PTSGYI VIZSGA FELKSZT ELADS A Belgyminisztrium ptsgyi Igazgatsi

ÉPÍTÉSÜGYI VIZSGA FELKÉSZÍTŐ ELŐADÁS A Belügyminisztérium Építésügyi Igazgatási Osztály által 2011. január 24 -én összeállított témakör és az Építésügyi Vizsga felkészítő anyaga szerint (www. e-epites. hu) 2011. február-március 1

Előadás témaköre: 1. Építésügyi hatósági kötelezések (14. ) időtartam: ~20 perc 2

14. Építésügyi hatósági kötelezések 14. 1. Engedély feltételeinek számonkérése 14. 1. 1. Az építésügyi hatósági ellenőrzés tartalmi szempontjai 2009. október 1. óta az Étv. és – a hatályon kívül helyezett – az építésügyi és a műemlékvédelmi hatósági ellenőrzés részletes szakmai szabályairól szóló 47/1997. (XII. 29. ) KTM rendelet helyett az Elj. R. határozza meg azt, hogy az építésügyi hatóságnak mit kell vizsgálnia az ellenőrzés során: Elj. R. 42. § (1) Az építésügyi hatóság az ellenőrzése során VIZSGÁL – FELKUTAT - ELLENŐRIZ a) vizsgálja: • a jogerős építési engedély és a hozzá tartozó jóváhagyott építészeti-műszaki dokumentáció meglétét, • a kulturális örökségvédelmi hatósági engedély meglétét, • bejelentés megtörténtét, • az építési engedélyhez vagy bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek esetében a településrendezési tervek, a helyi építési szabályzat és az általános érvényű kötelező építésügyi, és más hatósági előírásokat megtartották-e? 3

14. Építésügyi hatósági kötelezések 14. 1. Engedély feltételeinek számonkérése 14. 1. 1. Az építésügyi hatósági ellenőrzés tartalmi szempontjai 2009. október 1. óta az Étv. és – a hatályon kívül helyezett – az építésügyi és a műemlékvédelmi hatósági ellenőrzés részletes szakmai szabályairól szóló 47/1997. (XII. 29. ) KTM rendelet helyett az Elj. R. határozza meg azt, hogy az építésügyi hatóságnak mit kell vizsgálnia az ellenőrzés során: Elj. R. 42. § (1) Az építésügyi hatóság az ellenőrzése során VIZSGÁL – FELKUTAT – ELLENŐRIZ b) felkutatja: • az engedély vagy bejelentés köteles építési tevékenységek esetében az építésügyi hatósági engedély vagy bejelentés nélkül, vagy • attól eltérően végzett, • az általános érvényű kötelező építésügyi előírások megsértésével végzett (a továbbiakban együtt: szabálytalan) építési tevékenységet 4

14. Építésügyi hatósági kötelezések 14. 1. Engedély feltételeinek számonkérése 14. 1. 1. Az építésügyi hatósági ellenőrzés tartalmi szempontjai 2009. október 1. óta az Étv. és – a hatályon kívül helyezett – az építésügyi és a műemlékvédelmi hatósági ellenőrzés részletes szakmai szabályairól szóló 47/1997. (XII. 29. ) KTM rendelet helyett az Elj. R. határozza meg azt, hogy az építésügyi hatóságnak mit kell vizsgálnia az ellenőrzés során: Elj. R. 42. § (1) Az építésügyi hatóság az ellenőrzése során VIZSGÁL – FELKUTAT – ELLENŐRIZ c) ellenőrzi: • a jókarbantartási kötelezettség teljesítését, • a településképet rontó állapotú építmények helyreállítását, valamint azt, hogy • a műemlékek műszaki állapota nem veszélyezteti-e a műemléki értékeket, illetőleg • a fenntartási kötelezettséget teljesítették-e az ingatlan védettség alá tartozó valamennyi alkotóelemére. 5

14. Építésügyi hatósági kötelezések 14. 1. Engedély feltételeinek számonkérése 14. 1. 1. Az építésügyi hatósági ellenőrzés tartalmi szempontjai Elj. R. 43. § (2) Az építési engedély és bejelentés, illetve bontási engedély és bontás bejelentése nélkül végezhető építési és bontási tevékenységet is csak a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat, az általános érvényű kötelező építésügyi előírások, ideértve a 16. § (6) és (7) bekezdésben foglaltakat is, továbbá más hatósági (védőterületi, biztonsági, közegészségügyi, tűzvédelmi, környezet-, természet-, táj- és kulturális örökségvédelmi, az egészséges és biztonságos munkavégzésre vonatkozó stb. ) előírások megtartásával szabad végezni. (3) A (2) bekezdésben foglalt rendelkezések megsértése esetén a szabálytalanul végzett építési tevékenység jogkövetkezményeit kell alkalmazni. 6

14. Építésügyi hatósági kötelezések 14. 2. Hatósági ellenőrzés során tett intézkedések 14. 2. 1. Az építési munka folytatásának helyszíni megtiltása Az építésügyi hatóságnak – a határozatban előírható kötelezéseken kívül – egyes jogszabályban meghatározott, gyors intézkedést igénylő esetekben lehetősége van végzésben megtiltani az építési munka (tevékenység) végzését. Ilyen intézkedésre az építésügyi hatóságnak a hatályos jogszabályi rendelkezések alapján az alábbi esetekben van lehetősége: a) ha az engedélyköteles építési tevékenységet úgy folytatják, hogy az arra vonatkozó engedély már nem érvényes (lejárt), b) ha az építési munka egyébként szabálytalanul történik, vagy c) ha az építési munka az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető módon történik. Étv. 47. § (5) Az építésügyi hatóság az építési munka folytatását a helyszínen - alkalmanként legfeljebb egyszer 30 napra - megtilthatja, ha az szabálytalanul vagy pedig az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető módon történik. Ez idő alatt az építésügyi hatóságnak döntenie kell az eljárás megszüntetéséről vagy folytatásáról. 7

14. Építésügyi hatósági kötelezések 14. 2. Hatósági ellenőrzés során tett intézkedések 14. 2. 1. Az építési munka folytatásának helyszíni megtiltása • Étv. 47. § (5) Az építésügyi hatóság az építési munka folytatását a helyszínen - alkalmanként legfeljebb egyszer 30 napra - megtilthatja, ha az szabálytalanul vagy pedig az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető módon történik. Ez idő alatt az építésügyi hatóságnak döntenie kell az eljárás megszüntetéséről vagy folytatásáról. • Elj. R. 23. § (7) Az elsőfokú építésügyi hatóság az építésügyi hatósági engedély hatályának lejártát követően - legkésőbb hatvan napon belül - helyszíni ellenőrzést tart, és az ott tapasztaltak alapján a következő intézkedést teszi: - ha az építmény használatbavételi engedély megadására még nem alkalmas, úgy az építésügyi hatóság intézkedik az építési tevékenység végzésének azonnali leállítása és az ebből eredő esetleges veszélyhelyzet elhárítása iránt, - ha a még hátralévő építési tevékenység végzése építésügyi hatósági engedélyhez kötött, egyúttal felhívja a figyelmet arra, hogy az intézkedést követően folytatott építési tevékenység építésrendészeti jogkövetkezményekkel jár, és hogy az építtető jogszerűen csak akkor folytathatja az építési tevékenységet, ha az építési engedélyt ismételten megkéri a hatályos jogszabályi feltételek szerint. • Elj. R. 44. § (1) Az Étv. 47. § (5) bekezdésében meghatározott esetben az építésügyi hatóság a szabálytalan állapotról ábrázolást, rajzot, fényképet, videofelvételt készít, a helyszínen meghozott végzés tényét a helyszínen lévő építési naplóba is bejegyzi, és a jegyzőkönyvet, illetőleg a közbenső végzés egy példányát a helyszínen átadja a kötelezett vagy a képviselője részére. Ha ez nem lehetséges, azt a kötelezettel hivatalos úton közli. 8

14. Építésügyi hatósági kötelezések 14. 2. Hatósági ellenőrzés során tett intézkedések 14. 2. 2. Egyéb intézkedések Ideiglenes intézkedés Ket. 22. § (3) A hatóság - tekintet nélkül a joghatóságára, valamint a hatáskörére és az illetékességére hivatalból köteles megtenni azt az ideiglenes intézkedést, amelynek hiányában a késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna. (4) A hatóság az ideiglenes intézkedéséről szóló végzését közli az ügyféllel, valamint a joghatósággal és hatáskörrel rendelkező illetékes hatósággal, amely az ideiglenes intézkedés szükségességét felülvizsgálja, és szükség esetén megteszi a hatáskörébe tartozó intézkedést. (5) Az ideiglenes intézkedés felülvizsgálatánál nem érvényesül a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme. Ideiglenes intézkedést tehet és köteles hivatalból tenni az építésügyi hatóság, ha annak hiányában a késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna. Az építésügyi hatóság azonban a gyakorlatban eleve rendelkezik olyan hatáskörökkel, amelyek tipikus veszélyhelyzetek esetén gyakorolhatók (például jókarbantartásra vonatkozó kötelezettség teljesítésének elrendelése, ha az építmény állapota az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyezteti). 9

14. Építésügyi hatósági kötelezések 14. 2. Hatósági ellenőrzés során tett intézkedések 14. 2. 2. Egyéb intézkedések Ideiglenes intézkedés Építésügyi vagy más jogszabályban, illetve építésügyi vagy más hatósági határozatban foglalt előírások megsértése esetén az ellenőrzést végző építésügyi hatóságnak az alábbi eszközök, intézkedési lehetőségek is rendelkezésére állnak: a) figyelemfelhívás a jogszabálysértésre, b) felszólítás a jogszabálysértés megszüntetésére, c) a hatáskörébe tartozó eljárás hivatalból történő megindítása (különösen: kötelezési eljárás, építésügyi bírság kiszabása), az adott eljárásban jogszabály által lehetővé tett intézkedés megtétele, d) az intézkedésre hatáskörrel rendelkező hatóság megkeresése, e) szabálysértési eljárás kezdeményezése, 10

14. Építésügyi hatósági kötelezések 14. 2. Hatósági ellenőrzés során tett intézkedések 14. 2. 2. Egyéb intézkedések Ideiglenes intézkedés Ket. 94. § (1) Ha a hatósági ellenőrzés eredményeként megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve döntésben foglalt előírásokat megsértette, a) felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel felszólítja annak megszüntetésére, b) hivatalból megindítja az eljárást, és megteszi azt az intézkedést, amelynek megtételére jogszabály az adott eljárásban feljogosítja, Elj. R. 39. § (2) Az építésügyi hatósági ellenőrzés keretében megtartott helyszíni szemléje és a külön jogszabály szerinti bizonyítási eszközök alapján a szabálytalanság tudomásra jutásától számított három hónapon belül tisztázza a tényállást, melynek keretében a) vizsgálja, hogy a fennmaradási engedély megadásának a feltételei fennállnak-e vagy megteremthetőek-e, b) a feltételek megléte esetén értesíti az építtetőt a fennmaradási engedély feltételeiről és jogkövetkezményeiről, és egyben c) legfeljebb két hónapon belüli határidő tűzésével a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására hívja fel. 11

14. Építésügyi hatósági kötelezések 14. 2. Hatósági ellenőrzés során tett intézkedések 14. 2. 2. Egyéb intézkedések Az építésügyi hatóság szempontjából a gyakorlatban különös jelentősége van a szabálysértési eljárás kezdeményezésének. A szabálysértési eljárásra vonatkozó rendelkezéseket a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény tartalmazza. Az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28. ) Korm. rendelet az építésügyi szabálysértési tényállásoknak külön fejezetet is szentel. Az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28. ) Korm. rendelet: X. Fejezet Építésügyi szabálysértések: • Építmény engedély nélküli használatba vétele 136. § (1) • Építőipari kivitelezési jogosultság szabályainak megszegése 137. § (1) • Az építészeti-műszaki tervezési jogosultság szabályainak megszegése 13 8. § (1) • Az építés biztonsági szabályainak megszegése 139. § (1) • Felvonóval kapcsolatos kötelességek megszegése 140. § (1) 12

14. Építésügyi hatósági kötelezések 14. 3. Építésrendészeti intézkedés 14. 3. 1. Jogszabály alapján kötelezően elrendelendő kötelezések Az egyes kötelezés-típusokat azokban az esetekben lehet elrendelni, amelyekben azt a törvény lehetővé teszi: Étv. 47. § (2) Az építésügyi hatóságnak külön kormányrendeletben foglaltak szerint el kell rendelnie: a) az építmény, építményrészleges vagy teljes átalakítását, - amennyiben ez nem lehetséges, vagy ha az építtető ezt nem vállalja - a lebontását vagy az újraépítését, ha a kivitelezés az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető módon történik, b) az építmény, építményrész állékonyságát, az életet, egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető, valamint az engedély nélküli használat megszüntetését, c) az építmény, építményrész hibáinak, hiányosságainak megszüntetését, ca) ha azt rendeltetésszerű és biztonságos használatra nem alkalmas módon építették meg, vagy ezáltal idegen ingatlanban az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapot keletkezett, cb) ha a használatbavételi engedély megszerzését követő engedély és bejelentés nélkül végezhető átalakítás, változtatás, rendeltetésmódosítás következtében az érintett építmény vagy építményrész a - változtatáskor, átalakításkor, rendeltetésmódosításkor hatályos - rendeltetésszerű és biztonságos használatra vonatkozó jogszabályi és hatósági előírásoknak nem felel meg, vagy cc) ha a használatbavételi engedély megszerzését követően engedélyhez vagy bejelentéshez kötött szabálytalan átalakítás, változtatás, rendeltetésmódosítás következtében az érintett építmény vagy építményrész az - ellenőrzéskor hatályos - rendeltetésszerű és biztonságos használatra vonatkozó jogszabályi és hatósági előírásoknak nem felel meg, d) az építmény jókarbantartására vonatkozó kötelezettség teljesítését, illetőleg az építmény felülvizsgálatát, szükség szerinti átalakítását, felújítását, helyreállítását vagy lebontását, ha annak állapota az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyezteti. 13

14. Építésügyi hatósági kötelezések 14. 3. Építésrendészeti intézkedés 14. 3. 1. Jogszabály alapján kötelezően elrendelendő kötelezések Étv. 48. § (7) Az építményt, építményrészt az engedélyesnek kártalanítási igény nélkül le kell bontania, ha a) a meghatározott időre szóló fennmaradási engedélyben meghatározott idő eltelt, b) a visszavonásig hatályos fennmaradási engedélyt visszavonták, vagy c) a fennmaradási engedélyben előírt átalakítási kötelezettséget nem teljesítették. (8) Ha a szabálytalanul megépített építményre, építményrészre fennmaradási engedély nem adható, az építésügyi hatóság elrendeli: a) a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését vagy b) - ha az építmény fennmaradása átalakítással sem engedélyezhető -, a lebontását. A törvényben meghatározott egyes kötelezési tényállásokhoz kapcsolódó részletszabályokat az Elj. R. tartalmazza: Elj. R. 39. § (3) Amennyiben az építtető a felhívásban megállapított határidőig nem nyújtja be a fennmaradási engedély iránti kérelmét, vagy az azzal kapcsolatos hiánypótlási felhívásnak a megadott határidőben nem tesz eleget, vagy a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését a kötelezett nem vállalja, úgy az építésügyi hatóság elrendeli az építmény bontását. (5) A fennmaradási engedély egyben az építményre vonatkozó használatbavételi engedély is, amennyiben ennek feltételei fennállnak. Az építményrészre vonatkozó fennmaradási engedély megadásával egy időben az építésügyi hatóságnak rendelkeznie kell az építmény befejezésére vonatkozó továbbépítésről is. Az építmény építési munkáinak teljes befejezése után az Étv. 44. §-a és e rendelet előírásai szerinti használatbavételi engedélyezési eljárást kell lefolytatni. Elj. R. 43. § (1) Ha valamely más hatóság a hatáskörébe tartozó, a szakterületre irányadó jogszabályok rendelkezésein alapuló, a szakterület követelményeinek érvényre juttatását célzó intézkedés megtételére irányuló megkeresése csak építésügyi hatósági kötelezés útján juttatható érvényre, a hatósági megkeresés teljesítését az építésügyi hatóság csak hatásköre vagy illetékessége hiányában 14 tagadhatja meg.

14. Építésügyi hatósági kötelezések 14. 3. Építésrendészeti intézkedés 14. 3. 2. Hatósági mérlegelés alapján elrendelhető kötelezések Étv. 47. § (1) Az építésügyi hatóság külön kormányrendeletben foglaltak szerint elrendelheti: a) az építmény, építményrész építésügyi hatósági engedélyekben meghatározott, ennek hiányában az eredeti (a változtatás előtti) rendeltetésétől eltérő használatának megszüntetését, valamint b) szabálytalan építkezés esetében az építési munka megszüntetését és az építést megelőző állapot helyreállítását, illetőleg a jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó, jóváhagyott engedélyezési terveknek megfelelő állapot kialakítását, c) a műszaki követelményeknek meg nem felelő építési termékek kicserélését, d) az építmény, építményrész kötelező jókarbantartás körét meghaladó felújítását, ha az a településkép kedvezőbb alakítása érdekében szükséges, vagy azt a helyrehozatali kötelezettséget előíró önkormányzati rendeletben foglaltak végrehajtása, illetőleg az építészeti örökség védelmének érdekei megkövetelik, e) jogszabályban meghatározott esetekben a telek bekerítését, továbbá a telken a településkép előnyösebb kialakítása vagy a környezet védelme céljából szükséges kertépítési, továbbá a településkép védelme érdekében szükséges egyéb munkák elvégzését, f) az építmény környezetéből az építési tevékenység során keletkezett építési hulladék, maradék építőanyag és építési segédeszközök elszállítását, a környezetnek és a terep felszínének az eredeti, illetve az engedélyezett állapotban történő átadását, a környezetben okozott károk megszüntetését. Elj. R. 43. § (4) Az építésügyi hatóság a) településrendezési, közbiztonsági, közlekedésbiztonsági, köztisztasági, továbbá más közérdekből vagy a használat módja miatt a telek határain kerítés építését elrendelheti vagy megtilthatja, b) közérdeknek minősülő közbiztonsági, közlekedésbiztonsági érdekből elrendelheti a meglévő kerítés lebontását, illetve elrendelheti az átláthatóvá történő átalakítását, c) helyi építési szabályzat vagy annak rendelkezése hiányában a telek határain támfal építését elrendelheti. 15

14. Építésügyi hatósági kötelezések 14. 3. Építésrendészeti intézkedés 14. 3. 2. Hatósági mérlegelés alapján elrendelhető kötelezések Kötelezettek és a kötelezettség meghatározása Étv. 51. § (1) Az építésügyi hatóság az általa elrendelt munkálatok elvégzésére - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az ingatlan tulajdonosát kötelezi. Ha a szabálytalan építési munkát más végeztette, a munkálatok elvégzésére az építtetőt kell kötelezni. (2) Ha az építési munka végzése során, vagy annak következtében az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapot keletkezett, az ezzel kapcsolatban szükségessé vált munkálatok elvégzésére az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a kivitelezőt is kötelezni kell. (3) Az építésügyi hatóság azt, aki az elrendelt munkálatok elvégzését akadályozza, a munkálatok tűrésére kötelezheti. (4) Az építésügyi hatóság által elrendelt munkálatok költségei - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a kötelezettet terhelik. Elj. R. 45. § (1) Több személy együttes kötelezése esetén, a) ha a kötelezettség teljesítése osztható, az egyes kötelezettek részkötelezettségeit - a polgári jog szabályai szerint - külön-külön meg kell határozni, b) ha a kötelezettség teljesítése oszthatatlan, a kötelezés egyetemleges. (2) A kötelezettség teljesítéséhez szükséges építési tevékenységek és az ezzel kapcsolatos cselekmények elvégzése ütemekre és szakaszokra bontva is előírható. (3) A kötelezettség teljesítésének határidejét - azonnali beavatkozást igénylő veszélyhelyzet esetének kivételével - az összes körülmény figyelembevételével kell megállapítani. 16

14. Építésügyi hatósági kötelezések 14. 3. Építésrendészeti intézkedés 14. 3. 2. Hatósági mérlegelés alapján elrendelhető kötelezések Kötelezettek és a kötelezettség meghatározása Fontos, – a közigazgatási hatósági eljárás alapelveiből következő, – az építésügyi hatósági kötelezések egész rendszerére vonatkozó alapvető szabály, hogy – akár a hatóság mérlegelése alapján vagy jogszabályi előírás alapján kötelezően történik a kötelezés elrendelése – az építésügyi hatóság a kötelezettséget minden esetben csak a feltétlenül szükséges mértékben állapíthatja meg. 17

14. Építésügyi hatósági kötelezések 14. 3. Építésrendészeti intézkedés 14. 3. 4. Kötelezést tartalmazó döntések Elj. R. 44. § (2) Az építésügyi hatóság a kötelezést, a) ha az műemléki területet vagy régészeti lelőhelyet érint, a kulturális örökségvédelmi hatósággal, b) ha az országos jelentőségű védett természeti területet, illetőleg európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területet (Natura 2000 területet) érint, a természetvédelmi hatósággal is közli. Az Elj. R. nem határoz meg speciális eljárási határidőt a kötelezési eljárások lefolytatása vonatkozásában, ezért ezekre a Ket. szerinti általános ügyintézési határidő (harminc nap) az alkalmazandó. 14. 3. 5. Építésügyi bírságra vonatkozó alapvető szabályok Étv. 49. § (1) Ha az építésügyi hatóság a 48. § szerint a fennmaradási engedélyt megadja, illetőleg a lebontást tudomásul veszi, ezzel egyidejűleg - a Kormány rendeletében meghatározott mértékben és módon - építésügyi bírságot szab ki. (2) Ha az építtető a szabálytalanul megépített építményt, építményrészt a kiszabott építésügyi bírság megfizetésére előírt határidő lejárta előtt lebontja, vagy a szabálytalanságot megszünteti, az építésügyi hatóság a bírságot elengedi. Egyéb esetekben a kiszabott építésügyi bírság nem engedhető el. (3) Az építésügyi bírság nem mentesít a büntetőjogi, a szabálysértési, továbbá a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, illetőleg a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagy korábbi környezet helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól. (4) Nem szabható ki bírság az olyan jogerős és végrehajtható építési, illetve bontási engedély alapján elvégzett építési tevékenységgel összefüggésben, amelynek az alapját képező határozatot utóbb az építésügyi hatóság a saját hatáskörében vagy ügyészi óvás folytán visszavonta, vagy amelyet a bíróság hatályon kívül helyezett, illetve az Alkotmánybíróság határozata alapján az építésügyi hatóság felügyeleti szerve megváltoztatta vagy megsemmisítette kivéve, ha az építtető a visszavonásra (megváltoztatásra, 18 megsemmisítésre, hatályon kívül helyezésre) alapot adó ok tekintetében rosszhiszeműen járt el.

14. Építésügyi hatósági kötelezések 14. 3. Építésrendészeti intézkedés 14. 3. 4. Kötelezést tartalmazó döntések Az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5. ) Korm. r. (Épbír. ) 2. § Az építésügyi hatóság építésrendészeti eljárás keretében az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló kormányrendeletben meghatározott szabálytalan építési tevékenység esetében építésügyi bírsággal (a továbbiakban: bírság) sújtja az építtetőt. 4. § (1) Az építésügyi hatóság a fennmaradási engedélyt megadó, illetőleg a lebontást tudomásul vevő határozatában állapítja meg a bírságot. Sajátos viszonyban áll az építésügyi bírság a más építésrendészeti (kötelezési) és egyéb (polgári jogi, szabálysértési és büntetőjogi) szankciókkal. Az építésügyi bírság kiszabása és megfizetése ugyanis nem jelent mentességet az alól, hogy az adott tevékenységet, cselekményt (vagy mulasztást) – ha ennek egyébként feltételei fennállnak – a többi szankciótípussal is sújtani lehessen. Ugyanakkor, ha az építtető a szabálytalanul megépített építményt, építményrészt a kiszabott építésügyi bírság megfizetésére előírt határidő lejárta előtt lebontja, vagy a szabálytalanságot megszünteti, az építésügyi hatóság a bírságot elengedi, tehát az építésrendészeti szankciók körén belül fordított irányban működhet a mentesítés. Étv. 53/A. § (4) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok által kiszabott építésügyi, építésfelügyeleti és eljárási bírságok (a továbbiakban: bírságok) - a (6) bekezdésben foglalt kivételekkel és a sajátos építményfajtákra, műemlékekre vonatkozó eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - az 50. § (1) bekezdése szerinti célelőirányzatot illetik. (5) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok által jogerősen és végrehajthatóan kiszabott bírságok - a (7) bekezdésben foglaltak kivételével - adók módjára behajtandó köztartozások, melyek behajtása az állami adóhatóság hatáskörébe tartozik. (6) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok által kiszabott eljárási bírság az eljáró hatóságot illeti meg. 19

KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!!! FOLYTATÁS: Építészeti-műszaki és kivitelezési tervek tartalma Építési-bontási hulladék kezelésének szabályai 20