RMEK Szerz Csiszr Virg A rm a szavak

RÍMEK Szerző: Csiszár. Virág

A rím a szavak szóvégi összecsengése. A versek legfontosabb jellemzője a ritmus (szabályos váltakozás), míg a rím ennek kiegészítése. A görög-római klasszikusok, Shakespeare és a gondolati líra szerzői mellőzték a rímeket.

A vers és a zene mindig szorosan összefüggött egymással. A rímelő verssorok összecsengése lehetőséget ad arra, hogy egy-egy verset megzenésítsenek.

A rímelő sorvégek közül az: 1. Rímhívó 2. felelő vagy válaszoló rím, rímválasz Rímes versben a nem rímelő sor neve vaksor

A rím az elhelyezkedése alapján lehet: 1. Végrím (a verssorok vége rímel) 2. Belső rím (rím a verssoron belül) 3. Középrím (a sor közepe, és a sor vége rímel) 4. Refrén (egy vagy több sor ismétlődése a versszakok végén) 5. Alliteráció=betűrím (a szókezdő hang megismétlése több egymást követő szóban)

Tiszta rím: a sor utolsó egy-két szótagjának teljes összecsengése (lélek-félek). Asszonánc: kevésbé teljes összecsengés, ahol az utolsó szótagok mássalhangzói nem azonosak, csak rokonok (belép-elébb). Süket rím: az összecsengő szótagok magánhangzói sem azonosak, csak közel állnak egymáshoz (távol-hadával)

Rímképletek 1. Páros rím: a szomszédos sorok rímelnek aabb 2. Keresztrím (váltórím): a rímpárok váltakoznak egymással abab 3. Ölelkező rím: az egyik rímpár körülveszi a másikat abba, aabccb

4. Félrím: csak a páros vagy csak a páratlan sorok rímelnek axax, xaxa, aax 5. Bokorrím: több egymás utáni sor rímel egymással aaa(a) 6. halmazrím: négynél több sorból álló bokorrím aaaaa

7. Visszatérő rím: a felelő rímre a vers további részében még egy sor rímel aaxa, aabba 8. Ráütő vagy rácsapó rím: a felelő rímet váratlanul egy harmadik is követi ababb, aabbb, xaxaa

„Nem tudjuk, maga a költő sem tudja, hogyan születik meg benne a rím, amely egy pillanattal előbb nem volt meg, s most egyszerre megvan. Tudatos munkája akkor kezdődik, amikor a kínálkozó lehetőségek közt választ, melyik lesz a tartalomnak, stílusnak megfelelő rím. ” (Benedek Marcell: Irodalmi hármaskönyv)

Gyakorlás József Attila KERTÉSZ LESZEK Kertész leszek, fát nevelek, kelő nappal én is kelek, nem törődök semmi mással, csak a beojtott virággal. Minden beojtott virágom kedvesem lesz virágáron, ha csalán lesz, azt se bánom, igaz lesz majd a virágom. Tejet iszok és pipázok, jóhíremre jól vigyázok, nem ér engem veszedelem, magamat is elültetem. Kell ez nagyon, igen nagyon, napkeleten, napnyugaton ha már elpusztul a világ, legyen a sírjára virág.

Juhász Gyula Szavak, csodálatos szavak, Békítenek, lázítanak. Eldöntenek egy életet. Följárnak, mint a kísértetek. Szárnyalnak, mint a gondolat. Görnyedve hordnak gondokat. Világokat jelentenek. Meghaltál, ha már nincsenek. Dalolnak és dadognak ők. Gügyögnek, mint a szeretők. Ölnek és feltámasztanak. Szavak, csodálatos szavak.

Népdal Csínom Palkó, Csínom Jankó, csontos karabélyom Szép selymes lódingom, dali pár pisztolyom. Nosza, rajta, jó katonák, igyunk egészséggel, Menjen táncba ki-ki köztünk az Ő jegyesével. Ne bánkódjék senki köztünk, menjünk az Alföldre. Megrontatik kezünk által a labanc ereje. Szabad nekünk, jó katonák, Tisza-Duna közi, Labancságnak mert nincs sehult ottan semmi közi.

József Attila ALTATÓ aludj el szépen, kis Balázs. Lehunyja kék szemét az ég, lehunyja sok szemét a ház, dunna alatt alszik a rét aludj el szépen, kis Balázs. Szundít a labda, meg a sip, az erdő, a kirándulás, a jó cukor is aluszik aludj el szépen, kis Balázs. Lábára lehajtja fejét, alszik a bogár, a darázs, velealszik a zümmögés aludj el szépen, kis Balázs. A távolságot, mint üveg golyót, megkapod, óriás leszel, csak hunyd le kis szemed, aludj el szépen, kis Balázs. A villamos is aluszik, - s mig szendereg a robogás - Tüzoltó leszel s katona! Vadakat terelő juhász! álmában csönget egy picit Látod, elalszik anyuka. aludj el szépen, kis Balázs. Alszik a széken a kabát, szunnyadozik a szakadás, máma már nem hasad tovább

Kosztolányi Dezső ILONA Lenge lány, aki sző, holdvilág mosolya: ezt mondja a neved, Ilona. Lelkembe hallgatag dalolom, lallala, dajkálom a neved lallázva, Ilona. Minthogyha a fülem szellőket hallana, sellőket, lelkeket lengeni, Ilona. Müezzin zümmög így: "La illah il' Allah", mint ahogy zengem én, Ilona. Arra, hol feltün és eltün a fény hona, fény felé, éj felé, Ilona. Balgatag álmaim elzilált lim-loma, távoli, szellemi lant-zene, Ilona. Ó az i kelleme, ó az l dallama, mint ódon ballada, úgy sóhajt, Ilona. Csupa l, csupa i, csupa o, csupa a, csupa tej, csupa kéj, csupa jaj, Ilona. És nekem szín is ez, halovány kék-lila, halovány anilin, ibolya, Ilona. Vigasság, fájdalom, nem múlik el soha s balzsam is, mennyei lanolin, Ilona. Elmúló életem hajnala, alkonya, halkuló, nem múló hallali, Ilona. Lankatag angyalok aléló sikolya. Ilona, Ilona.

WEÖRES SÁNDOR EGY SZÉP DOMB IDEKÉKÜL Egy szép domb Ide-kékül Lágy hajnali fényben, Hűsölni és Jóllakni Ottan lehet nékem. Fényes kert Almát terem, Tarka, mint az élet, Ott az apa És anya Hét gyerekkel élhet. Domb-lejtőn Kelet felől Csupa szilva, szőlő, Édes-piros Szép gyümölcs Napsütésben megnő.

WEÖRES SÁNDOR ARANY ÁGON ÜL A SÁRMÁNY Arany ágon ül a sármány, Kicsi dalt fúj fuvoláján, Arany égen ül a bárány, Belezendít citeráján. Piros alma szivem ágán, Kivirító koronáján, Aki kéri, neki szánnám, Akinek kell, sose bánnám.