PSZICHITRIAI SZAKPOLSTAN TPLLKOZSI MAGATARTS ZAVARAI TPLLKOZSI MAGATARTS ZAVARAI

  • Slides: 20
Download presentation
PSZICHIÁTRIAI SZAKÁPOLÁSTAN TÁPLÁLKOZÁSI MAGATARTÁS ZAVARAI

PSZICHIÁTRIAI SZAKÁPOLÁSTAN TÁPLÁLKOZÁSI MAGATARTÁS ZAVARAI

TÁPLÁLKOZÁSI MAGATARTÁS ZAVARAI • Evési zavaroknak is nevezett állapotok pszichopatológiai szempontból az önfenntartási késztetés

TÁPLÁLKOZÁSI MAGATARTÁS ZAVARAI • Evési zavaroknak is nevezett állapotok pszichopatológiai szempontból az önfenntartási késztetés (ösztön) zavarai közé tartoznak. • Klinikailag pedig jellegzetesen pszichoszomatikus tünetcsoportok. • A dolgok természete szerint viselkedéses pszichoszomatikus betegségekről van szó. • A beteg, előbb belgyógyászati kezeléseket kér, és többnyire a belgyógyász javaslatára fordul pszichiáterhez. Az evészavarok két fõ csoportja • az anorexia nervosa • és a bulimia nervosa. -átmeneti variánsai is léteznek • anorexia és bulimia keveréke (bulimarexia). • mértéktelen evészavar /BED=(angolul binge eating disorde) /

Az evészavarok meghatározása Ø Az evészavaroknak számos közös vonása van, Ø Az evészavarokat :

Az evészavarok meghatározása Ø Az evészavaroknak számos közös vonása van, Ø Az evészavarokat : • az elhízástól való fóbiás jellegű félelem, • a testi önkép zavara • és az evési magatartás anomáliái jellemzik Ø Anorexiában ezen túlmenően • jelentős súlyvesztés • és amenorrhoea következik be, Ø bulimiában pedig • falási rohamok lépnek fel, • és a beteg purgatív módszerekkel igyekszik a bevitt tápláléktól megszabadulni. Ø Mindkét állapothoz számos egyéb lelki és testi tünet is társulhat. Az evési zavarok tünetei Evési zavar Súlyfóbia Testi önkép zavara (torz önészlelés) Evési magatartás zavara Anorexia nervosa Súlyvesztés (min. 15%) Amenorrhoea Bulimia nervosa Falási rohamok (min. 2 x hetente) Purgatív viselkedésformák

TÖRTÉNETI ADATOK Ø Anorexia egyes eseteiről régi írások is tudósítanak. Ø Lasègue és tőle

TÖRTÉNETI ADATOK Ø Anorexia egyes eseteiről régi írások is tudósítanak. Ø Lasègue és tőle függetlenül Gull 1873 -ban írta le anorexia hysterica, majd később anorexia nervosa néven. Ø A bulimia nervosa önálló kórképként 1979 -tõl jelenik meg (Russell). Ø Az anorexiát a század elején a hipofízis elégtelen működésére vezették vissza. Ø Később derült ki, hogy a kórkép hátterében pszichológiai tényezők játszanak döntő szerepet. Ø Ettől kezdve a pszichoszomatikus betegségek „mintapéldányának” tekintették. ETIOPATOGENEZIS Genetikai hajlam is közrejátszik a kórképek kialakulásában Anorexiában az egy petéjű ikrek konkordanciája 50%, a két petéjűeké 10%. Feltételezik a hipofízis működés szabályozásának elégtelenségét is. A testképpel, vagy élelmiszerekkel kapcsolatos vizuális ingerek hatására az anorexiások prefrontális, valamint az elülső cinguláris és parietális kérgi területei eltérő módon reagálnak. Egy bizonyos ponton túl a pszichológiai és endokrin eredetű zavarok elválaszthatatlanul összefonódnak

Az evési zavarban szenvedők személyisége sajátos vonásokat mutat. Anorexiásoknál : • Neurotikus személyiségjegyeket észlelünk:

Az evési zavarban szenvedők személyisége sajátos vonásokat mutat. Anorexiásoknál : • Neurotikus személyiségjegyeket észlelünk: perfekcionisták, kényszeresek, depresszióra hajlamosak. • A család életét, hangulatát az anorexiás által aktuálisan fogyasztott étel mennyisége szabja meg. • A beteg „gyermek” lesz a család életének központja Bulimiásoknál személyiségproblémák: • impulzuskontroll zavarok, • deviáns megnyilvánulások • A betegek családját rigid struktúra, csekély problémamegoldó készség, konfliktuskerülés jellemzi

A tanuláselmélet a testsúly és az önértékelés közötti szoros kapcsolatot hangsúlyozza. A testi „énideál”

A tanuláselmélet a testsúly és az önértékelés közötti szoros kapcsolatot hangsúlyozza. A testi „énideál” nagymértékben eltér az önpercepciótól (önmagát túlsúlyosnak éli meg), a személyben állandó a késztetés testsúlyának csökkentésére. Ennek érdekében még a biológiai étvágynak is ellenáll, sőt tagadja, hogy éhes lenne (anorexiás), illetve, mivel ellenállni nem tud, hánytatja magát (bulimia). Pszichoanalitikus Az anorexia a szexuális késztetésektől való szorongásra, a felnőtt szexualitás elutasítására vezethető vissza. Ugyanakkor a szülő-gyermek viszony is patológiás (domináns anya, oedipális apakonfliktus). A súlyfóbia mint vezető tünet nyilvánvaló kapcsolatban van korunk „szépségideáljával” is. Az anorexia gyakran tudatos, valamely cél érdekében megkezdett fogyókúrával kezdődik (amelyet a beteg azután „nem tud abbahagyni”). Előfordul, hogy serdülő lányok körében szinte fogyókúrajárványok törnek ki. Az evési zavar döntően lányok betegsége. Férfi nemnél ritkán, az esetek mintegy 10%-ában fordul elő.

Epidemiológiai adatok Az evési zavarok viszonylag gyakori kórképek. Az anorexia leggyakrabban • 13– 18

Epidemiológiai adatok Az evési zavarok viszonylag gyakori kórképek. Az anorexia leggyakrabban • 13– 18 éves korban kezdődik • a 18– 35 éves nők körében 1– 4% gyakorisággal fordul elő (pontprevalencia). • Kollégiumi lányközösségekben az anorexia „járványszerű”. A bulimia • 17– 25 éves korban kezdődik. • mintegy két-háromszorosa az anorexia gyakoriságának. • Számos enyhébb, szubklinikus forma is előfordul. Az evési zavarok mellett többnyire más pszichiátriai tünetcsoport is diagnosztizálható -depresszió 80%-ban, -kényszeres, fóbiás tünetcsoport az esetek mintegy harmadában fordul elő. Gyakran szövődik az állapot (főleg a bulimia) -deviáns viselkedésmódokkal, - szuicid kísérletekkel.

Az anorexia nervosa klinikai képe • Az evési szokások megváltozása. , • Válogatni kezd,

Az anorexia nervosa klinikai képe • Az evési szokások megváltozása. , • Válogatni kezd, • Bizonyos ételeket (kalóriadús, húsból készült ételek stb. ) nem fogyaszt. • Majd egyre csökken a felvett táplálék összmennyisége is. • Tipikus esetben a család kompenzálni próbálja a kalóriamennyiséget. • A betegnek egyéni, speciális ételeket készítenek. • Előbb-utóbb feszültségek, konfliktusok alakulnak ki az étkezés körül. • A beteg felhagy a közös családi étkezésekkel. • Saját maga „eszeget”, az evés rendkívül lassú és hosszú ideig tart. • Előfordul, hogy időnként, ha nem látják, titokban „csipeget” valamit. • A beteg az evés visszautasítása, a nagyfokú fogyás miatt a család központi problémájává válik. Mindezek következtében a testsúly csökkenni kezd

Anorexiát akkor diagnosztizálunk, ha az átlag testsúly legalább 15%-a hiányzik. Nem ritka a 40–

Anorexiát akkor diagnosztizálunk, ha az átlag testsúly legalább 15%-a hiányzik. Nem ritka a 40– 45%-os súlyvesztés sem. A 25– 30 kg-os „csontvázak” már állandó életveszélyben vannak. A súlyvesztés kiszámításához különféle indexeket vehetünk alapul. A Quetelet-féle index = testsúly/testmagasság 2 (kg/m 2 ). Átlagérték: 20– 25 kg/m 2. A csonttá-bőrré lefogyott beteg is az elhízástól retteg, és önmagát kövérnek tartja, minimáli ételmennyiség elfogyasztása után is teltség érzésről panaszkodik egyéb zavaró tünetek is felléphetnek. Hangulati állapota labilissá válik, többnyire depressziós irányú változás következik be. Befolyásolhatatlan, makacs, nemegyszer zsarnoki uralom alatt tartja a családot. Iskolai teljesítményei enyhébb esetben nem hanyatlanak. Az anorexiások egyébként is az átlagnál intelligensebbek. Időnként sajátos motoros hiperaktivitás mutatkozik, hatalmas fizikai teljesítményekre képesek (pl. naponta több km-t gyalogolnak vagy futnak). -betegségbelátásuk nincs vagy részleges, a kezeléssel általában nem vagy hiányosan működnek együtt. A fogyással párhuzamosan számos testi tünet mutatkozik. elmarad a menstruáció, sokszor még a teljes gyógyulás után sem tér vissza, csak hónapokkal később. A haj hullik, a körmök törékennyé válnak. Fokozott szőrnövés indul meg, főleg a karokon (lanugo). A vérnyomás alacsony, a pulzus lassú. Laboratóriumi vizsgálatokkal: alacsony elektrolitértékek, anémia. A hormonális vizsgálatok alacsony szinteket adnak. Hosszú idő után osteoporosis, patológiás törések léphetnek fel. Előfordul, hogy az anorexiás is purgálja magát. (Purgatív manőverek: önhánytatás, hashajtás, vizelethajtás, beöntés). A purgálás következtében a fogak zománca tönkre mehet (gyomorsav), nyelőcső vérzések léphetnek fel.

DIAGNOSZTIKA-ANOREXIA NERVOSA A diagnózis a fenti tüneteken alapul. A testtömeg-index 17, 5 vagy kevesebb.

DIAGNOSZTIKA-ANOREXIA NERVOSA A diagnózis a fenti tüneteken alapul. A testtömeg-index 17, 5 vagy kevesebb. A szándékos fogyás, a testi önkép zavara minden anorexiára jellemző. Az endokrin eltérések is általánosak. Az amenorrhoea helyett férfiaknál a szexuális érdeklődés csökkenése vagy impotencia a diagnosztikai kritérium. Differenciáldiagnosztika. -ki kell zárni az összes senyvesztő jellegű betegséget. -Számos esetben pszichiátriai kórképek is súlyos fokú testi leromlást okoznak (pl. depresszió). -Másodlagos anorexia-szindrómák is elfordulnak (súlyos testi vagy pszichés traumák után). azonban az anorexiára jellemző sajátos evési anomáliák hiányoznak, nincs testképzavar, és többnyire könnyen felderíthető, milyen pszichotraumák vezettek a súlyos fokú testi leromláshoz. Az anorexia nervosa két típusát különítjük el: -restriktív anorexia: a betegnek falásrohamai nincsenek, nem purgálja magát, -purgáló (bulimiás) típus esetén a betegnek falásrohamai vannak és purgálja magát.

KÓRLEFOLYÁS Az anorexia krónikus lefolyású betegség. Évekig, akár évtizedig is elhúzódhat. Javuló időszakok mellett

KÓRLEFOLYÁS Az anorexia krónikus lefolyású betegség. Évekig, akár évtizedig is elhúzódhat. Javuló időszakok mellett gyakoriak a relapszusok is. Még ma is magas a halálozási arány (4 év után 5%, 20 éves fennállás esetén a halálozási arány 15– 20%). A halál többnyire interkurrens betegségben vagy hirtelen szívmegállás miatt következik be. Hosszú távú követéses vizsgálatok szerint -az esetek 40%-a gyógyul (normál testsúly és menstruáció). -25– 30%-ban a kórjóslat kedvezőtlen. A korai kezdetű kórképek prognózisa rosszabb. Súlyos esetben a beteg életvitele hanyatlik. Tanulmányait nem tudja folytatni, hivatását nem tudja ellátni, tartósan családja gyámolítására szorul. Hosszú távon a tüneti kép átalakulhat. Előfordul, hogy bulimiás állapotba megy át vagy anorexiás és bulimiás időszakok váltják egymást. Néha a korábban anorexiás beteg évek múlva súlyosan elhízik.

A bulimia nervosa klinikai képe • • • A vezető tünet a falásroham, nem

A bulimia nervosa klinikai képe • • • A vezető tünet a falásroham, nem tud ellenállni evési késztetésének, és esetenként hatalmas mennyiséget (akár több tízezer kalóriát is) elfogyaszt. A falási rohamot a szubjektív kontrollvesztés élménye kíséri. A roham után többnyire önvád, lelkiismeret-furdalás lép fel. A beteg hánytatással és egyéb purgatív technikákkal próbál megszabadulni a bevitt ételtől. A falásrohamokat igyekszik titkolni. Nem ritka, hogy a roham éjszakánként lép fel. Gyakori a kifejezett szénhidrátéhség. A beteg testsúlya a normál övezetben lehet. Ugyanakkor az elhízástól való fóbiás félelem is fennáll, és torz az testi önészlelés is (önmagát kövérnek tartja). A bulimiások extravertált típusúak, hajlamosak egyéb impulzuskontroll zavarra is (lopkodás, alkohol- és droghasználat, öndestruktív viselkedés, öngyilkossági kísérletek). A beteg személyiségproblémái gyakran elérik a határeseti (borderline) személyiségzavar mértékét. A bulimiás szexuális aktivitása, megmaradhat.

Különbségek Anorexia nervosa • Fiatalabb • Testsúlyideál normál alatt • Introvertált • Nemi jelleg

Különbségek Anorexia nervosa • Fiatalabb • Testsúlyideál normál alatt • Introvertált • Nemi jelleg hiányzik, szexualitás tagadott • Tünetek demonstratívak • Erős kötődés a családhoz • Erős önkontroll, kontrollvesztéstől fél Bulimia nervosa • Idősebb • Testsúlyideál normális • Extrovertált • Szexuálisan aktív lehet • Tünetek titkoltak • Lazább kötődés • Kontrollvesztés

Pszichogén elhízás-a felnőttkori elhízás : Ø A zsírsejtek száma változatlan, térfogatuk viszont megnövekszik (hipertrófiás

Pszichogén elhízás-a felnőttkori elhízás : Ø A zsírsejtek száma változatlan, térfogatuk viszont megnövekszik (hipertrófiás obesitas). Ø Elhízásról akkor beszélünk, ha a testsúly a magasságnak megfelelő átlagot 20%-kal meghaladja. Ø A kövér ember sokat eszik, étvágyát nem tudja leküzdeni. Ø Jellemző, hogy az étel látványának akkor sem tud ellenállni, ha nem éhes. Ø Az evés néha kényszeres jelleget ölt (kényszerevés, binge eating). Ø Gyakori, hogy a fizikai aktivitástól tartózkodik, és ez állapotát tovább súlyosbítja. Ø az önkép különféle zavarai jellemzőek, köztük a testi önkép torzulásai is. Ø Jellemző, hogy önmaguk kövérségét általában alábecsülik. Ø Bagatellizálják a rendszeresen elfogyasztott étel mennyiségét is. Ø Hátterében gyakran érzelmi konfliktusokat tárhatunk fel. Ø A gyermekkorra visszanyúló kötődési problémákat pszichodinamikus keretben értelmezhetjük (orális fixáció és regresszió). Ø A gyógykezelés • az evési magatartás kontrolljára és módosítására irányul, • egyéb pszichoterápiás módszerek egészítenek ki. • kulcskérdés a beteg motivációjának fenntartása.

Az evészavarok terápiája Ø A terápia eredményessége elsősorban a hosszú távú, megalapozott orvos-beteg kapcsolaton

Az evészavarok terápiája Ø A terápia eredményessége elsősorban a hosszú távú, megalapozott orvos-beteg kapcsolaton múlik. Ø A kezelési programnak integrálnia kell a szomatikus beavatkozásokat és a különféle pszichoterápiás technikákat. Ø A terápia tervezése a patomechanizmus különféle egyéni variációira épül (pl. szükség van-e családterápiára vagy sem). SZOMATIKUS KEZELÉSEK A súlyos, életveszélyesen leromlott anorexiás beteget kórházban kell kezelni. -intravénásan vagy szondán keresztül tápláljuk, -a vitális funkciók folyamatos monitorizálása mellett. -extrém fokú elutasító magtartás vagy stuporos állapot miatt elektrokonvulzív kezelés -gyakori depresszív állapot vagy szorongások megfelelő gyógyszeres kezelést tesznek szükségessé. -figyelemmel kell lenni a gyógyszer felszívódási viszonyaira, a beteg purgatív magatartása miatt. -anorexiások nagy részénél szükség van antidepresszív gyógyszerelésre. -a depresszió ellenes kezelés gyakran beválik bulimiásoknál is.

PSZICHOTERÁPIÁK a testi önkép primer torzulásáról van szó, az evési zavarok esetén alkalmazott pszichoterápiának

PSZICHOTERÁPIÁK a testi önkép primer torzulásáról van szó, az evési zavarok esetén alkalmazott pszichoterápiának a testi önképpel való foglalkozásra célzottan ki kell térnie. -kognitív orientációjú terápiák, -a testtel különösen is foglalkozó relaxációs, szimbólumterápiás módszerek vagy az ún. testterápiák alkalmasak. –az evési magatartás közvetlen kontrollja is szükségessé válik (pl. falási rohamok miatt), magatartásterápiai módszereket alkalmazhatunk (pl. válaszprevenció módszere: a purgáció megakadályozása és a következményes feszültség kezelése). -a családdal való összefonódás erőteljes (nemegyszer az anya akadályozza egy-egy terápiás akció végrehajtását), családterápiás üléseket tervezhetünk. -dinamikus jellegű pszichoterápia válik be, ha a manifeszt viselkedészavarok háttérben vannak és a beteg belső konfliktusokkal küszködik. -A visszaesések megelőzésében a farmakoterápiával kombinált kognitív-magatartás- terápiaiakat alkalmazzuk -a betegek együttműködési készségének hiánya miatt, a pszichoterápia vezetésében következetességre, ugyanakkor nagyfokú rugalmasságra van szükség. -A betegek gyakran megszakítják a kezelési programot. -A fáradságos és a terapeuta türelmét is igénybe vevő kezelés ma még nehezen hozzáférhető.

AZ ANOREXIÁS BETEGEK LEGGYAKRABBAN ELŐFORDULÓ ÁPOLÁSI PROBLÉMÁI -A szervezet szükségleteihez képest csökkent az energiabevitel

AZ ANOREXIÁS BETEGEK LEGGYAKRABBAN ELŐFORDULÓ ÁPOLÁSI PROBLÉMÁI -A szervezet szükségleteihez képest csökkent az energiabevitel -A beteg fiziológiás tápanyagszükségletének a szervezetbe juttatása • a beteggel, az orvossal és a táplálkozási szakemberrel határozzuk meg a beviteli tápanyagot • megbeszélni a beteggel az együttműködés előnyeit, és az étrend megszegésének következményeit • az étkezés megtagadása esetén orvost értesíteni • a beteg étkezése ápolói felügyelet mellett történjen • az étkezés hossza ne haladja meg a 30 percet • az étkezést követő egy órán keresztül csak ápolói kísérettel hagyhatja el az ágyat • súlymérés az ébredést követő első ürítés után • a javulásba vetett hit erősítése • súlygyarapodás esetén jutalmazás -Az énkép zavara, mert önmagát kövérnek ítéli meg -A beteg énképe a realitás felé közeledjen • a beteg bizalmának elérése • bátorítsuk érzéseinek kifejezésére • az énkép monitorizálása • hasonló problémával küszködők bemutatása • oktatófilm bemutatása a betegségről • finoman tereljük a realitások felé

-Folyadékhiány kockázata a hányás és a rendkívüli súlyvesztés következtében -Napi 2000 ml-re emelni a

-Folyadékhiány kockázata a hányás és a rendkívüli súlyvesztés következtében -Napi 2000 ml-re emelni a folyadékbevitelt • a dehidráció jeleinek korai észrevétele • biztosítani a páciens kedvenc italát • meghatározni műszakonként a folyadékbevitelt • vezessen a beteg naplót a bevitt folyadék mennyiségről • dokumentálni az elfogyasztott folyadékmennyiségét • a vizelet fajsúlyának rendszeres ellenőrzése • az elfogyasztandó folyadék ne fokozza a kiválasztást -Az alvásrend zavara a testsúllyal kapcsolatos félelmek és szorongások következtében -A fiziológiás alvási ritmus visszaállítása • a nappali alvások csökkentése • a beteg felkészítése az éjszakai alvásra • a pihenést zavaró tényezők kiküszöbölése • a szorongás okának kibeszéltetése és oldása • a kórterem nyugalmának biztosítása

-Szorongás a fáradékonyság miatt -A szorongás oldása • a beteg felvilágosítása fáradékonyságának okairól •

-Szorongás a fáradékonyság miatt -A szorongás oldása • a beteg felvilágosítása fáradékonyságának okairól • megbeszélni a fáradékonyság miatti érzéseit, félelmeit • pontozza a beteg napszakonként a fáradékonyságát a kezelés ideje alatt • tervezzük meg a napirendjét a kapott eredmények alapján • vessük össze a napi fáradékonysági értékek változását a súlygörbével -A bőr károsodásának kockázata az alultápláltság miatt kialakult bőrszárazság következtében -A bőr víztartalmának fokozása és a károsodások megelőzése • vízpótló testápolók és kenőcsök használata • a bőr p. H-ját nem befolyásoló szappan használata -Vastagbélpangás az elégtelen táplálék- és folyadékbevitel miatt -A béltartalom normális haladásának az elérése • salakanyagban gazdag étrend biztosítása • a napi 2 liter folyadék elfogyasztása • a reggeli előtt ½ órával egy pohár meleg vizet fogyasszon a beteg • félig guggoló testhelyzetben történjen a székelés • a székletürítés megkönnyítése érdekében paraffinos instillációt alkalmazzunk • a hasizmok tornáztatása

-Sérülés kockázata az alacsony vérnyomás következtében létrejött szédülés miatt -Sérülések megelőzése • rendszeres vérnyomás-ellenőrzés

-Sérülés kockázata az alacsony vérnyomás következtében létrejött szédülés miatt -Sérülések megelőzése • rendszeres vérnyomás-ellenőrzés • szédülés esetén a helyváltoztató mozgás ápolói felügyelettel történjen • gyakorlati tanácsok adása a sérülés elkerülésére -A kezeléssel szembeni kritikus viselkedés a betegség belátás hiánya miatt -Az előírt kezelési menet fenntartása • a személyzet minden tagja ismerje a kezelés „menetrendjét” • a kezelés egységes és következetes betartatása • nem megfelelő együttműködés esetén a kedvezmények megvonása Összegzés A táplálkozási zavarban szenvedő betegek kezelésekor empátiás kapcsolat kialakítására kell törekedni. Akkor érhetünk el sikereket, ha a személyzetben megbíznak, és megértik illetve elfogadják a kezelés szükségességét és annak módját. Nehéz ezt elérni, mert az anorexiás páciensek manipulatívak és motiválatlanok lehetnek, valamint hiányozhat belőlük a betegségbelátás képessége. Ellenállásukat csak a beteggel együtt érző, jól összeszokott teammunkával lehet áttörni.