Rendszet s adatvdelem Budapest 2012 november 9 Dr

Rendészet és adatvédelem Budapest, 2012. november 9. Dr. Péterfalvi Attila

A múlt – hazai adatvédelem, információszabadság • Polgári Törvénykönyv 1977 -es módosítása (személyiségi jogok, nem vagyoni kár) • Alkotmány 1989 -es módosítása (alapjogok, országgyűlési biztos) • 15/1991. (IV. 13) AB határozat a személyi számról • A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv. )

Erkölcs jogon túl • Mózes törvényei, Tízparancsolat • Újszövetség aranyszabálya: „Amit akartok azért, hogy az emberek tiveletek cselekedjenek, mindazt ti is úgy cselekedjétek azokkal” • Ulpianus és Iustinianus – tisztességesen élni, senkit nem sérteni és mindenkinek megadni azt, ami őt megilleti • Erkölcsi természettörvény: Cicero, és a görög filozófia • Szent Ágoston: „Mindenkinek megadni a magáét, a silányabbat az értékesebbnek alárendelni, az igazságot tisztelni. ”

Az adatvédelmi törvény kritikája •

Az Infotv. megalkotása mögött húzódó jogalkotói cél • Hatékony intézményi modell kialakítása •

Az adatvédelem a magánszféra védelmének eszköze Alaptörvény VI. cikk: (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák. (2) Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. (3) A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését sarkalatos törvénnyel létrehozott, független hatóság ellenőrzi. Új adatvédelmi törvény 1. §: „a törvény célja az adatok kezelésére vonatkozó alapvető szabályok meghatározása annak érdekében, hogy a természetes személyek magánszféráját az adatkezelők tiszteletben tartsák”

A Hatóság és a korábbi gyakorlat viszonya • Hatóság új honlapja – www. naih. hu • Új arculat • A korábbi adatvédelmi biztos honlapja elérhető az új honlapon keresztül: - állásfoglalások - éves parlamenti beszámolók

Új szabályok az Infotv. -ben • Érintett – egy fogalom szétválasztásából adódik • Személyes adat fogalma szűkebb lett (? ) • Adatmegjelölés – bűnüldözési adatkezelések során használatos • Adatfelelős – közérdekű adatokat keletkeztető szerv • Adatközlő • Elkülönült eljárások • Közérdekű adatigénylés új, praktikus szabályai • Új jogalapok • Az elektronikus közzététel szabályainak beépítése az Infotv. -be

Kritikai észrevételek az Infotv. vonatkozásában • A Hatóság hivatalból nem indíthat vizsgálati típusú eljárást • Fogalmak pontosításra szorulnak • Jogalapok által felvetett kérdések • Külföldre történő felmerülő kérdések adattovábbítás körében

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság • Autonóm államigazgatási szerv • Független • Csak a törvényeknek alárendelt • Feladatkörében nem utasítható • Államigazgatásban szervezetileg is elkülönült • Feladatot számára csak törvény állapíthat meg • Fejezeti jogosítványokkal felruházott központi költségvetési szerv • Országgyűlés fejezetén belül önálló cím • Költségvetésének kiadási, bevételi főösszegei csak az Országgyűlés által csökkenthetők

A Hatóság elnöke • A miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, előtte esküt tesz • Mandátuma 9 év, választási ciklusokon átívelő • Elnökkel szembeni követelmények • Kizáró feltételek • Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége megegyező az országgyűlési képviselőkével • Miniszteri illetményre és juttatásokra jogosult • Kinevezi helyettesét és vizsgálóit határozatlan időtartamra, őket indokolás nélkül bármikor felmentheti • Munkáltatói jogkör gyakorlója hatóság személyi állománya felett

A Hatóság személyi állománya • Elnökhelyettes • Köztisztviselők és munkavállalók • Vizsgálók: a Hatóság köztisztviselői létszámához mérten max. 20%-ban limitált • Feltétel: jogász vagy felsőfokú informatikus végzettség, legalább 3 év adatvédelmi szakértői vagy adatvédelmi felelősi munkakörben szerzett tényleges gyakorlat, jogi vagy közigazgatási szakvizsga • Cél: felkészült szakmai törzskar létrehozása

Kettős eszközrendszer ombudsmani hatósági • vizsgálat • jogszabály-véleményezés • részvétel bírósági eljárásban • éves beszámoló • ajánlás (általános, egyedi) • audit szempontjai • nemzetközi képviselet • adatvédelmi felelősök konferenciája • adatvédelmi hatósági eljárás • titokfelügyeleti hatósági eljárás • adatvédelmi nyilvántartás (+ 1) piaci adatvédelmi audit hatósági szankciók

Kiemelt témák a NAIH gyakorlatában a rendészeti adatkezeléssel kapcsolatban

Rendőrségi kamerázás • • Az Rtv. 42. és 42/A. §-a tartalmazza a rendőrség kép- és hangfelvétel készítésével kapcsolatos szabályait A jogszabály alapján a rendőrségnek három esetben van lehetősége kamerákat alkalmazni: 1. rendőri intézkedés 2. határátkelőhely őrzése, határforgalom ellenőrzése 3. közterület állandó megfigyelése

Rendőrségi kamerázás Közterületi kamerázás: • közbiztonsági, bűnmegelőzési, illetve bűnüldözési célból • igazolhatóan szükséges • bárki számára nyilvánvalóan észlelhető módon • rendőrségi előterjesztés alapján az illetékes önkormányzat dönt • felhasználás: – büntető-, szabálysértési vagy más hatósági eljárás során – körözött személy vagy tárgy azonosítása céljából – a rendőri intézkedés jogszerűségének vizsgálata céljából – az érintett személy jogainak gyakorlása érdekében • megőrzési idő: felhasználás hiányában 5 nap (szükség esetén 30 napig meghosszabbítható)

Rendőrségi kamerázás Az érintettek tájékoztatása a helyszínen: • a megfigyelés ténye, • az adatkezelő személyének pontos meghatározása, valamint • az adatkezelő elérhetősége (telefonszám, honlap)

Határozatok közlése • a „Határozatot kapják” rovatban szerepel a sértett, a gyanúsított és a védőügyvéd személyes adata • Be. 214. § (2): nyomozási bíró határozata • Be. 221. /A § (4): közvetítői eljárás tárgyában hozott határozat • Be. 262. § (1): bírósági határozat • Szabs. tv. 95. §: szabálysértési hatóság határozata

Határozatok közlése • Be. 169. § (2): „ a határozatban meg kell nevezni azt, akire a rendelkezés vonatkozik, és fel kell tüntetni az azonosításhoz szükséges személyi adatokat…” • Szabs. tv. 96. § (1): a határozatnak tartalmaznia kell az eljárás alá vont személy természetes személyazonosító adatait • e rendelkezések nem adnak felhatalmazást személyes adatok továbbítására harmadik személynek • a határozatban csak a levél címzettjének személyes adatai lehetnek • a „határozatot kapják” részben csak az eljárásjogi pozícióra utalás („sértett“, „gyanúsított”, „védő”) szerepelhet a további címzettek vonatkozásában

Egészségügyi intézmények adatszolgáltatási kötelezettsége • Egészségügyi adatok – különleges adatok • Be. 71. § - megkeresésre vonatkozó általános szabályok • E § (3) bekezdése szerint: „Ha a megkeresés személyes adatok közlésére vonatkozik, az csak annyi és olyan személyes adatra vonatkozhat, amely a megkeresés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges. A megkeresésben az adatkezelés pontos célját és a kért adatok körét meg kell jelölni. ” • A (4) bekezdés értelmében: „Ha a megkeresés eredményeként olyan személyes adat jut a megkereső tudomására, amely a megkeresés céljával nem függ össze, az adatot törölni kell. ”

Egészségügyi intézmények adatszolgáltatási kötelezettsége • Be. 178/A. § (1): külön nevesíti az egészségügyi adatokat kezelő szerveket • Infotv. 4. §: adatkezelés célhoz kötöttségének elve • => nyomozó hatóság, ügyészség elvileg bármilyen adatot bekérhet, de: – pontosan meg kell jelölni az adatokat és a célt – a lehető legszűkebben kell megjelölni a kért adatok körét – törölni kell a nem szükséges adatokat

Közérdekű adatigénylés • közérdekű adat: „…közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett…” [Infotv. 3. § 5. pont] • közérdekből nyilvános adat: „a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli. ” [Infotv. 3. § 6. pont] • Közérdekből nyilvános személyes adat: „közérdekből nyilvános adat a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, valamint azok a személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja. ” [Infotv. 26. § (2)] • a közfeladatot ellátó szervnek lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse [Infotv. 26. § (1)]

Közérdekű adatigénylés A rendőrség, mint közfeladatot ellátó szerv kezelésében lévő adatok közérdekű adatok Kivételek: • Azok a személyes adatok, amelyek nem minősülnek közérdekből nyilvános adatnak. • Azok az információk, amelyeket a minősített adat védelméről szóló törvény alapján, az arra jogosult, megfelelő eljárás keretében minősített adatnak minősített. • Az Infotv. 27. § (2) bekezdése sorolja fel azokat a lehetőségeket, amikor törvény az ott meghatározott érdekből korlátozhatja egyes adatok megismerhetőségét, így többek között: • nemzetbiztonsági érdekből • bűncselekmények üldözése vagy megelőzése érdekében • bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásra tekintettel

Rendőrök adatai • • Hszt. 203. § (3) bekezdése szerint „a személyügyi nyilvántartás adatai közül a hivatásos állomány tagja beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni minden olyan adatot, amely a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény alapján közérdekből nyilvánosnak minősül”. Infotv. 26. § (2) Rtv. 20. § (2): az eljáró rendőr az intézkedés megkezdése előtt köteles nevét, azonosító számát, valamint az intézkedés tényét és célját szóban közölni. => a rendőr neve, rendfokozata és azonosító száma – kiadható információ

Rendőrök képmásának nyilvánossága • Ptk. 80. § (2): hozzájárulás alapján, kivéve, ha nyilvános közszereplés • Bírói gyakorlat: • BH 1985. 17. : egyedi, tömegből kiemelt ábrázolás • Pécsi Ítélőtábla a Pf. I. 20. 360/2011/6. számú ügy: Nyilvános közszereplés nem jogsértő a nyilvánosságra hozatal Akkor jogszerű, ha nem egyéni, portrészerű az ábrázolás

Konzultációs ügyek elbírálása • ha a beadvány célja az egyéni joggyakorlás ügyében való tájékozódás, és a beadvány közvetlenül az állampolgártól érkezik; • az állami-önkormányzati szervek jogalkalmazásával kapcsolatban, e szervektől jogértelmezési kérdésekben érkezett beadványok; • a NAIH működésével, adminisztratív feladataival (így például az adatvédelmi nyilvántartással), hatáskörének gyakorlásával kapcsolatos tájékoztatáskérés, tájékozódás; • nemzetközi szervektől érkező megkeresések

Jogszabály véleményezés • • • Infotv. 38. § (4) a) pont: A Hatóság (…) javaslatot tehet a személyes adatok kezelését, valamint a közérdekű adatok és a közérdekből nyilvános adatok megismerését érintő jogszabályok megalkotására, illetve módosítására, véleményezi a feladatkörét érintő jogszabályok tervezetét. Nem csak egy lehetőség, hanem kötelezettség a jogalkotónak: a jogalkotásról szóló törvény 19. § (1) bekezdés Fontos és megkerülhetetlen: – Hszt. -ben meghatározott „életvitel ellenőrzés” – a bűnügyi együttműködéssel kapcsolatos törvény tervezetét a NAIH nem kapta meg => a köztársasági elnök visszaküldte az Országgyűlésnek

Adatvédelem az Európai Unióban a bűnügyi és igazságügyi együttműködés területén

Schengeni Térség • A személyek szabad mozgását lehetővé tevő legfontosabb uniós vívmány. (Tagjai: Ciprus, Bulgária, Románia, Írország és Nagy-Britannia kivételével valamennyi uniós tagállam, Izland, Norvégia, Svájc és Lichtenstein ) • Az ún. „schengeni joganyag” lényegében lebontja a térség belső határait, és megerősíti a külső határok védelmét és ellenőrzését. a tagállamok közös szabályokat alkalmaznak a külső határellenőrzések, a rövid távú beutazó vízumok tekintetében, továbbá szoros együttműködést folytatnak a rendőri és az igazságszolgáltatási szerveik között, valamint létrehozták a Schengeni Információs Rendszert (SIS).

Schengeni Információs Rendszer • A Schengeni Információs Rendszer (SIS) Európa legnagyobb informatikai rendszere, amely a belső határok eltörléséből és a külső határok megszigorított ellenőrzéséből eredő biztonsági kockázatokat hivatott kezelni, elsősorban a hatékony adatmegosztás eszközével. • A SIS tagállamonként egy-egy nemzeti rendszerből (N. SIS), valamint egy központi rendszerből (C. SIS) áll, amelybe a tagállamok adatokat – úgynevezett figyelmeztető jelzéseket – visznek be. Mindegyik nemzeti rendszer on-line kapcsolatban van a központi rendszerrel egy biztonságos kommunikációs hálózaton keresztül. • A SIS jelenleg a 28 résztvevő állam (26 teljes jogú schengeni tagállam, valamint Románia és Bulgária) által bevitt, több mint 42 millió figyelmeztető jelzést tartalmaz, amely száma havonta körülbelül 3%-kal nő. A rendszerhez helyi szinten minden rendőr-, valamint az információkat a törvényes rend védelmével és a bűnüldözéssel kapcsolatos feladatai elvégzéséhez igénylő egyéb bűnüldöző hatóság és tisztviselő azonnali és közvetlen hozzáféréssel rendelkezik.

A személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket az alábbi esetben lehet bevinni a SIS-be: • kiadatás vagy átadás céljából elfogni kívánt személyekre (Schengeni Végrehajtási Egyezmény, 95. cikk) • harmadik országbeli személyekre a schengeni határon történő beutazásuk megtagadása céljából, vagy schengeni területen való tartózkodás esetén kitoloncolás céljából (96. cikk); • eltűnt személyekre, különösen kiskorúakra (97. cikk) • valamely személy tartózkodási helyének igazságügyi hatóság nevében történő megállapítása céljából (98. cikk) • leplezett figyelés vagy célzott ellenőrzés céljából (99. cikk)

Büntetőeljárásban bizonyítékként lefoglalandó vagy bemutatandó tulajdonra vonatkozó figyelmeztető jelzés az alábbi kategóriákban vihető be a SIS-be: • gépjárművek • lőfegyverek • személyre szólóan kiállított vagy kitöltetlen személyazonosító okmányok, úti okmányok, gépjárművek forgalmi engedélyei • gépjárművek rendszámtáblái • bankjegyek

N. SIS és SIRENE Iroda • A SIS központi rendszere (SIS) Strasbourgban üzemel, míg Magyarországon nemzeti rendszert (N. SIS) a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala(KEKKH) üzemelteti. • Ezen túl a tagállamok létrehozták az ún. SIRENE Irodákat, amelyek a figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatos kiegészítő információk államok közötti cseréjéért felelősek. (elsődlegesen a rendőrségi együttműködés szempontjából fontos adatok cseréjét bonyolítják, koordinálják a határokon átnyúló műveleteket, kiegészítő információkkal szolgálnak a figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatban, valamint összehangolják a megfelelő intézkedéseket a SIS-ben megjelenő figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatban, és biztosítják, hogy sor kerüljön a megfelelő intézkedésre).

SIS ellenőrzése, adatvédelem • a központi rendszer ellenőrzését a tagállamok adatvédelmi hatóságainak képviselőiből álló Közös Felügyelő Hatóság (Joint Supervisory Authority) végzi, amelynek tagja a NAIH • a nemzeti rendszerek független felügyeletét a nemzeti adatvédelmi hatóságok látják el, ez Magyarországon 2012. január 01 -től a NAIH • ennek keretében a SIRENE Iroda, KEKKH, Külügyminisztérium, külképviseletek, határátkelők ellenőrzése • 2012. április 17 -20. Schengeni adatvédelmi ellenőrzés

Állampolgárok jogai • kérelem benyújtása esetén információt kapjanak arról, hogy a SIS-ben milyen rájuk vonatkozó adatokat tárolnak • a hibás adat kijavítását vagy törlését kérje • bírósághoz vagy az illetékes hatósághoz forduljon, kérve az adatok javítását, törlését vagy kártérítés megállapítását

A jogok gyakorlása • bármelyik schengeni tagállamban • személyesen, a meghatározott formanyomtatvány kitöltésével, bármely rendőrkapitányságon vagy magyar külképviseleten (a kérelmet továbbítják az ORFK NEBEK SIRENE Irodához) • a SIRENE Iroda a tájékoztatást ad, vagy teljesíti az állampolgár megalapozott kérését. (Az eljárást indokolt esetben megtagadhatja, de tájékoztatni köteles a kérelmezőt ennek t ényéről és jogalapjáról. ) • ha az állampolgár úgy ítéli meg, hogy SIRENE Iroda eljárása nem megfelelő a NAIH-hoz fordulhat.

EUROPOL • olyan határokon átnyúló súlyos bűncselekmények felderítésében nyújt segítséget a tagállamok bűnüldöző hatóságainak, mint a terrorizmus, drog- és emberkereskedelem • eszközök: információcsere, elemzések, határon átnyúló műveletek koordinációjának elősegítése (kb. évi 12. 000 határokon átnyúló nyomozáshoz nyújt segítséget) • nincs önálló nyomozati és alkalmazására feljogosító hatásköre! • székhely: Hága kényszerintézkedések

EUROJUST • Az olyan határokon átnyúló súlyos bűncselekmények esetében, mint a terrorizmus, embercsempészet, kábítószer-csempészet, csalás, pénzmosás ösztönzi és javítja tagállamok igazságügyi hatóságai közötti koordinációt, a nyomozások és büntetőeljárások terén • eszközök: kölcsönös nemzetközi jogsegély, az európai elfogatóparancs • felkérheti az illetékes tagállami hatóságokat, hogy: • konkrét cselekmények tekintetében rendeljenek el nyomozást vagy büntetőeljárást; • fogadják el, hogy egyikük kedvezőbb helyzetben lehet ahhoz, hogy az adott cselekményekkel kapcsolatban nyomozást vagy büntetőeljárást indítson meg; • hangolják össze az illetékes hatóságok tevékenységét; • hozzanak létre közös nyomozócsoportot; • bocsássanak rendelkezésére minden olyan információt, amely feladatainak ellátásához szükséges.

EUROPOL, EUROJUST ellenőrzése, adatvédelem • belső adatvédelmi felelős • Közös Felügyelő Hatóság (Joint Supervisory Body) – a nemzeti adatvédelmi hatóságok képviselőiből álló, független ellenőrző testületi szerv • NAIH feladatai: • részvétel a JSB EUROPOL munkájában (rendszeres, adhoc ellenőrzések, fellebbviteli ügyek elbírálása, uniós jogszabályok véleményezése, stb. ) • a nemzeti egységek ellenőrzése (ORFK NEBEK Iroda)

Az állampolgárok jogai • kérelem benyújtása esetén információt kaphatnak arról, hogy az EUROPOL-ban vagy az EUROJUST-ban milyen rájuk vonatkozó adatokat tárolnak • a hibás adat kijavítását vagy törlését kérhetik • bírósághoz vagy az illetékes hatósághoz fordulhatnak, kérve az adatok javítását, törlését vagy a jogosulatlan, vagy nem szabályszerű adatkezelésből eredő kárának megtérítését

A jogok gyakorlása • ORFK NEBEK Iroda EUROPOL, /EUROJUST vagy közvetlenül • Jogorvoslat: NAIH, JSB EUROPOL /JSB EUROJUST az

EURODAC, CIS, VIS • Eurodac: a menedékjogot kérő személyek, valamint az Unió külső határainak jogellenes átlépése miatt letartóztatott személyek azonosságának megállapítására létrehozott adatbázis. (Az ujjlenyomatok összehasonlításával a tagállamok meg tudják állapítani, hogy az EU egyik tagállamában illegálisan tartózkodó menedékjogot kérő külföldi állampolgár kért-e korábban menedékjogot egy másik uniós tagállamban, illetve hogy jogellenesen lépett-e be az Unió területére. ) • CIS (Vámügyi Információs Rendszer): Az Európai Bizottság és a tagállamok vámügyi hatóságai által létrehozott informatikai rendszer, amelynek célja a közösségi vámügyi és mezőgazdasági szabályok megsértésének megelőzése, felderítése és üldözése. • VIS (Vízuminformációs Rendszer): a rövid távú tartózkodást lehetővé tévő vízumokhoz kapcsolódó adatok cseréjéét elősegítő informatikai rendszer. • Megosztott hatáskör az adatvédelmi ellenőrzés területén: Európai Adatvédelmi Biztos és a tagállamok adatvédelmi hatóságai közösen

Európai Adatvédelmi Biztos • az uniós intézmények adatkezelésének felügyelete, tanácsadás, együttműködés más szervezetekkel, bírósági ügyek • elsősorban együttműködésen alapuló adatvédelmi tevékenység a bűnügyi és igazságügyi együttműködés területén (kevés önálló hatáskör)

Köszönöm a figyelmet! dr. Péterfalvi Attila c. egyetemi tanár a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság Elnöke elnok@naih. hu