Radnti Mikls Hetedik ecloga 8 b rszre Hallgasd

Radnóti Miklós Hetedik ecloga 8. b részére

Hallgasd meg a verset! • https: //www. youtube. com/watch? v=Slw. L 1 fo. UTpk • Tk. 82 old. • Ecloga(ekloga): műfaj, az ókori antik irodalomban időmértékes verselésű, hexameterben írt párbeszédes költemény, mely egy idilli, vidékies világon keresztül szerelmi témákat dolgoz fel. • Radnóti költészetében egy jelentős műfaj az ekloga-költészet, kifejezi személyes sorsát, költői feladatát, a társadalmi-politikai helyzet legfontosabb problémáit.

Látod-e, esteledik s a szögesdróttal beszegett, vad tölgykerités, barakk oly lebegő, felszívja az este. Rabságunk keretét elereszti a lassu tekintet és csak az ész, az tudja, a drót feszülését. Látod-e drága, a képzelet itt, az is így szabadul csak, megtöretett testünket az álom, a szép szabadító oldja fel és a fogolytábor hazaindul ilyenkor. -----------------------------Rongyosan és kopaszon, horkolva repülnek a foglyok, Szerbia vak tetejéről búvó otthoni tájra. Búvó otthoni táj! Ó, megvan-e még az az otthon? Bomba sem érte talán? s van, mint amikor bevonultunk? És aki jobbra nyöszörg, aki balra hever, hazatér-e Mondd, van-e ott haza még, ahol értik e hexametert is? ----------------------------------Ékezetek nélkül, csak sort sor alá tapogatva, úgy irom itt a homályban a verset, mint ahogy élek, vaksin, hernyóként araszolgatván a papíron; zseblámpát, könyvet, mindent elvettek a Lager őrei s posta se jön, köd száll le csupán barakunkra. ----------------------------------- Rémhirek és férgek közt él itt francia, lengyel, hangos olasz, szakadár szerb, méla zsidó a hegyekben, szétdarabolt lázas test s mégis egy életet él itt, jóhírt vár, szép asszonyi szót, szabad emberi sorsot, s várja a véget, a sűrü homályba bukót, a csodákat. --------------------------------Fekszem a deszkán, férgek közt fogoly állat, a bolhák ostroma meg-megujúl, de a légysereg elnyugodott már. Este van, egy nappal rövidebb, lásd, ujra a fogság és egy nappal az élet is. Alszik a tábor. A tájra rásüt a hold s fényében a drótok ujra feszülnek, s látni az ablakon át, hogy a fegyveres őrszemek árnya lépdel a falra vetődve az éjszaka hangjai közben. ----------------------------------Alszik a tábor, látod-e drága, suhognak az álmok, horkan a felriadó, megfordul a szűk helyen és már ujra elalszik s fénylik az arca. Csak én ülök ébren, féligszítt cigarettát érzek a számban a csókod íze helyett és nem jön az álom, az enyhetadó, mert nem tudok én meghalni se, élni se nélküled immár. -------------------------------Lager Heidenau, Žagubica fölött a hegyekben, 1944. július

A vers keletkezésének története • Radnóti 1944 -ben kapta meg utolsó munkaszolgálatos behívóját, júniusban több ezer sorstársával érkezett a szerbiai Bor melletti Lager Heidenau koncentrációs táborba, kőkitermelésre, útépítésre. Itt írta a Hetedik eclogát. Egyik legtragikusabb verse, a Bori notesz egyik darabja. • A borzalmak túlélésére csak az írás, és felesége, Gyarmati Fanni iránt érzett szerelme maradt. • Ebben a műben nem a párbeszéd a jellemző, inkább egyfajta életkép, párbeszédszerű monológ, az elhangzott kérdésekre senki nem válaszol, csak az emlékek, a belső hang; levélként szoktak rátekinteni.

• A vers a szögesdrótos kerítések közt született, néhány hónappal a költő halála előtt. • A lírai beszélő az alvók közt is álmatlan: csak a versei, a kedves emléke védi a fegyveresek közt. • Ezek az emberek kiszolgáltatottak, játékszerei a történelemnek, ép ésszel felfoghatatlan, ami velük történik. Bár a költő élete kettétört, jövője nem valószínűsíthető, mégsem lázad ellene. Mégis érezzük, hogy a fő indok, a háború, amely minderre indokot ad, az emberiség szégyene. • A legkilátástalanabb helyzetben a fenyegetettség, az elkeseredettség miatt hullámzó a gondolatmenete: remény-reménytelenség, elmúlás-megmaradás, élet és halál közt tipródik. • Valóság és álom, tények és vágyak keverednek a műben. • Megjelenik eközben a hazaszeretet is, a hazáért való aggodalom, és a költészet értelme is („Mondd, van –e ott haza még, ahol értik e hexametert is? ”) • Egy utolsó szerelmi vallomás feleségéhez: „…nem tudok én meghalni se, élni se nélküled immár. ”

Részletesebb elemzés • 1. vsz. : Megszólítja a kedvest, mint egy bizalmas beszélgetésben, • • • bemutatja a tábort, a bezártságukat, ahonnan a rabok csak álmukban szabadulhatnak ki. 2. vsz. : Aggódás az otthonért, a hazáért. Az emberhez méltó élet iránti reménykedés. 3. vsz. : A kiszolgáltatott, embertelen körülmények a táborban. 4. vsz. : A foglyok sorsközössége azonos vágyakat táplál, irracionális csodavárás érződik. 5. vsz. : Állati sorba taszított lét, a minden mindegy már állapota, a bezártság érzete. 6. vsz. : A kedves iránti vágyakozás nem hagyja aludni, a nyomasztó légkörben a felesége iránt érzett szerelme az egyetlen, ami foglalkoztatja.

Elemzés • Az elveszett éden/az elveszett élet utáni vágy uralja a verset. • Nagy nyugalom árad a műből, a halál közelében megnőnek az emberi élet értékei. „Alszik a tábor, látod –e drága, suhognak az álmok, …” ─ U U ── ─ U U ── ── A tragikus helyzetben is felülemelkedik a tehetség, a sorok hexameterek (6 verslábból álló antik sorképlet, dactilusok és spondeusok váltják egymást benne. )

Házi feladat • Készítsd el a füzetvázlatodat a sárga hátterű és a piros betűs részek használatával! • Küldd el a hordosszaboeva 60@gmail. com címre befotózva! • Határidő: 03. 31. • Ne felejtsétek a Nem tudhatom-memoritert! (teszt vagy videós felmondás!) • Jó tanulást! Maradjatok otthon! Éva tanár néni