztenye. Az aljnövényzetben él a ritka borda-, vese- és struccpáfrány. Az országban egyedül itt él a hegyi lednek.

Tájvédelmi körzetek • Sághegyi Tájvédelmi Körzet: • Ság hegy Kemenes-alján található, laza törmelékanyagát a víz és a szél romboló munkájától megóvta a ráömlött kemény bazaltláva-sapka. Így maradt meg úgynevezett tanúhegyként árulkodva a terület régi magasságáról. A védő bazaltot ötven évig bányászták, és ez majdnem a hegy pusztulását okozta. Alakja nagyon megváltozott, magassága csökkent, 291 méteres volt, ma 279 méter. A bányászat következtében elpusztult a hegy eredeti növény- és állatvilága is, de a flórája kezd visszatérni. 1974 -ben újra találtak tavaszi héricset, fekete kökörcsin és leánykökörcsint, piros kígyósziszt, hegyi árvalányhajat. Feltűnt néhány bagolyféle, holló, vörös vércse is.

Természetvédelmi Területek • • Kőszegi Tőzegmohás Láp Természetvédelmi Terület: ebben a mindössze 0, 2 hektáros lápfolton hét tőzegmohafaj él. Körmendi Kastélypark Természetvédelmi Terület: a XVIII. századi Batthyányi-kastély parkját a Rába ártéri erdejére telepítették rá, meghagyva a tölgy-kőris-szil ligeterdő fáinak legszebb példányait. Sárvári Arborétum Természetvédelmi Terület: 1803 -ban Habsburg Ferdinánd adott megbízást egy tájképi kert létrehozására a területen. Kámoni Arborétum Természetvédelmi Terület: az arborétum a benne található több mint 3000 féle fa- és cserjefajával Magyarország leggazdagabb tartalmú élőfa-gyűjteménye.