Romatikus vonsok Klcsey kltszetben A romantika jellemzse A
Romatikus vonások Kölcsey költészetében A romantika jellemzése A romantikát csalódottság, kiábrándultság jellemzi. Elsősorban az ész mindenhatóságából ábrándul ki (<=> racionalizmus). A romantika gyakran nyúlik vissza a múltbeli témákhoz, elsősorban a középkorhoz. A romantika kedveli a misztikumot, az éjszakai témákat, a romos épületeket. A költő és író szerepe megváltozik, a költő utat mutat a népnek, vagy látomásait írja meg, látnok, vátesz szerepe van. Költeményekben fontos szerepe lesz a hangzásnak, a zeneiségnek. A romantika felfedezi a népművészetet, népköltészetet, ihletforrásként hasznosítja. A romantikában felbomlanak a tiszta műfajok, és átmeneti vagy kevert műfajok jönnek létre Közép-Európában fontos szerepet kap a nemzeti gondolkodás is! (Magyarország, Lengyelország: Adam Mickiewicz)
Kölcsey és a romantika Kölcsey kezdetben Kazinczy köréhez tartozik (Felelet a Mondolatra), de később mindinkább eltávolodik tőle. Kazinczy klasszicizmusával szemben a romantika pártjára áll. Az 1910 -es években vitába keveredik Kazinczyval, aki az Íliász egy részletét lefordítja. Az Iliász-pör Magyarország első plágium pere. Kölcsey az eredetiséget tartja fontosnak a fordításokkal szemben. Kölcsey már az írói tulajdonjog mellett száll síkra. A Nemzeti hagyományok (1826) című munkájában szembefordul a klasszicizmussal, és a romantika szemlélete érezhető rajta. Ebben a munkájában a következő olvasható: „Úgy vélem, hogy a való nemzeti poesis eredeti szikráját a köznépi dalokban kell nyomozni; szükség tehát, hogy pórdalainkra ily céllal vessünk tekintetet. ”
Vanitatum vanitas • A cím a Bibliára utal, a Prédikátor könyvére, amit a hagyomány szerint Bölcs Salamon írt. A Prédikátor könyvében visszatérő sor a „vanitatum vanitas”, aminek jelentése: hiúságok hiúsága. • Versformája: Himfy-strófa, szimultán ritmusú, 8 és 7 szótagos sorok találhatók benne: 8/7 8/8 7/7. Rímképlet: ababccdd. • Szerkezete: – 1. vsz: utalás a Bibliára, a tanulság leszűrése: az élet hiábavaló – 2. -8. vsz: a kijelentés bizonyítása: ellentétek, a történelem, művészetek, filozófia legnagyobb alakjait, a legmélyebb érzelmeket csekélységekhez hasonlítja. Az igék helyett igenevek és igéből képzett főnevek helyettesítik => állóképszerűség, nominális stílus – 9. vsz. : Általánosító tételmondattal indul, s ebből vonja le a vállalható erkölcsi magatartásformát, a hiábavalósággal számotvető sztoicizmust. – 10. vsz. : Az értelmetlenség, reménytelenség újbóli és ismét általános érvényű megfogalmazása. => keretes szerkezet • Romantikus vonás => csalódottság az ész mindenhatóságában, feleslegesség érzete, céltalanság Bölcs Salamon
Huszt Himnusz • Hymnus a Magyar nép zivataros századaiból. Ez a költemény megértéséhez igen fontos tényező, hiszen Kölcsey visszahelyezi a költeményét a múltba. • A himnusz műfaja óda, de felfedezhető benne a jeremiádok – Jeremiás próféta siralmai – és az ima műfaji jellegzetességei is. • A mű áttekinti a magyarság dicső múltját (középkor), majd a bűnei miatt kiszabott büntetéseit is leírja. • A Himnusz a magyarság összetartását jelképezi. • Nemzeti téma, múlt felé fordulás, műfaji sokszínűség => romantikus vonások • A versben a nemzet jövője iránti aggódás jelenik meg • A vers disztichonban íródott. (Disztichon = hexameter+pentameter, az epigrammák gyakorta ebben a versformában íródtak. ) • A vers utolsó sora szállóigévé vált: „Hass, alkoss, gyarapíts, s a haza fényre derül” • Az éjszaka, csonka hold, a várrom, ami a vers helyszíne, és a kísérteties rémalak, a nemzeti téma => romantikus vonások.
Zrínyi második éneke Zrínyi dala • A vers Zrínyi és a vándor párbeszéde: páratlan sorok: kérdések, páros sorok (kiábrándító) válaszok. • A cím utal a korábbi Zrínyi versre, a Zrínyi dalára, s ugyanúgy, mint amaz, ez is lírai dialógus. • A mű fő szervező eleme az ellentét, a dicső múlt és a sivár jelen ellentéte. • Ez a költő legpesszimistább műve (kiábrándultság). Utal a herderi jóslatra: a magyarság el fog tűnni. Zrínyi Miklósnál megjelenik a dicsőséges múlt, amit a magyarság bűnei miatt elveszített. A „Zrínyi-versek”-ben megfogalmazódik a reménytelenség, a jövő sötéten látása, a kétségbeesés.
- Slides: 5