Reflexv praxis a szocilis szakmai tevkenysgekben Szllsi Gbor
Reflexív praxis a szociális szakmai tevékenységekben Szöllősi Gábor egyetemi docens a projekt szakmai vezetője 6/14/2021 TÁMOP 5 -4 -4 -09/2 -C-/2009 -0008
Miért éppen a reflexív szakember? Nagyon sokféle szociális munka-modell, és sokféle képzési filozófia létezik. A választást magyarázó tényezők: • A standardizálás kockázatai • A tényalapú gyakorlat és kockázatai • A kompetencia-alapú gyakorlat kockázatai • A tudás természetének változása • A reflexív gyakorlat jellemzői • A reflektív tanulás jellemzői 6/14/2021 TÁMOP 5 -4 -4 -09/2 -C-/2009 -0008
TÁMOP 5. 4. 1. szabályozó rendszer kidolgozása Gyermekjóléti szolgáltatás, családgondozás A tevékenység lépései A tevékenység folyamata (1) Folyamatos kapcsolattartás a családdal, gyermekkel - személyes találkozás a családdal, a gyermekkel a probléma súlyától függő időközönként, de általában legalább kéthetente - segítő, támogató háttér folyamatos biztosítása - a családon belüli változások figyelemmel kísérése (2) Ad hoc problémák megoldása - adódó gondok, (amelyek az eredeti tervben nem szerepelnek, és az eredeti problémát nem befolyásolják) megbeszélése - megoldási módok, javaslatok megbeszélése - a helyzet értékelése, elemzése (3) A család, gyermek megtett munkájának figyelemmel kísérése - beszámoló az aktuális részfeladatok elvégzéséről - az adódó nehézségek megbeszélése, - az alkalmazott megoldási módok értékelése 6/14/2021 TÁMOP 5 -4 -4 -09/2 -C-/2009 -0008 Időkeret 30 -50 perc 20 -40 perc
TÁMOP 5. 4. 1. szabályozó rendszer kidolgozása Gyermekjóléti szolgáltatás, családgondozás (4) Folyamatos együttműködés a jelzőrendszer tagjaival - beszélgetés a segítő folyamatban résztvevő szakemberekkel; - egymás folyamatos tájékoztatása; - a megtett munka értékelése; - új lehetőségek felkutatása (5) Segítők bevonása (a terv szerint) - a tervben rögzített problémák megoldása érdekében külső szakemberek felkutatása, felkérése, a hozzájuk való eljutás szervezése; - a szakemberek bevonásához az egyszeri segítségnyújtás eszközeinek alkalmazása (6) Adminisztráció - megfelelő adatlapok vezetése - családgondozói feljegyzések folyamatos vezetése - a gondozási feladatok végrehajtása során szükséges adminisztráció elkészítése 6/14/2021 TÁMOP 5 -4 -4 -09/2 -C-/2009 -0008 30 -50 perc 20 -40 perc
A tudás az új helyzetben A tudás változó helyzete: • Megkérdőjelezik a tudások hierarchikus felfogását, a szakemberek privilégiumát • Felismerik a tudás interpretatív és reflektív jellegét Kontextualitás: • A tudás és az abból leszűrt elmélet az adott kontextusban érvényes. • A szakembernek a változó környezetben kell megalkotnia az ott releváns tudást. Konstrukcionizmus: • A tudás társadalmilag alkotott konstrukció. Vizsgálandó a konstrukció (a jelentések) alkotásának folyamata • A szakembernek fel kell ismernie saját, illetve mások tudásának konstruált jellegét 6/14/2021 TÁMOP 5 -4 -4 -09/2 -C-/2009 -0008
A hivatás az új helyzetben A hivatások előtt álló dilemmák: • Hatékony gyakorlat folyjon kiszámíthatatlan és komplex környezetben, melyben a biztos és változtathatatlan tudás lehetősége és kívánatossága megkérdőjeleződik • Érték-alapú szolgáltatást nyújtsanak egyre inkább technokratává váló környezetben • Megőrizzék a hivatás pozícióját és a hitelességét egy olyan környezetben, mely fokozottabb felelősséget és átláthatóságot követel A hivatás autonómiájának megőrzését szolgáló új eszközök: • A hivatás mint kollektíva szintjén: Az alkalmazott módszerek racionalitásának igazolásával • A hivatást művelő egyén szintjén: A kliens-központúság retorikájának alkalmazása 6/14/2021 TÁMOP 5 -4 -4 -09/2 -C-/2009 -0008
A bizonyítékalapú megközelítés • • • A bizonyítékokon alapuló gyakorlat alapelve, hogy a szakembereknek döntéseiket az elérhető legjobb tudásra kell alapozniuk. A döntések alapja, hogy értékelik a különböző elképzeléseket, gyakorlatokat, korábbi eredményeket, és a tanulságokat felhasználják a munka során. előnyök – kliens-központú megközelítés – előírt és strukturált folyamatok – explicit és átlátható munkamód – félreértések minimalizálása; hátrányok – nincsenek elégséges bizonyítékok; – csökkenti a felhasználó választási lehetőségét; – egyedi, komplex esetekben nem adekvát – csökkenti a szakemberek autonómiáját – visszaszorítja a kreativitást; (Kozma Judit nyomán) 6/14/2021 TÁMOP 5 -4 -4 -09/2 -C-/2009 -0008
A kompetencia-alapú megközelítés Egy kor-szerű trend: • A bolognai rendszer támogatja a kompetencia-alapú képzést • A kompetencia-alapú megközelítés a szakmai tevékenységet pontosan körülhatárolt, egyenként definiált kompetenciákra bontja fel. Ezek külön fejleszthetők, megszerezhetők Kritika a szociális képzések oldaláról: • A kompetencia-alapú megközelítési mód széttöredezi a szociális munkához szükséges készségeket és szerepeket apró alkotórészekre • A szociális munka elveszti professzionális jellegét, triviális elemek sorozatává válik Dominelli (1996) Lorenz (2001) 6/14/2021 TÁMOP 5 -4 -4 -09/2 -C-/2009 -0008
A reflexív szakember Donald Schön (The Reflective Practitioner, 1983) • Reflexió az akcióban (reflection-in-action) • Reflexió az akcióról (reflection-on-action) A reflexió a gyakorlati tapasztalat áttekintésének a folyamata, annak érdekében, hogy leírják, értékeljék, és így tájékozódásra használják a gyakorlatból eredő tanulságokat (Reid 1993) A reflexív gyakorlat több, mint az értelmes gyakorlat. Ez olyan jellegű gyakorlat, mely számos helyzetet a szakmai gyakorlatból problémaként kezel, hogy azok potenciálisan tanulási lehetőséggé váljanak, hogy a szakemberek folyamatosan tanuljanak és fejlődjenek a gyakorlatban és a gyakorlat által. (Jarvis, 1992) A reflexivitás az a folyamat, melyben képes vagy reflektálni arra, ahogyan saját feltevéseid és cselekvéseid hatást gyakoroltak a helyzetre, és így módosították a gyakorlatodat a reflektív folyamat közvetlen eredményeként. (Fook 1999) 6/14/2021 TÁMOP 5 -4 -4 -09/2 -C-/2009 -0008
A kritikai reflexív gyakorlat • Schön nem vette figyelembe a társadalmi-politikai kontextust, individuális szinten értelmezte a reflexiót A kritikai reflexív gyakorlat • Nem fogadja el a helyzetet ahogyan az látszik, hanem a felszín alá is tekint, hogy lássa, milyen feltételelzések és érvelések befolyásolták a kontextust (kritikai mélység) • Feltárja, mi történik a tágabb társadalmi kontextusban, hogy lássa, milyen erők hatnak a mikroszintű folyamatokra (kritikai szélesség) (Fook and Gardner, 2007). 6/14/2021 TÁMOP 5 -4 -4 -09/2 -C-/2009 -0008
A reflektív tanulás keretei • A hivatásos tudós, amatőr tanár modelljének vége: – az oktatóknak képessé kell válniuk a tanulási környezet alakítására, – a hallgatók tanulási folyamatának professzionális módon történő támogatására. • A hivatásos tanuló modellje: – A hallgatónak a tanulmányaik során meg kell tanulniuk felépíteni a tanulásukat és képessé kell válniuk a professzionális módon való tanulásra és gondolkodásra. – Stratégiát követő – Önszabályozó - Reflektív • A reflektív tanulás környezeteiu - Az iskolai/egyetemi képzés - Terepgyakorlat - Élethosszig tartó tanulás - Távoktatás 6/14/2021 TÁMOP 5 -4 -4 -09/2 -C-/2009 -0008
A reflektív tanulás módszerei A reflektív tanulást segítő tényezők (Daloz 1999): • a másik jelenléte, • a reflektív diskurzus, • a mentorként jelen lévő közösség, és • a lehetőség az elkötelezett cselekvésre. Értékelési módszerek: - Önértékelés - Peer általi értékelés - Együttes értékelés Feladatok értékelése: - Ne csak olyasmit értékeljen a feladat, ami az iskolán belül releváns, hanem olyant is, amivel a hallgató az iskolán kívül fog találkozni - A feladat ne csak az eredmény megfelelőségét, hanem legalább annyira a problémamegoldás folyamatát vizsgálja - A feladatok ne csak individuális teljesítményre irányuljanak - A feladatok olyanok legyenek, melyekben egynél több helyes válasz, vagy a problémának egynél több megoldása van 6/14/2021 TÁMOP 5 -4 -4 -09/2 -C-/2009 -0008
A projekt céljai Célok a szociális professziókkal kapcsolatban • • A hivatását reflexív módon gyakorló szociális szakember modelljének megfogalmazása, a hallgatók képzése és a gyakorló szakemberek továbbképzése során történő alkalmazása. A karrierjét reflexív módon tervező és építő szociális szakember modelljének megfogalmazása, a hallgatók képzése és a gyakorló szakemberek továbbképzése során történő alkalmazása. Célok a szolgáltató rendszerrel kapcsolatban • • Olyan szakemberek képzése, akik képesek mind az autonóm szakmai cselekvésre, mind pedig a konkrét rendszeren belül rájuk háruló feladatok teljesítésére. Olyan kompetenciák biztosítása, melyek mind az adott rendszeren belüli tevékenységre, mind pedig a rendszer fejlesztése érdekében végzett tevékenységre egyaránt kiterjednek. 6/14/2021 TÁMOP 5 -4 -4 -09/2 -C-/2009 -0008
A projekt céljai Célok a képzési rendszerrel kapcsolatban • • Adaptív rendszer kialakítása, mely támogatja a leendő vagy már dolgozó szociális szakembereket karrierjük tervezésében. A létező képzési rendszeren belül a rendszerszintek közötti továbblépés megkönnyítése. A konstrukció A) B) és C) komponensei keretében feltárt szükségletek kielégítését szolgáló új képzések, képzési modulok kifejlesztése ( Idegen nyelvű, illetve nemzetközi képzési elemek alkalmazásával annak lehetővé vétele, hogy a szociális szakemberek megjelenjenek a nemzetközi munkaerőpiacon. Célok a képzés tartalmaival és módszereivel kapcsolatban • • A képzések filozófiájának továbbfejlesztése, (különösen a reflexív gyakorlatot folytató szakember modellje és a karrierjét reflexív módon tervező szakember modellje tekintetében) A konstrukció A) B) és C) komponensei keretében azonosított kompetenciák beépítése Korszerű tanulásirányítási módszerek adaptálása és alkalmazása A célokhoz illeszkedő mérési, értékelési módszerek adaptálása és alkalmazása 6/14/2021 TÁMOP 5 -4 -4 -09/2 -C-/2009 -0008
Tevékenységek 1. Új szociális képzések kimunkálása és beindítása 2. Meglévő, szociális területen képzést nyújtó szakirányok, illetve speciális modulok kidolgozása és alkalmazása 4. A kialakítandó képzések támogatása a szakmai szükségletek felmérése és a képzési kapacitások összehangolása, a szakmai intézmények, szervezetek és a képzőintézmények összefogása révén. 5. Modulrendszerű szociális szakképzés 6. A képzésfejlesztésben résztvevő szakemberek képzésmetodikai továbbképzése, ill. a tanterv és képzésfejlesztésre történő felkészítése. 7. Idegen nyelvű szakmai képzési elemek fejlesztése 8. Az összes fenti képzéshez és tevékenységhez kapcsolódó tananyag-adaptáció, tananyagfejlesztés, tartalomfejlesztési tevékenység: 9. A kidolgozott képzések, tananyagok kipróbálása a gyakorlatban 10. A „jó képzési gyakorlatok és képzési módszertanok” dokumentálása. 13. A projekt megvalósításával összefüggő menedzsment és adminisztrációs tevékenység 14. Tájékoztatással és a kötelező nyilvánossággal kapcsolatos tevékenységek 15. A projekt megvalósítás tárgyi feltételeinek biztosítása, eszközbeszerzések, információs/informatikai beszerzések 6/14/2021 TÁMOP 5 -4 -4 -09/2 -C-/2009 -0008
- Slides: 15