Rkkelt anyagok a mindennapokban Simon Gergely 2010 december

Rákkeltő anyagok a mindennapokban Simon Gergely 2010. december 09. Budapest

A Medián 2010. áprilisi felmérése szerint Hazai vélemények a mesterséges vegyi anyagok egészségügyi hatásairól (%)

• A vegyi anyagok mindenhol ott vannak körülöttünk, és szinte láthatatlanul befolyásolják életünk minőségét. • A vegyipar a világ harmadik legnagyobb ipari ágazata. • A vegyipar évente mintegy 400 millió tonnányi vegyi anyagot gyárt, – 2020 -ra a globális áruforgalom megháromszorozódhat. • Egy Európában, USA-ban vagy Japánban élő személy évente harmincszor nagyobb értékű vegyszert használ fel, mint egy indiai vagy egy afrikai. • Az Európai Unióban és hazánkban több mint 100 ezer különböző, ember által előállított vegyi anyag van forgalomban.

Vegyi anyagok a mindennapjainkban • A lakásban, a környezetünkben a mesterséges vegyi anyagok szinte mindenhol megtalálhatók: játékokban, elektromos cikkekben, ruhákban, szőnyegekben, bútorokban, tisztítószerekben, élelmiszerekben

A Vegyi anyagok már bennünk vannak • A vegyi anyagok már bekerültek a Föld ökorendszerébe. Kevés olyan élőlény van a Földön, amely ne lenne kitéve a vegyszerek hatásainak. • A vegyi anyagok egészségügyi nem áll elegendő információ rendelkezésre. • Egy európai ember véréből körülbelül 300, mesterséges vegyi anyag mutatható ki • például égésgátló anyagok, növényvédőszerek és a műanyagok lágyítószerei is, azaz szervezetünkben egy teljesen követhetetlen, hatásaiban kiszámíthatatlan vegyi koktél van. • Csak az E-számmal jelölt adalékanyagokból évente több kilogrammot fogyasztunk.

Vélemények arról, hogy milyen egészségügyi problémákat okozhatnak a termékekben lévő szintetikus vegyi anyagok nyitott kérdés, említések aránya, százalék; Medián 2010. áprilisi felmérése szerint

Hazai vélemények arról, mely termékekben található vegyszerek jelenthetnek leginkább kockázatot az egészségre nyitott kérdés, említések aránya, százalék; Medián 2010. áprilisi felmérése szerint

A vegyi anyagok szabályozása • A környezetvédők elérték, hogy néhány kiemelkedően veszélyes vegyi anyagot, mint például a higanyt vagy a „piszkos tizenkettő”-nek nevezett szerves anyagokat (főleg növényvédőszerek, például a DDT, vagy a dioxinok) jelentősen korlátozták világszerte. Vélemények arról, hogy a jelenlegi szabályok mennyire garantálják a hétköznapi termékekben lévő vegyi anyagok biztonságát egészségügyi és környezeti szempontból (százalék)

A probléma • Szervezetünk nap mint nap több tízezer mesterséges vegyülettel érintkezik. • Az anyagok a 95%-áról sosem vizsgálták ki, hogy toxikusak-e ez emberre és a környezetre • A tömeges mennyiségben használt anyagok 80%-áról sosem volt kivizsgálva, hogy rákkeltő-e, és okoz-e károsodást a szaporodásban vagy az utódokban • Egy átlagos európai emberben körülbelül 300 mesterséges vegyi anyag található meg. • Az összes munkahelyi megbetegedés 18 -30%-ért a vegyi anyagok a felelősek (ETUC)

Szabályozás • Egységes korlátozás rákkeltő anyagokra nincs • Több jogszabály korlátozza vagy kizárja rákkeltő anyagok használatát, ám mindenhol derogációs lehetőségek • Különböző besorolások: EU, IARC, EPA – Pl. formaldehid bár IARC 1; EU-ban mégis használható –Elővigyázatosság elve a gyakorlatban alig működik: azbesztről 40 -es évek óta tudjuk, hogy rákkeltő, hazánkban mégiscsak pár éve vontuk ki teljesen –Nanoanyagokat úgy használjuk, hogy hatásukat nem vizsgáljuk

Védelem? • 26/2000. (IX. 30. ) EüM rendelet a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről: – rákkeltő anyagok vonatkozásában nincs hatástalan dózis, akár egy molekula is okozhat végzetes elváltozást, így a sztochasztikus (statisztikai valószínűségen alapuló) hatást kell figyelembe venni • Sok jogszabály előírja a rákkeltő anyagok helyettesítést, gyakorlatban kevéssé hatékony – Pl: „Rákkeltő/valószínűleg rákkeltő anyagot technológiai célra csak akkor lehet használni ha más, kevésbé veszélyes anyagokkal nem helyettesíthetők” (3/2002. (II. 8. ) Sz. Cs. M-EüM együttes rendelet – a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről. )

Kivételek • 26/2006 rendelet: A rákkeltő(k) gyártása és felhasználása - amennyiben ez a tudományos-technikai színvonal mellett lehetséges - zárt rendszerben, automatizált vagy azzal egyenértékű egyéb eljárással (pl. manipulátor, robottechnika) történhet. • Üzemanyagokban megengedet 1 tömegszázalék rákkeltő benzol (MSZ EN 228 2009) – elvben zárt rendszer

A REACH • Az EU piacán lévő mintegy 100 ezer anyag bevizsgálása és újraengedélyezése céljából fogadták el 2006 -ban az uniós vegyianyagpolitikája reformját, az előremutató ám zöld szempontból hiányos REACH-t (vegyi anyagok bejegyzése, értékelése és engedélyezése). • A jogszabály célja, hogy a vegyi anyagokat forgalomba kerülésük előtt egészségügyi és környezetvédelmi szempontból ellenőrizzék. • A REACH szerint a következő 11 évben bevizsgálnák a leggyakrabban használt 10 (30) ezer anyagot és a legveszélyesebbeket korlátoznák.

Engedélyezés – SVHC lista • A különösen magas kockázatot jelentő anyagokat, melyek komoly és visszafordíthatatlan hatást gyakorolnak az emberi egészségre és a környezetre, (például rákkeltők) engedélyeztetni kell. • Csak engedély vagy mentesség birtokában hozhatók forgalomba és használhatóak fel azon anyagok, melyek szerepelnek a rendelet XIV. mellékletében (engedélyköteles anyagok listáját)

Engedélyezés – SVHC lista • A XIV. mellékletében alapja az úgynevezett SVHC (különös aggodalomra okot adó anyagok) lista. Egy anyag akkor kerül fel a listára, ha teljesíti a REACH 57. cikkében megfogalmazott bármelyik kritériumot. – – Rákot okoznak (karcinogének). Károsítják a DNS-ünket (mutagének). Károsítják a szaporítószerveket vagy a magzatot (reprotoxikus). Nem bomlanak le a környezetben (perzisztensek), fölhalmozódnak a szervezetben (bioakkumulatívak), lehetséges mérgezőek (PBTk), – Más módon, de ugyanannyira káros hatásúak, mint a fentiek • International Chemical Secretariat (Chem. Sec) létrehozta a S. I. N. (Substitute It Now) listát, melyen jelenleg több mint 350 vegyület található. Az ETUC is felállította listáját, a dolgozókat veszélyeztető anyagokról (400 vegyület)

Engedélyezés • Ha a gyártó garantálja, hogy az anyag használatából fakadó kockázat megfelelően kezelhető, és ellenőrizhető akkor az anyag használatára az engedély kiadásra kerül. – Ennek hiányában az új központ megvizsgálja, hogy gazdaságilag, társadalmilag indokolt-e vállalni a kockázatot, illetve hogy az áru helyettesíthető-e mással –A zöldek szerint nincs „megfelelő ellenőrzés”, hisz eddig is megfelelően kellett volna ellenőrizni a vegyi anyagokat, mégsem történt így

A REACH hiányosságai • A REACH minden előnye ellenére végül megengedte a cégeknek, hogy a bizonyítottan káros vegyi anyagok is a termékekben maradhassanak, ráadásul a címkén sem kell feltüntetni • Tehát nemhogy nem tűnnek el a veszélyes anyagok, a címke alapján még választási lehetőségünk sincs, hogy biztonságos, egészségünkre káros anyagokat nem tartalmazó terméket választhassunk. • REACH szerinti még hiányos “különös aggodalomra okot adó anyag” listáról cégeknek 45 napon belül tájékoztatást kell adni, ha a van anyag a termékükben – Jelenleg e listán vannak pl. a szaporodási képességeket károsító PVC adalékanyag ftalát vegyületek és májat és az idegrendszert károsító brómozott égésgátló anyagok – Párat közülük 3 -4 éven belűl ki kell vonni, de addig a termékekben v

A REACH hiányosságai • Még a listán sincs a gyermekeknél gyakran fejlődési rendellenességet okozó biszfenol A (Bp. A) • Kanadai tiltás után idén az USA-ból is kivonták a Bp. A tartalmú cumisüvegeket. – Mérések csecsemők vérében a felnőtt átlagnál 10 -szer magasabb Bp. A koncentrációt mértek. Forró folyadékok hatására 55 -ször gyorsabban kijut a cumisüveg anyagából a Bp. A, ami már káros lehet a csecsemők fejlődésére nézve. Több mint 130 vizsgálat bizonyította, hogy a hormonhatáson túl Bp. A növelheti a rákkockázatot • Magyarországon a mai napi a sok cumisüveg alapanyaga a polikarbonát, amiben található Bp. A • 2011 márciustól EU-s tiltás a cumisüvegekben, ám továbbra is Bp. A van több csecsemők számára készült termékekben, pl. élelmiszertároló edényekben, vagy hőnyomott papíron amivel terhes nők kapcsolatba kerülnek

Kozmetikumok • Kozmetikumokra szigorúbb szabályok, címkézés hatékonyabb, • 2010 -től hatályos 1223/2009 -es rendelet a kozmetikai termékekről, a CLP 1 A. és 1 B. CMR anyagok kozmetikai termékekben való felhasználása 2010. december 1 -től tilos. • A rendelet azonban lehetővé teszi a 2. kategóriába tartozó CMR-anyagok használatát, amennyiben azokat “expozíció és koncentráció tekintetében az SCCS a kozmetikai termékekben való felhasználás céljából biztonságosnak találta, és azokat a Bizottság e rendelet mellékleteiben szabályozza”.

Kozmetikumok • Sok kockázatos anyag még termékekben: • • Ftalátok: férfiak terméketlensége, rákkockázatok Triklozán: hormonrendszerbe beavatkozik Parabének: Ösztrogén hatásúak, emlőrák gyanú Formaldehid: IARC: emberi rákkeltő; EU: A rákkeltő hatás korlátozott mértékben bizonyított • 1, 4 dioxane: SLS szennyezője, EPA lehetséges emberi rákkeltő

Növényvédő szerek • A hazai boltokban kapható zöldségek és gyümölcsök közel fele tartalmaz peszticid maradványt – EB utolsó, 2006 -os felmérése: minden eddiginél nagyobb arányban voltak növényvédő szerekkel szennyezettek az unióban vásárolható élelmiszerek. – Elmúlt öt évben közel húsz százalékkal emelkedett a szennyezett élelmiszerek aránya. • Egyre több termékben többféle hatóanyag • egy termékben 29 különféle permetsze, bár mind a hatályos határérték alatt. • együttes hatásáról szinte semmit sem tudunk, • előfordulhat, hogy több vegyszer együttes hatása sokkal erősebb lehet: francia vizsgálat szerint más vegyszerek jelenlétében a vinkozilin harmincszor jobban károsította a kísérleti

Növényvédő szerek • Hazánkban növényvédő szert forgalmazni és felhasználni az ’ 50 -es évek óta csak a hatósági engedélyokirattal lehet. • EU 2004 -etután több hatóanyagot kivont a forgalomból. • 2009 -től az EU központosította a növényvédő szerek engedélyezését: 1107/2009/EK uniós rendeletet • Az új rendelet tartalmaz kizárási előírásokat, hogy mely anyagokat nem lehet engedélyezni, illetve egy másik kritériumrendszert, hogy mely anyagokat szükséges minél előbb helyettesíteni. –Nem engedélyezhető: ami 1 A. vagy 1 B. karcinogén, mutagén, illetve reprodukciót károsító anyag vagy endokrinromboló tulajdonságú anyag –Ha egy adott káros növényvédő szerről bizonyítják, hogy nem váltható ki, akkor a tagállamok derogációt kérhetnek a használatára: viszont derogációs engedélyt csak egy alkalommal és legfeljebb öt évre adhatnak.

Biocidok • Számítások szerint 2009 -től világszerte évente 5, 4 százalékkal fog nőni a biocidpiac. • Számos, a hormonrendszert és a géneket károsító, lehetséges rákkeltő (IARC, EPA) biocid, illetve sok, halakra és egyéb vízi élőlényekre fokozottan mérgező rovarirtó szer van forgalomban. – A hazai vegyszeres szúnyogirtásban lehetséges rákkeltő, sőt a szabályok sajátos értelmezése miatt forgalomból kivont szereket használn(t)ak –Az Európai Bizottság 2009. június 12 -én fogadta el a biocidok európai engedélyezéséről szóló rendelet tervezetét (COM(2009)267), ami a jelenleg hatályos 1998 -as 98/8/EK irányelvet váltja ki.

Biocidok • Az Európai Bizottság 2009 -ben terjesztette elő a biocidok európai engedélyezéséről szóló rendelet tervezetét (COM(2009)267), ami a jelenleg hatályos 1998 -as 98/8/EK irányelvet váltja ki. • A Bizottság kizárná a CMR anyagokon túl az endokrin rendszert károsító anyagok használatát is. • A jogszabály elfogadás alatt, de már most lazább derogációs lehetőségeket terveznek, mint növényvédőszer rendeletben

Civil javaslatok • Rákkeltő anyagok használatát szüntessük be – Különösen ahol lakos érintkezhet vele • Koherens szabályozást – Pl. : Triklozán csak élelmiszerrel érintkező anyagként tiltva • Külön engedélyezési eljárást nano anyagokra • Ne engedjük a endokrin rendszert károsító anyagok használatát – Új kritérium rendszer a növényvédő szer rendelet és a biocid rendelet alapján 2014 -re • REACH alatt csak a valóban pótolhatatlan használatokat engedélyezzük • Minden információt a címkére • Elővigyázatosság elvét mingig tartsuk be

Civil javaslatok cégeknek • Árverseny: romló minőség, kevesebb természetes alapanyag, kockázatosabb termékek • Versenyelőnyt a kockázatos anyagok elkerüléséből, az átláthatóságból

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET További információ: www. levego. hu simong@levego. hu