Rehabilitcis kapacitsok vltozsa az elmlt 10 vben Kontra

Rehabilitációs kapacitások változása az elmúlt 10 évben Kontra Andrea ESZSZK Rehabilitációs centrum, egészségpolitikai szakértő XII. FESZ kongresszus „ Gyógyászati segédeszközök szerepe a tartós ápolásban” Velence 2012.

„Jelentés a fogyatékosságról” , World Report on Disability �az Egészségügyi Világszervezet és a Világbank, valamint 70 ország és több mint 380 szakértő közreműködésével készített globális jelentését �A dokumentum a károsodások, s a fogyatékosság korszerű szemlélete alapján mutatja be a világban zajló jelenlegi folyamatokat, a veszélyeket és tennivalókat. �WRD újra kinyilvánítja, hogy a Rehabilitáció és Habilitáció alapvető emberi jog. �Rámutat az európai hiányosságokra, a korai elsődleges rehabilitáció hiányára, a hozzá World Health Organization, World Bank. férési területi egyenlőtlenségekre. World report on disability. WHO. , Geneva 2011

„Jelentés a fogyatékosságról” , World Report on Disability �Felszólít a nemzeti rehabilitációs tervek felülvizsgálatára �A fogyatékosság prevenciójával kapcsolatos tennivalókat harmonizálják a népegészségügyi program célkitűzéseivel. �Alakítsanak ki új finanszírozási mechanizmusokat a rehabilitációs ellátásokra és a szakember ellátottság tekintetében tegyenek meg minden erőfeszítést. World Health Organization, World Bank. World report on disability. WHO. , Geneva 2011

Háttér: Fenntartható fejlődés, foglalkoztatás � Az Európai Unió minden hatodik polgára – mintegy 80 millió ember – különböző fokú, az enyhétől a súlyosig terjedő fogyatékossággal él. � A 75 évesnél idősebbek több mint egyharmada szenved olyan fogyatékosságban, amely valamilyen mértékben korlátozza őt. (OLEF) Szűkös erőforrások, hatékony felhasználási igény � Az elmúlt 20 évben a finanszírozás átalakítása az orvosi rehabilitációs rendszer extenzív fejlődését eredményezte.

cél A kialakult hazai rehabilitációs ellátó rendszer adatait és a rehabilitációs tevékenységet a nemzetközi ajánlásokkal kívántuk összehasonlítani.

Vizsgálat összetevői: � Adatelemzést folytattunk, az elmúlt 10 év fekvőbeteg finanszírozási szerződéseinek felülvizsgálatával � Irodalmi áttekintést végeztünk, amely az ellátáshoz és kapacitások szempontjából releváns jogszabályokat, nemzetközi ajánlásokat, EU irányelveket, cselekvési programokat, hazai népegészségügyi program elemeit, civil szervezetek akcióprogramjait valamint egyéb szakmai közleményeket tartalmazza. � A Fizikális és Rehabilitációs Orvoslás Európai Társaságának, European Society of Physical and Rehabilitation Medicine (ESPRM), vezetőségi tagjai között Online kérdőív segítségével felmérést végeztünk (28 ország által delegált 44 vezetőségi tag)

Kapacitás ? Kit? Hol? Ki?

R. Eldar, L. Kullmann, CRT Marincek, k. Sekelj. Kauzlaric, O. Švestkova, M. Palat: Rehabilitation medicine in countries of central/Eastern Europe Disability and Rehabilitation, 2 134 -141, 2008. Több tanulmány foglalkozik azzal, hogy a rehabilitációs szükségleteket meghatározza, elsősorban a rehabilitációs igényt annak kiváltó okaiból származtatva. Vizsgálatok során a nem fertőző megbetegedések és sérülések kapcsán kialakuló rehabilitációs szükséglet meghatározását kővetően, a kiváltó okok prevalenciáját ismerve következtetnek az igényekre, ilyen megbetegedések: a koponya-agysérülések, a stroke, az amputációk, a gerincvelő sérülések, a csont és izomrendszer degeneratív megbetegedései. � � A rehabilitációs igények jelentős növekedésére kell számítani, a demográfiai adatok változása, a komorbiditás, az oktatás kompatibilitása valamint az egészségügyi ellátást igénybevevők és a rehabilitációs ellátást nyújtó szakemberek migrációja miatt. A kihívásoknak az orvosi rehabilitáció önmagában nem tud megfelelni átfogó szociális, oktatási, és foglalkoztatási stratégiára van szükség.

Kullmann L. , Dénes M. , Kémenczy J. , László G. : A fogyatékosság felmérése Budapest VIII. kerületének 60 éven felüli lakosságában. Rehabilitáció, 2 81 -85, 1998.

Teljesített gyógytorna vizitek száma Közép-Magyarország 200000 180000 160000 Dél-Alföld 140000 120000 Közép-Dunántúl 100000 80000 60000 40000 20000 0 2005 Észak-Alföld Észak-Magyarország Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl 2009

Fizioterápiás kezelések Közép-Magyarország 25000 20000 Dél-Alföld 15000 Közép-Dunántúl 10000 5000 2005 0 Észak-Alföld Észak-Magyarország 2009 Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl

Logopédiai kezelések száma Közép-Magyarország 2500 2000 Dél-Alföld 1500 Közép-Dunántúl 1000 500 2005 0 Észak-Alföld Észak-Magyarország Forrás: www. eski. hu Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl 2009

Forrás: A. B. Ward, C. Gutenbrunner : Physical and Rehabilitation Medicine in Europe. J Rehabil. Med. 38 81 -/86, 2006.

Rehabilitációs szakorvosok száma: 2005. December 31. 265 fő 2005 -2010 98 fő 2010 - 21 fő Jelenlegi PRM : 325 fő Fekvő kapacitás lakosság Járó beteg kapacitás • 30, 78 ágy • 38010 fő • Heti 4 óra rendelés • Javaslatok száma?

J. R. Anema, A. J. M. Schellart, J. D. Cassidy, P. Loisel, T. J. Veerman, A. J. van der Beek: Can Cross Country Differences in Return-to-Work After Chronic Occupational Back Pain be Explained? An Exploratory Analysis on Disability Policies in a Six Country Cohort Study. J Occup Rehabil. , 4 419 -426, 2009. A Nemzetközi Szociális Biztonsági Ügynökség, International. Social Security Agency (ISSA) multinacionális kohorsz tanulmányt kezdeményezett. A vizsgálat alapját az adta, hogy a nemzeti fogyatékosügyi stratégiák között jelentős eltérés figyelhetők meg. A hangsúly és megközelítéseknél egyrészről, az ellentételezés, pénzbeli juttatások, másik oldalon a reintegráció és rehabilitációs stratégián volt. A több ország bevonásával készített eset kohorsz vizsgálat során a különböző politikai stratégiák között, a munkahelyekre tőrténő visszatérés szempontjából, kevésbé volt releváns az egészségügyi szolgáltatás és a betegek jellemzői, mint a munkahelyek sajátosságai valamint a rokkantsági ellátásokhoz való hozzájutás lehetősége.

Következtetések � A rehabilitációs ellátás Magyarországon a kelet és közép európai országokhoz hasonlóan elsősorban a fekvőbeteg szakellátás keretében valósul meg. � A lakhely közeli ellátások személyi igényei jelenleg nem teszik lehetővé a lakóközösségi rehabilitáció széleskörű elterjedését hazánkban. � A jelenlegi ellátó struktúra az aktív kapacitások átalakítása során elsősorban nem a szükségletek figyelembevételével alakult ki. � A megyei viszonylatban súlyos területi egyenetlenséget mutató hálózat, mind fekvő, mind járóbeteg kapacitások terén regionálisan kiegyenlített, köszönhető ez számos Európai Uniós pályázatnak és a szakma erőfeszítéseinek. � A szakorvos és szakember képzés és ezáltal az ellátottság terén tapasztalt hiány leküzdése elsődleges feladat.

Orvosi rehabilitációs ellátás szervezés szempontjai: Az orvosi rehabilitációban, mint fekvőbeteg szakellátási feladat körében is változás történik, egyre több aktív és az intenzív ellátás körébe tartozó tevékenységet végez, széleskörű multidiszciplináris teammel, amelyek a költségek emelkedését vonják maguk után. Így a fekvőbeteg ellátás szervezésében regionális központok képzelhetők el. � Az ellátás nagyobb volumenét járóbeteg szakellátás, otthonápolási szolgálatok és nappali kórházak végezzék lakóközösségi rehabilitáció formában, amely hatékonyan működő betegszállítási rendszert, informatikai és telekommunikációs fejlesztéseket igényel, amelyhez a szakember ellátottság mellett a koordináció lehetőségét is meg kell teremteni. Közösség alapú rehabilitáció (CBR) olyan stratégia amely, egyszerre küzd az esélyegyenlőségért, az elszegényedés ellen és a fogyatékosok társadalmi elfogadásáért, a rehabilitációnak ez a formája eredményességével, biztonságosságával és költséghatékonyságával megfelelő eszköz lehet a problémák kezelésére. � Az orvosi rehabilitáció fejlesztése csak megfelelő adatbázisra épülhet, amely a nem csak a lakosság szükségleteit, de a szakma elvárásait és költségeit is tükrözi és fogyatékosügyi célokat is szolgál. �

Köszönöm megtisztelő figyelmüket !