Reprezentcielmletek Megismers tuds igazols Kommunikci mesterszakosoknak Filozfia s

Reprezentáció-elméletek [Megismerés, tudás, igazolás] Kommunikáció mesterszakosoknak Filozófia és tudománytörténet tanszék Dr. Fehér Márta egy. tan. feherm@filozofia. bme. hu

Tájékoztató Követelmények • Az előadások rendszeres látogatása (Hétfő 10 -12 és 18 -20) • A tananyag feldolgozása. Az szükséges anyag honlapunkon (www. filozofia. bme. hu) az oktatási segédanyagok között lesz hozzáférhető. • A kijelölt szakirodalom tanulmányozása. • A vizsgajegy megszerzéséhez: vizsgadolgozat megírása.

Bevezetés • Mi a megismerés? inger/információ befogadás, feldolgozás • Mi az eredménye? a valóság reprezentációja, ismeret, tudás (ezek különbségéről később) • Miért van rá szükség? orientáció, létfenntartás az adott természeti és társadalmi környezetben. Az állati és emberi megismerés különbsége. • Miért kell vizsgálódás tárgyává tenni? ismerethiány, tévedés elkerülése, kockázatminimalizálás.

1. Ismeret és tudás • Az ismeret (tudás) fajtái: 1. köznapi: megszerzésének és elfogadásnak sajátos módjai (oktatás, kommunikáció, stb. ) 2. tudományos: megszerzésének és elfogadásának sajátos módjai (képzés, metodológia) 3. mitologikus, misztikus, vallási (nem-, vagy csak részben racionális) hiten alapuló. • Hit (faith), vélekedés(belief) és tudás (knowledge) különbsége: hit: kételymentes belső, bizonyítást nem igénylő, szubjektív; vélekedés: igaz vagy hamis(téves) bizonyítás nélküli.

Tudás-definíciók Tudás (1) = igazolt igaz vélekedés (Platon, modern analitikus ismeretelmélet) Kérdés: mit jelent az „igazolás”? , (2) = minden vélekedésünkkel szembeni módszeres kétely után fennmaradó már kétségbevonhatatlan ismeret(ek), állítások. (Descartes, Popper) (3) = a mindenki által elfogadott alap-igazságokból (axiomák ill. érzetadatok) előirt szabályok szerint levezethető tételek/állítások (Eukleidész, axiomarendszerek, logikai pozitivizmus). (4) = az, amit az adott társadalomban annak tartanak (tudásszociológia, Barnes, Bloor)

Ellenvetések • (1) ellen: a Gettier paradoxon: A def. szerint: (a) S hiszi, hogy p (b) p igaz (c) S igazoltan hiszi, hogy p Getttier ellenpélda: Henry látja a tv-n, hogy Federer győz a wimbledoni finalén. De nem tudja hogy a tavalyi felvételt játszották le. Viszont Federer valóban a győztes az idén is. Tehát: (a) Henry hiszi, hogy Federer a győztes. (b) Federer a győztes valóban (c) Henry igazoltan hiszi (látta), hogy Federer a győztes. De vajon mondhatjuk-e, hogy Henry valódi tudással rendelkezik?

Ellenvetések • (2) ellen: - a globális kétely lehetetlen, körbenforgáshoz, regresszushoz vagy dogmatizmushoz vezet - a lokális kétely megvalósítható, de csak ideiglenesen elfogadható tudást, nem igazságot eredményez. • (3) ellen: az axiómák vagy végső alapul szolgáló érzetadatok kiválasztása, elfogadása önkényes döntést igényel. (Decízionizmus-vád) Az axiomatikus rendszerekben pedig van olyan állítás (amiről úgy véljük, hogy igaz, de), amely a rendszerben nem igazolhat/cáfolható. (Gödel tétele)

Ellenvetések • (4) ellen: - E definíció alapján a törzsi társadalmak hiedelmeit vagy a boszorkányhitet is tudásnak kell tekintenünk. - Mi a probléma ezzel? - A ma nálunk is közkeletű ezoterikus tanok, áltudományok is beleférnek a definícióba?

Szkeptikus érvek a tudással kapcsolatban • Az „agyak a tartályban” érv (H. Putnam) Amiről azt hisszük, hogy a valóságra vonatkozó ismeret, az csupán álom (Descartes), betáplált idegimpulzus (Putnam), hallucináció (Matrix) • A tévedésre alapozott érv (Descartes): A tévedések lehetősége elvileg nem zárható ki, biztos tudás nem lehetséges. • A memória tökéletlenségén alapuló érv (Hume): Az emlékezet és az induktív következtetések bizonytalansága a tudás bizonytalanságát eredményezi.

Tudástípusok • • • Implicit: 1. nem verbális (skill): pl. biciklizni, zongorázni tudás 2. hallgatólagos (tacit) (Polányi, Kuhn) Explicit 1. propozicionális (nyelvi): szintetikus, analitikus 2. formalizált, szimbolikus Racionális: explicit, jól definiált, elfogadott igazolási eljárással igazolt igaz tudás. A tudományos tudás. Irracionális: pl. téves eszmék (paraniua) Nem-racionális: pl. művészi

Tudástípusok • Tudni mi, hogyan, miért van (knowing what, how, why): ezek mind a köznapi, mind a tudományos megismerés legfontosabb megválaszolandó kérdései. Az ún. tényállás felismerése, létrejöttének és kimenetelének megismerése, valamint magyarázatának keresése, megadása A magyarázat-igény mindhárom (köznapi, tudományos és mitologikus) tudásfajtában felmerül. De más-más módon van megoldva. Magyarázatalkotási módok: - mitologikus: természeti népek hiedelemvilága: antropomorf analógiás - köznapi gondolkodás: kvázi kauzális, analógiás - tudományos: kauzális, strukturális (Arisztotelész, modern tudományfilozófia)

Tudományos tudásterületek • Deskriptív Természettudomány(science) Társadalomtudomány (social science) Humán tudományok (humanities). [A filozófiát ide sorolják, de voltaképpen „kilóg” a sorból. Mi a filozófia? ] Interdiszciplináris tudományok • Nem-deskriptív Matematika, informatika, logika • Mi a közös bennük? A normatív metodológia: az eljárás- vagy kutatásmódszertani szabályok szigorú betartása, szankcionált számonkérése. Az ún. áltudományok (pl. asztrológia, ID) elhatárolásának problémája ezen az alapon közelíthető meg.

Ismeret/tudás-elméletek • Deskriptív Az emberi megismerés leíró elméletei: kognitív pszichológia (Eysenck, Pléh) eszmetörténet (Crombie) tudománytörténet (Kuhn) mentalitástörténet: Foucault), kulturális antropológia (M. Cole, C. Geertz) • Normatív (preskriptív) A helyes=igaz tudást eredményező megismerési eljárások (módszerek) megtalálása és előírása. (Arisztotelész, Mill, logikai pozitivizmus: Carnap, falszifikácionizmus: Popper, Lakatos) • Naturalista: a leíró és a normatív elméletek sajátos ötvözete a kognitív pszichológia valamint a természettudományok (ökológia stb. ) által feltárt ismeretek alapján kell meghatározni a követendő módszert. (Quine, Kornblith)

Ismeretelméletek • Individualista A megismerő szubjektum, az emberi lény individuumként végzi a megismerést. Minden ember ismeretelméletileg ekvivalens és szuverén, független. A kooperáció esetleges és additív. Csak kvantitatív, nem kvalitatív különbséget jelent. (Kant, Carnap, Popper, Searle) • Társas A megismerés az ember esetében lényegileg, nem csak esetlegesen társas tevékenység a megismerés minden szintjén (észlelés, fogalom- és elméletalkotás szintjén is). A létrejövő ismeret: tudás ezért magán hordozza a létrehozó közösség (társadalom) jellemzőit is, ez magyarázza a tudás történeti változását. (A tudásszociológia ”erős program”-ja: Barnes, Bloor, Durkheim, Kuhn, Goldman)