RKOSI MTYS RKOSI MTYS RKOSI MTYS Budapest 1947
RÁKOSI MÁTYÁS
RÁKOSI MÁTYÁS
RÁKOSI MÁTYÁS Budapest, 1947. április 21. Készítik Rákosi Mátyás óriási, kétméteres portréját a közelgő május elsejére a Mezőkémia Rt. -ben MAFIRT: Rév Miklós
Ünnepség Rákosi Mátyás 60. születésnapján az Operaházban. Balról a harmadik: Révai József, Gerő Ernő, Dobi István, Rákosi Mátyás, Farkas Mihály, Rónai Sándor, Dajka Margit. Jobbszélen: Kovács István és Kodály Zoltán 1952. március 8. Legújabbkori Történeti Múzeum RÁKOSI MÁTYÁS
Újpest, 1947. április 3. A Magyar Kommunista Párt aktivistái teherautón haladnak a Deák utcán az MKP újpesti székháza felé, a Szabad Nép napilap első széleskörű kultúrnapján. (MAFIRT: Kovács Géza) Szabad Nép
Rajk László
Budapest, 1947. szeptember 6. Rákosi Mátyás, a Magyar Kommunista Párt főtitkára beszédet mond a párt nagygyűlésén, a Hősök terén, ahol százezres tömeg követeli a "kék cédulás" választások nyomán kialakult kormányválság megoldását. Mellette a párt vezetőségének tagjai, balra Szabó Piroska és Gerő Ernő, jobbra Rajk László és Révai József láthatók. MAFIRT: Bauer Sándor MKP 22, 3%
Péter Gábor Kádár János Budapest, 1948. január 22. (b-j) Péter Gábor, az Államvédelmi Osztály vezetője és Kádár János, a Magyar Kommunista Párt főtitkárhelyettese beszélget a Park Klubban, a román vendégek tiszteletére rendezett fogadáson, amikor Petru Groza miniszterelnök vezetésével román kormányküldöttség tett hivatalos látogatást Budapesten. (Magyar Fotó: Kovács Géza)
Recski munkatábor Recsk. Budapest, 1949. április. A MÁVAG dolgozói csapatzászlót adományoznak az Államvédelmi Hatóságnak. Szalagkötés a zászlóra. Propaganda felvétel, 1949. áprilisából. MTI Fotó A Rákosi-korszak fontos jellemzője az engedetlenekkel és a potenciális riválisokkal való leszámolás, s egy olyan rendszer működtetése volt, amely lényegében az egész társadalmat rettegésben tartotta. ÁVH ( A recski munkatábor külső felvétele. MTI Fotó) Zubor Zalán http: //www. magyartudat. com/zubor-zalan-veletek-fogjuk-megzsirozni-a-foldet-hortobagyhideglelos-honapjai/
Nagy Imre 1945 -55 között volt Földművelési miniszter belügyminiszterelnök Budapest, 1954. október 24. Nagy Imre miniszterelnök fiatal népviseletes nővel táncol a Hazafias Népfront Kongresszusa résztvevői tiszteletére rendezett fogadáson. MTI Fotó: Bartal Ferenc
2017 -től: 11. 1 Emelt szint: Magyarország szovjetizálása (1945 -1949)
Szovjet hadsereg jelenlétének következményei MKP SZEB FKg. P szétverése államosítás Szalámi taktika ? Kovács Béla Koncepciós perek Civil szervezetek feloszlatása 1947 Államellenes összeesküvés Párizsi béke ! 1948 Hidegháború 1949 Nagy Ferenc Kékcédulás választások Fordulat éve MDP Rákosi Mátyás Személyi kultusz „vas és acél országa”
Szovjet hadsereg jelenlétének következményei MKP SZEB FKg. P szétverése államosítás Szalámi taktika ? Kovács Béla Koncepciós perek Civil szervezetek feloszlatása 1947 Államellenes összeesküvés Párizsi béke ! 1948 Hidegháború 1949 Nagy Ferenc Kékcédulás választások Fordulat éve MDP Rákosi Mátyás Személyi kultusz „vas és acél országa”
Tk. 3 (OFI) – 286. o. 1944. Október 15 T: 87. old. Hadműveletek Magyarországon Budapest ostroma http: //www. archivnet. hu/naplo/a_donkanyarrol_egy_magyar_pancelos_szemevel. html
1944. Október 15 Szálasi Ferenc 1945. április Horthy Miklós Veszteségek ANYAGI KÁROK Háborús pusztítás SZEB Ember veszteség Kb. 1 millió fő Hadsereg ellátása Katonák fosztogatásai Szovjet hadifogság emigráltak Felszabadítás/megszállás Jóvátételi szállítások
Felszabadítás HÁBORÚ VÉGE SZEB Megszűnt a nyilas diktatúra Megszűnt a zsidóság deportálása Megszállás Tk. 4 (OFI -39. old. ). Ország szervezett kifosztása Katonák szervezetlen rablása, erőszakoskodásai I Civilek elhurcolása Kommunisták támogatása
Tk. 4 (Sz) 178. old 1944. dec. Debrecen Dálnoki Miklós Béla Ideiglenes Kormány Ideiglenes Nemzetgyűlés Debrecenben 230 fő, 39% komm. , mindössze két napig ülésezett. . Tk. 4 - : 39/4 tagjait Moszkvában jelölték ki. (Legfőbb hatalom) SZEB Fegyverszünet Voroszilov Szvidorov
Dálnoki Miklós Béla Ideiglenes Kormány fegyverszünet 1944. dec. Debrecen Ideiglenes Nemzetgyűlés SZEB Radikális földreform I Tk 4 (OFI) F: 41/10, 11
Kisgazdapárt 1939 -es programja 3 millió kat. hold föld Félmillió paraszti családfő (100 ezer földnélküli) A kisajátított földekért kártalanítás járt volna Nemzeti Parasztpárt 1945 -radikális „Életképes parasztgazdaság” Úri birtok esetén 100 kat. hold Paraszti birtok esetén 200 kat. hold Kártalanításra nem helyezett hangsúlyt Kommunista Párt Propaganda eszköze Életképtelen törpebirtok
A kommunisták megszerzik maguknak meg a földművelésügyi tárcát és népszerűsítették Nagy Imrét mint földosztó miniszter
Ideiglenes Kormány Dálnoki Miklós Béla Fegyverszünet I Radikális földreform Igazolási eljárás 1944. dec. Debrecen Ideiglenes Nemzetgyűlés SZEB (Tk közalkalmazottak igazolási eljárás alá bocsátását, a háborús és népellenes bűnösök felelőségre vonását végző Népbíróság 1945 -50 között csaknem 60 ezer főből, 27 ezret marasztaltak el, több mint 10 ezret zártak börtönbe, 189 -et végeztek ki hitelét rontotta, hogy megkérdőjelezhető volt eljárásainak szakszerűsége, illetve, hogy néhány évvel később a diktatúra kiépítésére használták fel
1945 nov. választás Kisgazdapárt SZEB Koalíciós kormány Tk. (OFI)-F: 43/9 Rákosi Mátyás Tildy Zoltán Belügy hadügy Gazdasági Főtanács
1946. Február 1 A köztársaság kikiáltása
Nagy Ferenc Az új miniszterelnök beszédet mond a Magyar Köztársaság kikiáltásának alkalmából a Parlament előtt. (MAFIRT felvétel)
1946 elején a Kisgazdapárt kísérletet tett arra, hogy választási eredményei arányában kiterjessze pozícióit a helyi közigazgatásokban és a rendőrségnél (arányosítás), másfelől programjába iktatta a földosztás során elkövetett jogsértések orvoslását. 1946 március Baloldali Blokk „Ki a nép ellenségeivel a koalícióból!” „A földet vissza nem adunk!” A tömeggyűlésen mintegy 300 ezre vettek részt. A Baloldali Blokk tüntetése az Andrássy úton 1946. március 7. (Legújabbkori Történeti Múzeum ) Az un. Baloldali Blokk a Kisgazdapártot nyomás alá vették de A kisgazdapártot nem a Baloldali Blokk által felkorbácsolt tömeghangulat, hanem a külpolitikai okok késztették meghátrálásra. Az amerikai és brit diplomaták ugyanis azt tanácsolták Nagy Ferenc miniszterelnöknek, hogy „Magyarországnak mindent meg kell tennie a Szovjetunióval való minél bensőségesebb viszony érdekében”
„Szakámitaktika” Kovács Béla Földreformmal kapcsolatos szabálytalanságok felvetője földművelésügyi miniszter lemond Kizártak 20 ”reakciós” országgyűlési képviselőt a pártból „Lex Sulyok” „B-listázás" amelynek során 60 ezer embert bocsátottak el. a Baloldali Blokk politikai szempontjai alapján történtek, 1946. július 1500 „reakciós”szervezet feloszlatása
Magyar Testvéri Közösség Kovács Béla 1947. február 25 Nagy Ferenc miniszterelnök módszeresen láttak hozzá a kisgazdapárt felmorzsolásához. 1946 folyamán előbb csak egyegy kisebb csoportot választottak le az FKg. P-ről. Az év második felében azután megkonstruálták az ún. "köztársaságellenes összeesküvést", mely a parlament többségi pártjának teljes szétverésést célozta. 1947 elején sikerült rávenniük a megszálló szovjet katonai hatóságokat arra, hogy a rivális kisgazdák főtitkárát, Kovács Bélát ők tartóztassák le. Nagy Ferenc, az ugyancsak kisgazda miniszterelnök - hogy ezt a sorsot elkerülje - külföldre menekült. A Kommunista Párt ennek a nagyszabású akciósorozatnak az eredményét kívánta törvényesíteni 1947 nyarán, az új parlamenti választások kiírásával. Kékcédulák 1947 -ben. A visszaélések választása Kék cédulás választások http: //www. rubicon. hu/magyar/oldalak/kekcedulak_1947_ben_a_visszaelesek_valasztas a/ BÖHM VILMOS: AZ 1947 -ES VÁLASZTÁSOK http: //beszelo. c 3. hu/cikkek/az-1947 -es-valasztasok
PÁRIZSI BÉKE Visszaállították a trianoni határokat 1947. február 10. SZEB és a megszállás megszűnt „az Ausztriai szovjet megszállási övezettel való összeköttetés fenntartása érdekében” Szovjet csapatok 300 millió dollár jóvátétel Magyarországon maradtak Magyar hadsereg: 65000 fő
A pártállami rendszer kiépülése és működése
1946 -48 A kommunista párt felmorzsolta koalíciós partnereit, az 1947 -es „ kék cédulás”választásokat követően kiszorították a politikai életből a demokrácia utolsó képviselőit is. Szalámi taktika demagógia I megfélemlítés K O M I N F O R M Kis lépésekben térnyerés Tk. 6 -278. old. / A „szalámi taktika” alkalmazásánál és az 1947 -es választási eredménynél súlyosabb következményekkel járt a FKGP, s általában a magyar demokrácia sorsának alakulására a Kominform megalakulása.
Szakasits Árpád és Rákosi Mátyás az egyesülési kongresszuson TK. (SK)-190. old. / A Kominform útmutatása alpján a parasztpártokat követően a szociáldemokrata „testvérpártot” kellett eltávolítani a hatalomból az államosítások felgyorsításával egyidőben. . . 1947 őszétől a kommunisták egyre hevesebb támadásokat intéztek a demokratikus eszményeik mellett kitartó szociáldemokrata vezetők: Kéthly Anna, Bán Antal, Szélig Imre és társaik ellen, 1948 elején a kommunista barát szociáldemokrata vezetők Marosán Györgyel az élen – puccsszerűen eltávolították őket a párt éléről, s rövidesen a pártból is. Ezt követően megrendezték az un egyesülési kongresszust. 1948 -ban a kommunista és szociáldemokrata pártok képviselői – a kommunisták programja alpján kimodták, a két munkáspárt egyesülését, és létrehozták a Elnöke: Szakasits Árpád, főtitkára Rákosi Mátyás. Ezzel formálisan is létrejött a proletárdiktatúra amelyben lényegében három ember tartotta a hatalmat a kezében Rákosi Mátyás Gerő Ernő MDP Farkas Mihály A kulturális és ideológiai kérdésekben Révai József befolyása érvénysült
2017 -től: 11. 1 Középszint: Az egypárti diktatúra működése, a gazdasági élet és a mindennapok jellegzetességei a Rákosi-korban
Szovjet hadsereg jelenlétének következményei MKP SZEB FKg. P szétverése államosítás Szalámi taktika ? Kovács Béla Koncepciós perek Civil szervezetek feloszlatása 1947 Államellenes összeesküvés Párizsi béke ! 1948 Hidegháború 1949 Nagy Ferenc Kékcédulás választások Fordulat éve MDP Rákosi Mátyás Személyi kultusz „vas és acél országa”
EGYPÁRTI DIKTATÚRA legsúlyosabb időszaka „Rákosi-korszak” „ötvenes évek” 1949 a kommunisták megrendezték az első egypárti választásokat. Egypárti parlament elfogadta a szovjet tipusú - Új alkotmány Rögzítette a kommunista párt vezető szerepét (1948/49 -1956) Rákosi Mátyás Köztársasági elnök szerepét át vette az Elnöki Tanács Elnöke: Szakasits Árpád Az önkormányzati rendszer helyett kiépült a központi akaratot végrehajtó Tanácszendszer (1950)
1945 - állami vállalat 1946. jún. szénbányák Fontosabb nehézipari üzemek 1946. dec. I Nagybankok, iparvállalatok 1946. dec. 100 munkásnál többet foglalkoztató iparvállalatok 1948. márc. 10% 22% Az egypárt rendszer kiépítésével párhuzamoasan Államosítás 43% 50% 84% 1949. dec. -100% 1949 -ben a nagykereskedelmet, a 10 munkásnál nagyobb üzemeket, majd kisipari és kiskereskedelem döntő részét államosították. Megvalósult az állam és azt kézben tartó párt mindenhatósága
Támadás az egyház ellen Tk. (SK)-191. old. / Az ateizmust hirdető kommunisták kezdettől céljuknak tekintették a vallások elleni küzdelmet, s amint lehetett támadást inítottak az egyházak ellen. Mindszenty József Bíboros, érsek a katolikus egyház feje Mindenekelőtt a velük határozottan szembenálló bíboros érseket igyekeztek eltávolítani a közéletből. 1948 karácsonyán letartoztatták, és hamis vádak alpján életfolytiglani szabadságvesztésre ítélték. Ugyancsak bebörtönözték Ordass Lajos Evagélkus püspököt Ravasz László Reformártus püspököt Rajtuk kivül még nagyon sok papot egyházi személyt hurcoltak meg és börtönöztek be. Az egyházakat szerződések aláírására kényszerítették, amelyekben el kellett ismerniük korlátozott jogállásukat, iskoláik csaknem teljes elvételét és a szerzetes rendek nagyrészének feloszlatását.
Éberség fokozása – „Az osztályharc éleződik” Tk. (SK)IV. -190/191. old. /Az ellenfeleitől megszabadult kommunista vezetés - követve a szovjet példát - hozzálátott a „saját táborába befészkelődött ellenség” felkutatásához. A Kegyetlenkedésekkel és törvényteleségekkel tarkított akciók végrehajtásának jó eszközei voltak a Koncepciós perek Farkas Mihály hadügyminiszter vezérezredesi és Péter Gábor, az AVH főnöke altábornagyi egyenruhában AVH 1949 -ben-mint imperialista kémet- letartoztatták, majd kivégezték Rajk Lászlót és társait. 1950 -ben a kommunistákkal egyesülő szociáldemokrata politikuskat távolították el a hatalomból. Szakasits Árpádot házi örizetbe helyezték, Marosán Györgyöt és társait bebörtönözték. 1951 -ben újabb kommunista vezetőket tartoztattk le, köztük Donáth Ferencet, Kádár Jánost, Losonczy Gézát, stb. Mindez azonban a jéghegy csúcsa volt. Az osztályharc éleződésének elmélete újabb és újabb ellenséget követelt. Sok mérnököt és közgazdászt ítéltek el gazdasági bűncselekmény vádjával. Osztályidegennek vagy osztály ellenségnek mínősítették a polgári értelmiséget, akiknek ezreitől vették el otthonaikat, kényszerlakhelyre telepítve őket, zömmel a Hortobágyra, embertelen körülmények közé. Akit letartoztattak és az ÁVH karmai közé került, abból válogatott kínzásokkal kikényszerítették a beismerő vallomást. 1949 -53 között 650 ezer ember ellen folytak eljárások, s több mint 390 ezret el is ítéltek. Ezenkívül több mint 800 ezer embert sújtottak rendőrségi bűntetéssel
„vas és acél országa” Beszolgáltatási rendszer Kulákok üldözése A Gerő irányította gazdaságpolitika a parasztság kiuzsorázásával akarta előteremteni az erőltetettiparosítás költségeit. Az új nagyberuházások (Sztálini Vasmű) azonban mind a nehézipar, azaz a hadiipar céljait szoláglták. Jellemző, hogy 1952 -ben a nemzeti jövedelem 25% fordították hadikiadásokra, majdnem annyit mint 1942 -ben. Mindamellett elhanyagolták a fogyasztói ipart és szolgáltatásokat (közlekedés, hírközlés, lakás, egészségügy, oktatás). Amíg a Horthy korszakban a nemzeti jövedelem felét forították e területekre, az ötvenes években csak a harmadát.
A XIX. századi iparosítási elképzelések – párosulva az elmaradott szovjet technikával- kétszeresen is „biztosították” a hátrányos gazdasági helyzet kialakulását. Ehhez járult még a munkaverseny –mozgalomba kényszerítettek komlytalan teljesítménye és hanyag munkája. 1953 -ra a magyar nép teljesen elnyomorodott. Utolsó tartalékait is felélte, és mire régen nem volt példa- családok sokasága éhezett. A bérből és fizetésből élők keresete 20%-kal volt alacsonyabb mint 1949 -ben. A félelemnél csak a kiábrándultság és a gyülőlet volt erősebb.
A gazdasági fejlesztés középpontjában a gyors iparosítás -é „vas és acél országa” Elmaradott technikai színt Nyersanyag bázis hiánya Extenzív fejlődés Új erőforrások bevonás Iparban foglalkoztatottak száma 50% növekedett Sztahanovista mozgalom Békekölcsön Munkateljesítmény fokozására A finanszírozás és az elvonás egyik eszköze
10. Az alábbi feladat a Rákosi-korszakra vonatkozik. Döntse el, hogy a források közül melyikből szerezhetők meg a felsorolt információk! (Tegyen X jelet a megfelelő helyre!) (Elemenként 0, 5 pont. )
Társadalmi csoportok Cukor(kg) Liszt(kg) Cukor(kg) Liszt (kg) Üzemek, gyárak kitüntetett dolgozói, bányászok stb. 1, 2 2, 4 1 2, 4 Állami alkalmazottak 1, 6 0, 8 1, 6 Szabadfoglalkozásúak, kisiparosok, kiskereskedők, parasztok, háztartásbeliek stb. 0, 75 1, 2 0, 55 1, 2 12 év alatti gyerekek 0, 75 1, 2 0, 75 1, 2 Jegyrendszer Magyarországon 1951 -ben (cukor és liszt fejadagok hó/fő)
„A mi udvarunkban lakik egy péksegéd. Ő mesélte, hogy akármennyi kenyeret sütnek az üzemükben, mind elfogy. Feltűnt nekünk itt a körzetben, hogy Vecsésről, Üllőről nap mint nap bejárnak egyesek, s 4 -5 kenyeret is elhordanak zsákban. Pedig 4 -5 kenyér naponta nem kell egy családnak, ha csak azon élne is. De biztos ezek is kulákfélék, s állatokkal etetik fel a mi drága szép kenyerünket. ” (Szabad Nép, 1951. január 5. Felszólalás a budapesti népnevelő értekezleten. )
Tojásbeszolgáltatás Kiskunlacházán, 1952. július
Információk Szöveg Táblázat Kép Egyik sem a) Az iparvárosok és Budapest előnyt élvezett a többi településsel szemben. b) A jegyrendszer és a fejadagok elégedetlenséget szültek Magyarországon. c) Az elégtelen ellátást a hatalom a kulákok elleni hangulatkeltésre is felhasználta. d) A beszolgáltatási rendszer alapvető élelmiszerekre is kiterjedt. 2 pont
1947 az FKGP szétzilálása (vezetöik emigrálni kényszerültek) után megtartott választásokon a kommunista párt csalások révén (Kékcédulák) a szavazatok 22, 27 %-ával a legerösebb parlamenti párt lesz. Az év végén államosítják a nagybankokat és vállalataikat. Júniusban kezdödik meg a Nyugat-Berlin körüli blokád. 1948 Az elözöév öszétöl a kommunisták egyre hevesebb támadásokat intéztek a demokratikus eszményeik mellett kitartó szociáldemokrata vezetök (Kéthly Anna, Bán Antal stb. ) ellen, majd Marosán Gy. vezetésével puccsszerüen eltávolították öket a párt éléröl. Az ún. Egyesülési Kongresszuson - a kommunisták programja alapján - létrehozták a magyar Dolgozók Pártját, elnöke Szakasits Árpád, fötitkára Rákosi Mátyás, ezzel formálisan is létrejött a proletárdiktatúra.
20. A feladat a Rákosi-korszakról szól. (hosszú) Elemezze a dokumentumok és ismeretei segítségével a Rákosi-korszak főbb jellegzetességeit! Elemzésében térjen ki az ipar és a mezőgazdaság átalakítására, utaljon a politikai és a mindennapi élet főbb jellemzőire!
„Gyáriparunk termelése 1949 -hez képest 1954 -re az eredetileg előirányzott 86, 4% helyett legalább 200%-kal emelkedjék. Ezen belül a nehézipar termelésének az eredetileg előirányzott 104, 3% helyett legalább 280%-kal kell emelkednie. A könnyűipar termelésének legalább 145%-kal kell emelkednie. ” (Részletek az MDP II. Kongresszusának határozatából, 1951)
„Tudom, hogy ebből a csarnokból indult el a verseny és hogy a termelés hirtelen, eddig nem ismert magasba szökött. Ez az új. Az emelkedő termelési görbék hosszú megbeszéléseket, üzemi értekezleteket, pártnapokat, kultúrestéket takarnak. Ha nem állna szilárdan itt a Párt, amely épít és rombol, vezet és előremutat, megindult volna-e a verseny Diósgyőrben? ” (Aczél Tamás: Diósgyőr – vasgyár)
A mezőgazdasági földterület megoszlása a tulajdonosok szerint (ezer hold) Év Állami gazdaságok Szövetkezetek Parasztgazdaságok 1949 113 76 9. 381 1950 463 419 8. 662 1951 685 1. 253 7. 562 1952 1. 050 1795 6. 549 1953 1. 250 2. 478 5. 516
„Egy középparasztnak 19, 4 q volt a búzából a terménybeadási kötelezettsége. 37, 8 q búzát adott be. Hány %-ra teljesítette beadási kötelezettségét? ” (Számtanpélda az ötvenes évekből) „Az éberség – nélkülözhetetlen kommunista tulajdonság. Azt jelenti, hogy soha nem feledkezünk meg az osztályharcról, amely a munkások, a dolgozók hadserege és a kizsákmányolók hadserege között folyik, szakadatlanul, életre-halálra, a nép végső győzelméig. ” (Szabad Nép 1951. május 30. )
„Megy Rákosi a Tanácsba, Körülötte fia-lánya, Hangja cseng, mint ezüstharang, Feje fölött békegalamb. Jobbján munkás, balján paraszt. ” (Gyermekvers)
A recski munkatábor
„A számítások szerint a létminimum elérése esetén a családok kiadásaik 48%-át fordították élelmiszerre, az ennél kisebb jövedelemmel rendelkezők pedig már mintegy 60%-át. Az évtized közepén a munkás- és alkalmazottcsaládok közel egynegyede nem táplálkozott a minimumnak megfelelően. A munkások egyharmadának nem volt télikabátja, közel felének egy szövetöltönye volt, a nők egyharmadának csak egy vagy még ennyi szövetruhája sem. ” (Pető-Szakács: A hazai gazdaság négy évtizedének története)
Érdekességek egyéb
Kötél és kötelék /Duncan Shiels: A Rajk fivérek /HVG 2007/15. szám - MURÁNYI GÁBOR http: //www. vincekiado. hu/titles/rajks. html BIHARI PÉTER Családregény fekete-fehérben LI. évfolyam 44. szám, 2007. november 2. /Élet és Irodalom http: //www. boldogsag. net/index. php? option=com_content&view=article&id=21591: -duncan-shiels -a-rajk-fiverek&catid=1099: joevronto-koezelmult&Itemid=721 Előszó Duncan Shiels A Rajk fivérek című könyvének német kiadásához http: //www. konradgyorgy. hu/cikkek. php? id=50
- Slides: 62