Regionlis politika A regionlis politika fogalma a terletrendszer
- Slides: 22
Regionális politika
A regionális politika fogalma • a területrendszer működésébe történő tudatos beavatkozásokat jelenti • célja az egyes területek fejlettségbeli eltéréseinek korrigálása, az elmaradott, leszakadó térségek felzárkóztatása • Mo-n inkább a területfejlesztés fogalmat használják, ami ugyanazt jelenti • alkalmazásának alapvető feltétele, hogy a területi jellemzőket számszerűsítsük, összehasonlíthatóvá tegyük (pl. : egy főre jutó GDP, munkanélküliségi ráta)
A regionális politika fogalma • el kell határolni mind a településfejlesztés, mind a területletrendezés fogalmától • a regionális politika önálló szakpolitika • sokszereplős politika (a központi kormányzat mellett: helyi önkormányzatok, vállalkozások, non-profit vagy érdekvédelmi szervezetek, állampolgárok is) • a regionális politika jelentősége, a hozzá rendelt intézmény- és eszközrendszer országonként más és más
A regionális politika és az ágazati politikák viszonya Forrás: Rechnitzer, 1998
A regionális politika céljai • növekedési cél • stabilitás, fenntarthatósági cél • kiegyenlítő, jóléti cél • környezeti célok
A regionális politika eszközei • pénzügyi ösztönzők pl. tőkejuttatások, költségvetési támogatások, kedvezményes hitelkonstrukciók, kamat- és adókedvezmények, gyorsított értékcsökkenési leírás • központi szabályozás pl. területi tervezés, programozás, állami vállalatok alapítása, intézményrendszer decentralizálása, növekedési pólusok, fejlesztési területek kijelölése • infrastrukturális beruházások pl. közlekedési hálózat, ipari parkok kialakítása, K+F kapacitások, gazdasági - pénzügyi szolgáltatások kiépítése, szakemberképzés
Az Európai Unió regionális politikája
Az európai regionális politika története • 1957, Római Szerződés: a közösségi szintű regionális politika kialakítását még nem tartalmazta • a 60 -as évek vége: elindul a tagállamok regionális politikáinak összehangolása • 1972, az Európa Tanács párizsi csúcsértekezlete: a tagállamok döntenek a közös regionális politika létrehozásáról • az újabb bővítések (1973, 1981, 1986) tovább növelik a közös regionális politika kialakításának szükségességét
Az európai regionális politika története • 1987, Egységes Európai Okmány: hivatalosan is közösségi szintre emeli a regionális politikát • 1988: a regionális politika átfogó reformja (pl. : NUTSrendszer bevezetése) • 1989: a Strukturális Alapok létrehozása • 1993: Maastrichti Szerződés – a Kohéziós Alap létrehozása • 1997: Agenda 2000 – a regionális politika újabb reformja a keleti bővítés tükrében • 2004, 2007: az EU keleti bővítése
Az EU regionális politikájának alapelvei • szubszidiaritás és decentralizáció a döntések és a végrehajtás a legnagyobb kompetenciával rendelkező (és a lehető legalacsonyabb) területi szinten történjen • partnerség együttműködést jelent a célkitűzésektől az intézkedések megvalósításáig a különféle szintek (közösségi, nemzeti, regionális, helyi) és ezek szereplői között
Az EU regionális politikájának alapelvei • programozás egy-egy önálló projekt helyett középtávú fejlesztési programok készítését finanszírozzák • koncentráció és addícionalitás - a különböző forrásokból (uniós, nemzeti) rendelkezésre álló pénzügyi eszközök együttes és koordinált felhasználása a legelmaradottabb területeken - társfinanszírozás, azaz az uniós források csak kiegészítik a hazai támogatásokat
A támogatásra jogosult térségek lehatárolása • az 1988 -ban bevezetett NUTS-rendszerint NUTS 1: makrorégió (3 -7 millió fő) NUTS 2: tervezési-statisztikai régió (800 ezer – 3 millió) NUTS 3: megye (150 ezer – 800 ezer) NUTS 4: kistérségek NUTS 5: települések • a beavatkozás oka szerint meghatározott, az adott költségvetési periódusra vonatkozó célkitűzések alapján
Az EU regionális politikája 2000 -2006 között Célkitűzések 1. a gazdaságilag elmaradott régiók fejlődésének és szerkezetátalakításának segítése NUTS 2 régiók, ahol a vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó GDP a közösségi átlag 75%-a alatt van 2. a strukturális nehézségekkel küzdő térségek gazdasági és társadalmi szerkezetváltásának támogatása az első célkitűzésből nem részesülő térségek
Az EU regionális politikája 2000 -2006 között 3. az oktatási, képzési, foglalkoztatási rendszerek modernizációjának támogatása Közösségi kezdeményezések • INTERREG III: határon átnyúló együttműködési programok támogatása • URBAN II: válságban lévő városi körzetek regenerálása • EQUAL: a munkaerőpiaci diszkrimináció és esélyegyenlőtlenség elleni küzdelem • LEADER +: vidékfejlesztés
Az EU regionális politika pénzügyi alapjai 2000 -2006 között Strukturális Alapok • 1989 -ben hozzák létre 3 meglévő alapból (1993 -ban egy negyedikkel egészül ki • ERFA (1975) - Európai Regionális Fejlesztési Alap • ESZA (1960) – Európai Szociális Alap • EMOGA (1962) – Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap • HOPE (1994) – Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz
Az EU regionális politika pénzügyi alapjai 2000 -2006 között Kohéziós Alap • a maastrichti szerződés hozta létre, hogy támogassa az EU legszegényebb tagállamainak monetáris unióba való belépését • feltétel: az egy főre eső GNP nem éri el a közösségi átlag 90%-át • infrastrukturális (közlekedési) és környezetvédelmi beruházásokat támogat • 2000 és 2006: 4 ország (Görögország, Írország, Portugália, Spo. ) veheti igénybe – a keleti bővítés után: az új tagállamok is
Az EU regionális politikája 2007 -2013 között Célkitűzések 1. Konvergencia - NUTS 2 régiók, ahol a vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó GDP a közösségi átlag 75%-a alatt van - „phasing out” régiók 2. Regionális versenyképesség és foglalkoztatás a konvergencia célkitűzés hatálya alá nem tartozó régiók versenyképességének erősítése, foglalkoztatottsági mutatóik javítása
Az EU regionális politikája 2007 -2013 között 3. Európai Területi Együttműködés a korábbi Interreg program szerepét veszi át és a határon átnyúló együttműködéseket támogatja Közösségi kezdeményezések • JASPERS: nagy volumenű környezetvédelmi és közlekedési projektek • JEREMIE: mikro-, kis- és közepes méretű vállalkozások pénzügyi támogatása • JESSICA: városrehabilitációs, városfejlesztési projektek
Az EU regionális politika pénzügyi alapjai 2007 -2013 között Strukturális Alapok • két alap marad meg: ERFA, ESZA • EMOGA helyett: két alap - Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (EMGA) - Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) de: ezek már a közös agrárpolitikához tartoznak • a HOPE helyett: Európai Halászati Alap (EHA) – már a közös halászati politikához tartozik Kohéziós Alap
Az egyes célkitűzéseket támogató alapok 2007 -2013 Célkitűzések Strukturális Alapok és eszközök Konvergencia ERFA ESZA Regionális Versenyképesség és Foglalkoztatás ERFA ESZA Európai Területi Együttműködés ERFA Kohéziós Alap
Az EU költségvetési kiadásai 2007 -2013
A kohéziós politika és a 2007 -2013 -as uniós költségvetés 347 milliárd euró, ami az európai költségvetés 35%-a Konvergencia • 81, 5% = 283 milliárd euró • 84 régiót érint 17 tagállamban (köztük 16 phasing in régió) Regionális versenyképesség és foglalkoztatás • 15, 95 % = 55 milliárd euró • 168 régiót érint 19 tagállamban (köztük phasing in 13 régió) Európai területi együttműködés • 2, 5% = 8, 7 milliards d'euros
- Regionális politika fogalma
- Pasywna polityka fiskalna
- Teorija i politika bilansa
- Politika
- Spoločná poľnohospodárska politika
- Politika monetare dhe fiskale
- Banka qendrore dhe politika monetare
- Dr erlan
- Teorija i politika bilansa
- Politika popuštanja drugi svjetski rat
- Epísment
- Distribučná politika podniku
- Politika rs
- Socialni politika
- Perkembangan trias politika menurut gabriel almond
- Politika popuštanja drugi svjetski rat
- Antiplagiátorská politika řeší
- Efos teorija i politika razvoja poduzetništva
- Aristoteles politika
- Verejna politika
- Politika çeşitleri
- Kurumsal stratejiler
- Teorija i politika bilansa