raply ermvek Wber Blint raply jelensg Az energiatermels

Ár-apály erőművek Wéber Bálint

Ár-apály jelenség Az energiatermelés módja Erőművek felépítése Működő létesítmények Előnyök, hátrányok

Ár-apály: egy égitestben valamely másik égitest tömegvonzása által okozott, mechanikai feszültség következtében fellépő alakváltozás

Dagály: a legalacsonyabb vízállástól a legmagasabbig terjedő időszak Apály: a legmagasabb vízszinttől a legalacsonyabbig terjedő időszak Dagály a Hold irányában és a vele ellentétes oldalon is Oka: az árapály két erő eredőjéből tevődik össze: gravitációs erő (az égitestek tömegének eredménye) centrifugális erő (a közös tömegközpont körüli keringés eredménye) Apály és dagály 6 óránként váltakozik

A Nap is hatással van a vízmozgásra G – gravitációs állandó r 0 – A Föld sugara Szökőár: újholdkor és holdtöltekor A Nap és a Hold hatása összegződik Vakár: első és utolsó negyedben A Nap és a Hold hatásai egymás ellen dolgoznak

Hold keringési ideje: 27, 3 nap Föld tengelyforgási ideje: 24 óra Következmények: • A dagály késik kb. 40 percet • A Föld forgása lassul • A Hold távolodik a Földtől A Föld előreviszi a dagálypúpot

A jelenség felhasználása energiatermelésre Potenciális energia Kinetikus energia Villamos energia

Folyó tölcsértorkolatába duzzasztógátat, vagy egy alkalmas öbölbe gátrendszert építünk.

Egy utas, egy medencés rendszerek • A legegyszerűbb módszer • Egy gáttal lezárt torkolat, a turbinák a gátban vannak • Apálykor termel energiát, 5 órán keresztül

Egy utas, egy medencés rendszerek • A dagály ideje alatt termel energiát

Két utas, egy medencés rendszerek • Apály és dagály idején is képes az energiatermelésre • Nagyobb és drágább turbinák szükségesek • Egyik irányban történő működését sem tudja időben befejezni Kisebb vízszintkülönbségek, mindkét irányban

Összetett medencés rendszerek 1. Dagály során a tenger tölti az első medencét 2. A dagály csúcspontján lezárjuk az 1. medence tenger felöli oldalát majd az 1. medence tölti a 2. medencét 3. Apály során miután a két medence szintje kiegyenlítődött, a 2. medence többletét visszavezetjük a tengerbe.

Ár - apály szintkülönbség (m) Medence terület (km 2) Évi potenciális elektromos áram produkció (106 kwhe/év) Lorient 4. 5 16. 0 97 Brest 6. 4 92. 0 1, 130 Alber-Benoit 7. 4 2. 9 48 Alber -Vrach 7. 4 1. 1 18 Arguenon and Lancieux 11. 4 28. 0 1, 090 La Frasnaye 11. 4 12. 0 470 Rance 11. 4 22. 0 860 Rotheneuf 12. 0 1. 1 48 Chausey 12. 4 610. 0 28, 140 Somme 9. 3 49. 0 1, 270 Severn 11. 5 44. 0 1, 750 Passamaquoddy 7. 5 120. 0 2, 025 Ország és terület

La Rance erőmű 1961 és 1967 között épült az Észak-nyugat franciaországi St. Malói öbölben Egyutas, apálykor termel 1000 t/s átáramló tengervíz 24 db turbina 240 MW

Sihwa Lake Dél-Kórea 254 MW teljesítmény 10 turbinával Egyutas, dagálykor termel Megépítése: 293 millió $US

Előnyök: • Megújuló energiaforrást használ • Biztonságosabb a vízerőműveknél (gátszakadás) Hátrányok: Vízierőművek hátrányai… • A víz minősége, sótartalma, az üledék jellemzői megváltoznak • Az élőhely faunája megváltozik (vízi gerinctelenek, halak, madarak) • Akadályozza a hajóforgalmat

Felhasznált irodalom (és hasznos linkek): Róka Gedeon – Kulin György: Csillagászati kisenciklopédia (Gondolat kiadó, Budapest; 1969) Kis Károly – Általános geofizikai alapismeretek (II. kiadás; 2007) http: //www. kislexikon. hu/arapaly. html http: //www. nyf. hu/others/html/kornyezettud/megujulo/Arapaly%20 energia/Ar-apaly%20 energia. html http: //www. energybc. ca/profiles/tidal. html#toverview http: //sas 2. elte. hu/tg/planetologia/alak_arapaly. html

A kérdés: Miért nem minden ár-apály erőmű kétutas? 13. dia

Köszönöm a figyelmet!