Rgifogalmak rgiforml folyamatok dr Jeney Lszl egyetemi adjunktus

Régiófogalmak, régióformáló folyamatok dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@elte. hu Társadalomföldrajz III. Szociológia alapszak, regionális és településfejlesztés specializáció 2016/2017, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

Régiófogalmak tudományterületenként n n Határok meghúzása, körzetesítés vagy területileg osztott, hierarchizált intézményrendszer: önmagában még nem lesz régió Tudományterületenként sajátos régiókategóriák: – – – Társadalomföldrajz Regionális politika Szociológia Politika Jog 2

A társadalomföldrajz régiófogalma n Társadalomföldrajz: jelentős szemléleti változás 1. 2. 3. n Tájelmélet: domináns táji–természeti meghatározottság Gazdasági körzetelmélet: Gazdasági dominancia Modern társadalomföldrajz: térségek gazd–társ komplexitása Társadalomföldrajz és regionális politika – Hasonló tartalmak mentén szerveződnek a régiók – Különböző régiótípusok megjelölésére eltérő jellemzők n Társadalomföldrajz jellemzői, mutatószámai – Ágazati (termelési adatok) pl. ipari, agrárrégiók – Településhálózati pl. városias, falusias régiók n Regionális politika jellemzői, mutatószámai – Átfogó makrogazdasági és társadalmi (gazdasági és humán 3 fejlettségi mutatók) pl. fejlett, elmaradott, depressziós régiók

Az etnoregionalizmus régiófogalma n Szociológia, antropológia – Fontos az etnikai–kulturális, szellemi–tudati összetartozás – Nem fontos a földrajzi térhez kötöttség, lokalizáltság vagy a térbeli folytonosság – Interperszonális és csoportközi kapcsolatok alapján térben nem folytonos (diszkrét elemekből álló) formációk – Társadalmi, demográfiai, kulturális, tradíció pl. sajátos települési formációk (aprófalvak régiója stb. ) n Politika, politikai földrajz – Nem csak a nemzeti szint alatt, nemzetközi keretekben is – Ezredforduló világgazdasági és politikai változásai, globalizáció: új típusú regionalizálódási tendenciák 4

A közigazgatás régiófogalma n Közigazgatás, jog: – Intézményesült, működő irányítási, igazgatási funkció – Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Állandó Konferenciája meghatározta a fogalmát: – Közigazgatási egység – Közvetlen a központi szint alatt – Önálló politikai felelősség – Választott vagy közvetlen alatta levő önkormányzati szint által delegált tagokból álló testület 5

Régiót alkotó jellegadó folyamatok n Társadalomföldrajz: regionalizáció – – – n Markáns természeti alapokon és gazdasági tartalommal Lehatárolás, térfelosztás Lehatárolt területi egység a nemzeti és a települési szint között Etnoregionalizmus: regionalizálódás – Tudati, kulturális összetartozási, homogenitási szempont – Térségi szerveződés reálfolyamata – Társadalmi folyamatok széles körét átfogó, soktényezős társadalmi-gazdasági kohézió n Közigazgatás: regionalizmus – – – Irányítási, intézményi összetartó erő Regionális identitást átfogó és irányítási rendszer Érzékelhető regionális identitástudat, és az érdemi irányítási 6 kompentenciájú és önállóságú regionális intézmények rendszere

Régióformáló folyamatok Térség Regionalizáció Regionalizálódás Regionalizmus Horizontális térfelosztás, körzetesítés A társadalom és a gazdaság térségi szerveződése erős Térségi tudat, intézményesülés Határok Kohézió Identitás, irányítás Régió 7

Régió alapkritériumai n n n Régió: új, önálló társadalmi entitás Területegység ≠ régió Térségből, területegységből régióvá válás – Hosszú történelmi fejlődés eredménye – Többkomponensú folyamat (mindhárom hiánya kizáró feltétel) n Régióvá válás három tényezője – – – n Társadalomföldrajz: regionalizáció Etnoregionalizmus: regionalizálódás Közigazgatás: regionalizmus Régió fogalma – Lehatárolt területi egység az országos és települési szint között – Társ folyamatok széles körét átfogó társ–gazd kohézió 8 – Érzékelhető regionális identitás tudat, érdemi irányítási kompentenciájú és önállóságú regionális intézmények rendszere

Régiók típusai Regionális egységek Egységes (homogén, formális) régiók Egyjellemzős régiók Többjellemzős régiók Csomóponti (funkcionális) régiók Komplex régiók Tervezési régiók 9