pts s krnyezetfldtan A krnyezetfldtan fogalma vizsglati mdszerei

Építés- és környezetföldtan A környezetföldtan fogalma, vizsgálati módszerei 6.

6. 1. A környezetföldtan fogalma és alapelvei Módszerei: - komplex módon vizsgálja a földi rendszereket - az alkalmazott földtan eszközeit használja Társtudományai: - ásványtan - kőzettan - általános földtan - szerkezeti földtan - geomorfológia - geokémia - geofizika - hidrogeológia - mérnökgeológia - távérzékelés - agrogeológia A földi rendszer és alrendszerei

6. 2. A környezetföldtan tárgya A környezetföldtan azokat a jelenségeket, folyamatokat vizsgálja, amelyek károsak lehetnek az emberre, illetve az élőlényekre, ökoszisztémákra. Vizsgálatok tárgya: - alapkutatások: a globális változásokat és a geológiai eredetű veszélyeket kutatja - alkalmazott kutatások: a különböző emberi tevékenységek – pl. bányászat, ipar, mezőgazdaság – környezetre vonatkozó hatásait vizsgálja - gyakorlati tevékenységek : az adott környezeti problémák földtani vonatkozásainak gyakorlati megoldása, pl. hulladék-elhelyezés, környezeti állapotfelmérés, kárlokalizálás, kárelhárítás, stb.

Vizsgálati módszerei: Terepi vizsgálatok - meglévő feltárások vizsgálata - árkok, kutatógödrök, letisztítások - fúrások létesítése - geofizikai mérések - hidrogeológiai vizsgálatok Laboratóriumi vizsgálatok Térképszerkesztés A lábatlani Köszörűkő-bánya részlete Kutatógödör készítése Az összegyűjtött adatokat térképeken rendszerezzük

Vizsgált veszélyforrások: Természeti eredetű földtani veszélyforrások - vulkanizmus - földrengések - tömegmozgások Antropogén eredetű földtani veszélyforrások

Természeti eredetű földtani veszélyforrások Vulkanizmus A „Cirkumpacifikus tűzgyűrű” és az ismert forró pontok

Vulkanizmus Bazaltláva-folyás a Hawaii-szigeteken Lahar - forró iszapfolyás a Ruapehu kitörése következtében; Új-Zéland Lefelé áramló izzófelhő a Merapi oldalán A Merapi, 2010 -es kitörése során falvakat pusztított el

Természeti eredetű földtani veszélyforrások Földrengések A térhullámok típusai és terjedésük módja A földrengés hipocentrumának és epicentrumának helyzete A felületi hullámok típusai és terjedésük módja Szeizmográf által rögzített, 3, 0 -es erősségű földrengés; Miskolc, 2010

Földrengések A földrengések erőssége Intenzitás (Mercalli-C. Magnitúdó -S. -skála) (Richter-skála) Ismertetőjelek I 0, 4 Észrevehetetlen II 1, 5 Alig észrevehető III 2, 5 Néhány ember észleli IV 3, 5 A legtöbb ember észleli V 4, 4 Felébreszt VI 5, 2 Megriaszt, kevés kár VII 6, 0 Kisebb épületkárok VIII 6, 7 Néhány ház összedől IX 7, 4 Általános épületkárok X 8, 0 Házak általában összedőlnek XI 8, 5 Katasztrófa XII 8, 9 A táj megváltozik A 2010 -es chilei földrengés következtében összedőlt épület (meszarosmarton. wordpress. com) A földrengések intenzitása és magnitúdója A 2004 -es indonéziai cunami

Természeti eredetű földtani veszélyforrások Tömegmozgások Omlás Hegyomlás a Gotthard-alagút közelében Csuszamlás Földcsuszamlás Szumátrán

Folyás Sárfolyás; Trondheim, Norvégia Kúszás Talajkúszás következtében megdőlt fák; Telkibánya

Antropogén eredetű földtani veszélyforrások Gátszakadás a Kolontári zagytározón Erdőirtás miatt bekövetkezett talajerózió; Henan tartomány, Kína Túllegeltetés miatt bekövetkezett talajpusztulás Folyószennyezés a Rábán 2008 -ban

Köszönöm a figyelmet!