RDEKEK S RTKEK A KZELMLT PEDAGGUSKPZSREFORM KONFLIKTUSAI az

ÉRDEKEK ÉS ÉRTÉKEK, A KÖZELMÚLT PEDAGÓGUSKÉPZÉSREFORM KONFLIKTUSAI az MTA Pedagógiai Tudományos Bizottsága Pedagógusképzési Albizottsága 2014. január 30. Sáska Géza saskag@t-online. hu

Köszönöm az előadásom elkészítéséhez nyújtott segítséget Brezsnyánszky Lászlónak, Gáspár Mihálynak és Pukánszky Bélának, Rádli Katalinnak. Külön köszönöm Faragó Magdinak az értékes javaslatait.

Amiről szó lesz Kizárólag a közismereti tárgyakat érintő, két szakos tanárok képzési rendszerének főbb változásait mutatjuk be, mint a „főiskolai” és az „egyetemi-diszciplináris” értékrend képviselőinek konfliktusát a kreditek változásában. * három időszakasz összehasonlításában: 1. Bologna előtti időszak: 111/1997. a tanári képesítés követelményeiről és a 77/2002 Korm. Rendelet kreditrendszerű képzéshez illeszkedő kiegészítéséről, 2. Bologna- reform, 3. poszt-Bologna reform. *Az alacsonyabb kreditértékkel számolva, értéktartomány esetben.

Módszertan No. 1. A „jó” tanárképzés mibenlétét „ a főiskolai” és az „egyetemi” érdekkör számos területen folyamatosan ütközik, Az elérő kultúra, És egzisztenciális okokból. A közdelem tétje: A korlátos időkeretből minél nagyobb hányadot kell megszerezni. .

folytatás Az állandó küzdelem állását mindig jogszabályok rögzítik és mutatják. Az nyer, amelyik több kreditet szerez a korábbi helyzethez képest

Módszertan No. 2. Tehát: Nem: a „jó” és a „rossz”, a „haladás” és a jövőt veszélyeztető „konzervatív/retrográd, a diákok érdekeit és az oktatók érdekeinek a küzdelme. Hanem: Két egyen ragú, de egymással ellentétes, kultúrájú és érdekű csoport küzdelméről esik szó.

A tanárképzés - leegyszerűsített - szakmai értékstruktúráinak elvi hordozói Legalább 200 éve meglévő iskolarendszervezeti különbsége A népiskolai képzés, a tömegoktatás szempontjait , értékeit a tanítóképző (főiskolák) képviselik , [pedagógiai- pszichológiai értékrend]. A felsőfokú továbbtanulásra felkészítő gimnáziumok értékeit az egyetemi szintű képzést folytatók reprezentálják [diszciplináris értékrend].

A tanítói és gimnáziumi értékrend intézményesülése 1. 2. Kezdetben fizikai értelemben is elkülönült e két terület. Ha érintkeznek, konfliktusok keletkeznek A polgári iskolai tanárképzés és tanítóképzés között a XX. század első felében. (nem esik erről szó a későbbiekben) Az általános iskola létrejöttével 1945 -ben a felső tagozaton kiszorították a gimnáziumi értékrendet. A főiskolai képzésben részesült tanítói értékend képviselői foglalták el e teret-területet.

Érlelődő konfliktus a hatvanas években A középfokú oktatás expanziója következtében tömegesen jelennek meg a főiskolai értékrendet követő új fajta gimnáziumok. Egy ponton a hagyományos gimnáziumok és az értékrendjük kisebbségbe szorul. Következmény: párhozamosan működik Kétfajta tanárképzési kultúra a középfokú oktatás iskoláiban. A két, egymást kizáró értékrend őreként az egyetem és a főiskola.

Az iskolarendszer 5. és a 12. évfolyamán dolgozó tanárok értékrendje e kettőséget hordozza Különböznek: 1. Pedagógiai kultúrájukban, a világról alkotott képükben. 2. Társadalmi-gazdasági státusuk tekintetében. (Nem, származás, jövedelem, házastárs kiválasztása sat. ) 3. A tanárképzést adó intézményük jellegében. A képzés hossza és a PP aránya tekintetében Az oktatók formális tudományos elismertségében, sat.

Két kultúra néhány eleme A főiskolai tanár/tanítói képzés Az egyetemi közismereti tanárképzés A gyermek ismerete és fejlesztése fontosabb, mint a tudományos diszciplína szempontja. A diszciplína fontosabb, mint a gyermek ismerete és fejlesztésének szempontjai. Alapvető a természeti és társadalmi világ megismertetése, megszerettetése, tájékozódás képessége fejlesztése A tudományos tények és logika ismerete, használata az elsődleges. A műveltség szerkezete flexibilis és ezért kontúrtalan , a szervező elv és az elemek könnyen változtatható. A diszciplináris tudás szerkezete merev, kontúros. A képzés megszakítása a műveltség elvesztését jelenti. Gyakorlatias, módszertan orientált. Mérsékelten gyakorlat, és módszertan orientált. Nem szívesen buktat, de szívesen fegyelmez. Nem fegyelmez, de szívesen eltanácsol, buktat.

A különböző értékrendek meghatározó képviselői A főiskolai tanár/tanítói képzésben: a pszichológia és a pedagógia területéről, (szak képzésből csak a tantárgy pedagógia) Az egyetemi tanárképzésben: a különböző diszciplínák reprezentánsai. (pszichológia, mind diszciplína igen, azonban a pedagógia elemeként már nem: (A felsőoktatás pedagógiáját-módszertanát mereven visszautasítják. )

A különbség hierarchizálódnak Alacsonyabb helyzetűnek/presztízsűnek tekintik: Az általános iskolai, főiskolai végzettségű tanárt, és képzőhelyét, tudását, kultúráját, iskoláját , mint a Gimnáziumi(középiskolai), egyetemi végzettségűt és képzőhelyét, az (elit) gimnáziumokat) és a műveltségének fajtáját.

Az ütközési pontok No. 1. A hierarchia A főiskola és az egyetem legyenrangú, mert Mindkét szintnek a tanárképzéshez van pedagógiája és pszichológiája, amely az 5 -13. évfolyamok lényegében azonos. A közoktatásban a tanítói [általános iskolai] értékrendet követő iskolák többségben vannak. A tanárképzés alávetettsége a szakmai igazságtalansághoz vezet, amelyhez a resentiment is tapad.

No. 2 két fajta képzésre fordítható idő felosztása 1. 2. 3. A szakok között: tanárképzésre és a diszciplináris képzésre fordítható időmennyiség aránya. A képzési szakaszok (évfolyamok) között a képzési idő elosztása. a képzés végén lévő időkeret megszerzése különösen értékes, mert a képzésjellegét a felhasználás módja sugallja. Az évfolyam bővítése: rendelkezésre álló képzési idő meghosszabbítása és elfoglalása.

A két csoport szakmai nyelven folyó küzdelemének a tétje 1. 2. 3. Hierarchia megszüntetése/növelése, Területfoglalás, az adott időmennyiség keretei között, kreditben számolva Az expanziós területnövelésből minél nagyobb hányad birtoklása. Az állandó küzdelem eredményét jogszabályok rögzítik és mutatják.

I. reform az egységes tanári képesítés követelmények megteremtése A pedagógia-pszichológia képzés területén szűnt meg a főiskola és egyetem közötti hierarchikus különbség a 111/1997. (VI. 27. ) Korm. a tanári képesítés követelményeiről szóló rendelettel. Feltehető: a tanárképzésben az egyetemi és főiskolai szintű pedagógia és pszichológia felfogás között a különbség könnyen áthidalható. Azaz: az egyetemi és a főiskolai PP tanárképzési felfogás egylényegű. (A főiskolai pp kultúra valamikor felváltotta az egyetemit. )

A rendelet a jövőre kihatóan határozta meg a tanárképzés szekzeti elemeit 1. 2. 3. Felosztja a képzést és a rendelkezésre álló időt a szak, és a pedagógia-pszichológia területe között. Tagolják a pedagógia-pszichológia területét és időterjedelmét: Pedagógiai és pszichológiai általános elméleti és gyakorlati ismeretekre, képességek megszerzésére irányuló képzésre, Szakmódszertanra (tantárgy-pedagógiára). Iskolai gyakorlatokra. A PP területét tovább bontják.

A tények rögzítése 1. 2. 3. 4. A képzés osztott. A diszciplináris képzés és a pedagógia és pszichológia területe élesen elkülönül egymástól. A főiskola és az egyetem között a hierarchikus különbséget a szakterületi képzésre fordított idő többlete mutatja (egy év, 90 kredit). Az főiskolai és az egyetemi képzésben pedagógia és a pszichológia modul azonos, éppen ezért A főiskolai képzésben nagyobb a pedagógiai és pszichológia súlya 20, 8%, az egyetemié 15. 6 %-ponttal kevesebb.

77/2002. (IV. 13. ) Korm. rendelet 2. számú melléklete bölcsész szakcsoport 1. és 2 pontja a tanári képesítési követelményeinek kreditrendszeréről Közismereti tanár szakokon szakpárban folyó képzés esetén Általános iskolai kétszakos tanári szakképzettség (Főiskola) időtartam szakterületi, szaktudományos tudás pedagógiai, pszichológiai elmélet és gyakorlat (23 k) szakmódszertani és tantárgy-pedagógia szakonként (7 k) összefüggő, egyéni iskolai gyakorlat (10 k) kredit, összesen pedagógiai, pszichológiai képzés kreditjeinek aránya Középiskolai kétszakos tanári szakképzettség (Egyetem) 8 félév 2 x 95= 190 10 félév 2 x 140=280 50 240 20. 8% 330 15, 2%

A II. reform A Bologna fordulat A felsőoktatás rendszerének radikális átalakításának kényszere a képzési terület új szerkezetét és időarányainak (kredit-hányad) kialakítását teszi lehetővé. Felidézve a korábbiakat: Az a szakmai csoport az erősebb, amelyik érdekeit államigazgatási dimenzióba tudja helyezni , jogszabályban megjeleníteni.

A kettős oklevelet nyújtó tanár szakokra vonatkozó források: 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról, 289/2005. (XII. 22. ) Korm. rendelet a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről. 15/2006. (IV. 3. ) OM rendelet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről, 4. számú melléklet Tanári Mesterképzési Szak

A tények rögzítése Az általános és a középiskolai tanárképzés egységes és nem hierarchikus, de osztott és ciklusos. Az alapképzés diszciplína a túlsúlyos (93, 3%). Az Ma szinten a pedagógia-pszichológia a meghatározó 56%. Az alap (Ba) szinten új a tanári képzést megalapozó 10 kreditnyi képzés, a diszciplína időkeretének a terhére jön létre. Ma szinten a tantárgy-pedagógia és a szakmódszertan tantárgyanként 7 -7, (azaz 14) kredit a szakterületi tudás időkeretének a terhére helyezik el. Az iskolai gyakorlat 1 félévvel (30 kredittel) hosszabb lett a képzési rendszer (3+2+0, 5 év),

Tanári felkészítést megalapozó, pályaorientáció és ideje Szaktudományos tudás** Összefüggő, egyéni iskolai gyakorlat és ideje Ped. Pszich. elmélet és gyakorlat Szakmódszertani és tantárgy-pedagógia Kredit, összesen Ped. Pszich. kreditjeinek aránya Alapképzési szint (Ba) Ma szint kétszakos tanári szakképzettség** Összesen 10 (2 félév) --- 10 (2 félév) 170 66 236 ------180 6, 7% 30 (1 félév) 30 40 14 150 56, 0% 330 28, 5% * Bölcsész szakcsoport **BA szinten a 10 kredit pályaorientáció beszámításával, az Ma szinten a tantárgypedagógia + szakmódszertan 14 kreditjével csökkentve

Az első összevetés A Bologna előtti 2002 -es és a 2005 -2006 állapot összehasonlítása Kérdés: Melyik terület veszett vagy nyert időt (kreditet)és hol?

A vesztes a diszciplína A középiskolai tanárképzés helyzete kredit-tömeget tekintve változatlanul 330 kredit. Az egyetemi szintű szakterületi képzés veszített 44 kreditet, 20 -at az összefüggő iskolai gyakorlatból, 10 már volt, 14 -et a szakmódszertan, tantárgy pedagógia miatt, 10 -et a tanári felkészítést megalapozó tantárgyak miatt. A főiskolai képzés összességében nyert 70 kreditet. A főiskolai szakterületi képzés nyert 46 kreditet.

Bolognai reform előtti Bolognai állapot reform kreditekben Általános Középiskolai Alapképzés iskolai tanári (Ba) szakképzettség és Ma képzés (Főiskola) (Egyetem) együtt időtartam szakterületi, szaktudományos tudás kredit, összesen Ped. Pszich. kreditjeinek aránya Egyenleg kredit-különbségben Ált. iskolai Szakképzettségre vetítve Középiskolai szakképzettségre vetítve 8 félév 10 félév 11 félév +3 félév +1 félév 190 280 236 +46 -44 50 50 94 +44 240 330 +90 0 20. 8% 15, 2% 28, 5% + 7, 7% +13, 3% *pedagógiai, pszichológiai elmélet és gyakorlat , szakmódszertani és tantárgy-pedagógia ,

A diszciplína további vesztesége A korábbi kétszakos egyetemi képzésre nincs elegendő idő, ezért van egyetemi jellegű major szak, kb. 140 kredittel és főiskolai minor kb. 96 kredittel. Hivatalosan: első, és második tanárszak. Megjegyzés: MAB kötelezően létrehozandó tanárképzési bizottsága részben e sérelem okozta ellenállás kivédésére hozhatták létre.

Nyereség pedagógia-pszichológia oldalán Ez a terület 44 kreditet nyert. 10 kreditet az alapképzésben a pályaorientáció bevezetésével. 14 kreditet a szakmódszertan diszciplína terhére történő elszámolásából. 20 kreditet a féléves iskolai gyakorlatból, amely az egyetemi képzés terhére hosszabbodott meg a tanárképzés.

A kétszakos tanárképzésben összességében A legtöbbet nyert kredit tömegben: 1. a főiskolai szint az expanzióval a szaktudományos, a pedagógia és pszichológia területén. (Egzisztenciális és kulturális győzelem) 2. Az egyetemi tanárképzésben pedagógia és pszichológia területe. (Gyengült a egyetem tudományos jellege. )

A III. reform Vissza az alapokhoz A Bologna reform okozta sebekre a gyógyírt a 2010 választások után került gyógyír, amelyet, rögzít: 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény 283/2012. (X. 4. ) Korm. Rendelet a tanárképzés rendszeréről, a szakosodás rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről 8/2013. (I. 30. ) EMMI rendelet A tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről

A tények 1 Visszaáll az osztatlan képzés rendje. Visszaállítják a korábbi hierarchiát, A főiskolai jellegű képzésben a Bologna reformhoz képest erősödik a pp jellege, az egyetemin némileg csökken. Az iskolai gyakorlat idejét megduplázzák, a képzési idő további fél évvel növekszik. A tantárgy pedagógia kikerül a szak időkeretéből. A MAB hatáskörébe utalják a tanárképzési bizottság felállítását. Megszűnik a pályaorientáció, helyébe(? ) az alkalmasság vizsgálata kerül.

Azaz: A 83/2012. (X. 4. )a tanárképzés rendszeréről, a szakosodás rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről szerint kormány rendelet visszatér a 111/1997 sz. korm. rend. logikájához, de nem ment hátrább! 3. § (1) A tanári szakképzettség elemei: a) a tanárszak szerinti szakterületi … tudás, valamint b) a tanári munkához szükséges ba) pedagógiai, pszichológiai elméleti és gyakorlati, bb) szakmódszertani … tantárgy-pedagógiai …, és bc) a képzéssel párhuzamosan megszerzett pedagógiai, pszichológiai és tanítási gyakorlat, továbbá c) … egyéni iskolai gyakorlat.

* Bolognai reform kreditekben Alapképzés (Ba) és a Ma képzés együtt Időtartam Szakterületi tudás A Ped. Pszich. kreditje* kredit, összesen Ped. , pszich. aránya 11 félév 236 Bologna után 2012 Általános iskolai tanári szakképzettség Közép-iskolai tanári szakképzettség 10 félév 12 félév 200 260 Egyenleg Általános iskolai tanári szakképzettség Közép-iskolai tanári szakképzettség -1 +1 - 36 + 24 94 100 +6 +6 330 300 360 -30 +30 28, 5 33. 3% 27, 7% +4, 8 *pedagógiai, pszichológiai elmélet és gyakorlat , szakmódszertani és tantárgy-pedagógia , összefüggő, egyéni iskolai gyakorlat és a Bologna reformban a pályaorientáció kreditje -0, 8

A nyertesek A diszciplináris szféra a Bolognai reformban elszenvedett 44 kreditnyi veszteségéből 24 -et visszakap. A pedagógia, pszichológia a főiskolai és egyetemi szinten 6 -6 kreditet nyer (a gyakorlattal együtt). Az egyetemi és a főiskolai szakos képzés rendje visszaállításával megszűnik a major/minor rendszer. A pp aránya (a gyakorlati képzés megnövelésével) a főiskolai szinten 4, 8, százalékponttal nő. Az egyetemi szintű képzés nyer 30 kreditet, 1 félévet a gyakorlati képzéssel.

A vesztesek A főiskolai képzés veszít 1 félévet, 30 kreditet. A szakterületi képzésből 36 kreditet.

A három reform mérlege Az 1997 -es és a 2012 reform összevetése Azaz: A Bologna reform korrekciójának az eredménye, Másképpen: a Bologna reform hatása.

Bologna előtt 2002 Bologna után 2012 Egyenleg Általános iskolai tanári szakképzettség Közép-iskolai tanári szakképzettség időtartam 8 félév 10 félév 12 félév +2 +2 Szakterületi tudás összefüggő egyéni iskolai gyakorlat 111. 1997 r. kkk felosztása szerint kredit, összesen Ebből a 10 kreditet meghaladó gyak. nélkül 190 280 200 260 +10 -20 10 10 50 (2 félév) +40 40 40 50 50 +10 240 330 300 360 +30 240 330 250 310 +10 -20 26. 35 15. 15 33. 3% 27, 7% +7% p +12, 6%p Ped. pszich. aránya

A nyertesek Az iskolai-gyakorlat orientáltság képviselői. Az egyetemi és a főiskolai szakos képzés rendje visszaáll. Megszűnik a major/minor rendszer. A főiskolai két szakos képzés terjedelme 10 kredittel bővül 1997 -hez képest. Az egyetemi képzés a Bolognai reformban elszenvedett 44 kreditnyi veszteségéből 24 -et visszakap, 20 -t veszít.

További nyertesek A középiskolai tanárképzésre fordítható időkeretben 12. 6, az általános iskolaiéban 7 %-ponttal nőtt a pedagógia és a pszichológia hányada, főként az iskolai gyakorlat miatt, de A Pedagógia és Pszichológia területe is kap még 10 kredit pontot az összefüggő iskolai gyakorlat időkeretéből. A középiskolai tanárképzésben a diszciplína területéről elvett 20 kredit a pedagógiaipszichológiai felhasználásra került.

A diszciplináris képzés jellegének változása Noha az egyetemi diszciplináris szféra 20 kreditet veszítet, de visszaszerezheti, ha a főiskolai szakképzést folytató intézményét az egyetemivel összevonja. Ebben az esetben egyetemi jellegű diszciplináris képzésben lesz részük a leendő általános iskolai tanároknak. De veszítenek azok a főiskolák, ahol nincs egyetem.

Vesztesek A hierarchia elutasítói, a főiskolai/tanítóképző érdekeit képviselő csoport, mert megmarad a főiskolai és az egyetemi értékrend kettőssége. Akik, a tanárképzés jelleg adó elemének pedagógiát- és a pszichológiát tekintik. Az utolsó öt félévében 56, 0%-ról, megközelítőleg 30%-ra csökken a pp a poszt-Bologna rendszerű képzésben.

További vesztesek � � A gyakorlat orientált kétszakos tanárképzési modellben, az elméleti pedagógiai és pszichológiai képzés aránya romlott, különösen a pszichológiáé.

A béke ára A tanárképzés expanziója a gyakorlati képzés idejének bővítésével. Némileg közeledett egymáshoz a főiskolai és egyetemi képzés kultúrája, azáltal, hogy az egyetemen növekedett a pp aránya, és csökkent a szakos elem, a főiskolákon mindkettő növekedett. A két, egymást kizáró és egyenrangú diszciplína és pedagógia-pszichológia értékrendet képviselő csoport intézményes elkülönítése az általános iskolai és középiskolai képzés mentén. A pedagógiai gyakorlat tovább erősödött.

Ez egyben újabb feszültségforrás lehetősége A restaurációval életre keltették a régi feszültségeket is: Az általános iskolai és a gimnáziumi tanárképzés szakos eleme diszciplináris logikájú. a pedagógiai-pszichológiai képzés főiskolai, tanítóképzős értékrendet követ. Kódolt e két kultúra bizonytalan kimenetű ütközése várható. Továbbá: a pszichológia és a pedagógia között támadt új feszültség oldása a gyakorlati képzés rovására történhet.

Köszönöm figyelmüket!