rintsvdelem Ksztette Sznt Blint Clja Az rintsvdelem clja

Érintésvédelem Készítette: Szántó Bálint

Célja • Az érintésvédelem célja, hogy intézkedésekkel megelőzze a villamos berendezések aktív részével való érintkezést (közvetlen érintésvédelem), valamint elhárítsa a villamos berendezések üzemszerűen feszültség alatt nem álló de meghibásodás folytán feszültség (testzárlat) alá kerülő részének érintéséből származó veszélyeket (közvetett érintésvédelem).

1. Az érintésvédelmet védővezetővel vagy védővezető nélkül valósíthatják meg. A védővezetős érintésvédelmi módok működéséhez az érintésvédelemmel ellátott villamos szerkezetek testét védővezetővel kell összekötni. Ilyen megoldás a nullázás és a védőföldelés.

• A villamos áramütés súlyosságát (veszélyességét) az áramerősség (az emberi testen átfolyó), a behatás időtartama, az áram útja, az áram neme, az áram frekvenciája, az emberi test ellenállása és az áthidalt feszültség nagysága befolyásolja. Az áramütéskor további tényezők is számottevőek: az egyén testi, lelki állapota, vagy az, hogy számít-e az áramütésre.

1. A veszélyesség szempontjából az érzékelhető áramerősség átlagosan 0, 5. . . 1 m. A, amelyet érzetküszöbnek nevezünk. Veszélyes az a határ, amely a végtagizmok görcseit kiváltja. Ez az elengedési áramerősség kb. 10. . . 20 m. A. A 80 m. A körüli áram-erősség már a szívkamra és a pitvar egyidejű összehúzódását okozza, aminek következtében a normális szívműködés az áram megszűnése után is szünetelhet. Klinikai, majd biológiai halált okozhat a 100 m. A-es vagy nagyobb áramerősség.

Érintésvédelmi osztályok

Érintésvédelmi osztályok 0. Érintésvédelmi osztályú gyártmány. Az áramütés elleni védelem az üzemi szigetelésen alapul. A gyártmány testén védővezető csatlakoztatására nincs lehetőség, az üzemi szigetelés meghibásodása esetén a védelem a környezetre hárul (pl. a környezet elszigetelése). • I. Érintésvédelmi osztályú gyártmány. Az üzemi szigetelésen kívül járulékos óvintézkedéseket is alkalmaznak. A gyártmány testéhez csatlakoztatható a villamos hálózat vezetője úgy, hogy a megérinthető villamos vezető részek még az üzemi szigetelés meghibásodása esetén sem kerülhetnek veszélyes feszültség alá (pl. nullázás, védőföldelés).

Érintésvédelmi osztályok II. Érintésvédelmi osztályú gyártmány. Az üzemi szigetelésen kívül járulékos óvintézkedésként a gyártmányt kettős szigeteléssel vagy megerősített szigeteléssel látják el. A védelem független a villamos hálózattól. A felhasználó az adattáblán látható kettős négyzet jelről ismeri fel. III. Érintésvédelmi osztályú gyártmány. Az áramütés elleni védelem megoldása az érintésvédelmi törpefeszültségű tápláláson alapul.

Érintésvédelmi módszerek Két fő típusa: • Az egyik csoportba az ún. aktív érintésvédelmi módszerek tartoznak, amelyeket az jellemez, hogy ha az érintési feszültség meghaladja a megengedett értéket, akkor önműködően , az előírt időn belül lekapcsolja a meghibásodott készüléket. Aktív érintésvédelmi módszerek: • A másik csoportba az ún. passzív érintésvédelmi módszerek tartoznak, amelyeknek jellemzője, hogy az érintési feszültséget mindig veszélytelen értéken tartják, tehát lekapcsolás nem szükséges. • • - védőföldeléses jel VF - nullázás NU - egyenpotenciálra hozás EPH - áramvédő – kapcsolás ÁVK. Passzív érintésvédelmi módszerek: - kettős szigetelés KSZ - törpefeszültség TF - védőelválasztás VE

• A magyar előírások szerint csupán a limitfeszültségnél nem nagyobb feszültség juthat az emberi testre. Ez a feszültség súlyos, de még nem életveszélyes balesetet képes okozni. • Az előírások tehát azt jelentik, hogy ha valahol nem biztosítható az érintési feszültségnek a limitértéknél kisebb értéke, ott önműködően lekapcsolásról kell gondoskodni. • A lekapcsolási idő hordozható készülékek esetén 0, 2 s-nál nagyobb nem lehet.

Elsősegélynyújtás áramütés esetén

Elsősegélynyújtás áramütés esetén • A sérültnek az áramból való kiszabadítása. Kisfeszültség, azaz 1000 V alatt a sérültet az áramkörből száraz ruhával rántjuk ki / farúddal, lapátnyél J /. 1000 V-nál nagyobb feszültség esetén villamos szakember szigetelt mentőrúddal végezheti a kiszabadítást. • Az elsősegélynyújtás a diagnózis megállapítása után kezdődik:

Elsősegélynyújtás áramütés esetén ü ha a sérült eszméleténél van állandó megfigyelés alatt kell tartani ü ha a sérült eszméletlen, de légzése és vérkeringése van hagyjuk fekve, eszméletre hozása nem feltétlenül szükséges. Azonnal mentőt kell hívni. ü ha eszméletlen, nincs légzése, de vérkeringése van akkor mesterséges lélegeztetéssel kell az életét a mentő megérkezéséig fenntartani ü ha nincs légzés és vérkeringés » mesterséges légzés és szívműködtetés