Pszich llek Logosz tan Llektan A pszicholgiai a

Psziché- lélek Logosz- tan Lélektan!!! A pszichológiai a lelki jelenségek, folyamatok és a viselkedés tudománya.

Rövid történeti áttekintés 1. Spekulatív pszichológia korszaka - Ókor: filozófia (Platón, Arisztotelész, Thalesz, Démokrítosz) - Felvilágosodás: tudat helyett lélek, önmegfigyelés képességpszichológia asszociációs pszichológia - XIX. sz közepe: pszichofizika

2. Tudományos pszichológia A, XIX. sz irányzatok -Wundt 1879: pszichológia atyja -Lipcsei labor -Önmegfigyelés és rendszeres kísérletezés -Tudatlélektan -Darwin: evolúciós pszichológia -Galton: humángenetika

B, XX. századi irányzatok 1. Viselkedéslélektan (behaviorizmus) - S-R pszichológia (inger-válasz) - Fekete doboz - S-R-O organizmikus belső állapot - Tanulás jelensége - Pavlov: reflexológia, klasszikus kondícionálás - Thorndike, Skinner: macskák, patkányok, operáns kondícionálás

2. Alaklélektan (Gestalt) -Az egész több, mint részek összessége

3. Pszichoanalízis

Freud kanapéja…

5. Fenomenológia -Carl Rogers: humanisztikus pszichológia - Beleérzés, elfogadás, hitelesség

A pszichológia nézőpontjai • Biológiai nézőpont • Behaviorista • Kognitív • Pszichoanalitikus • Fenomenológiai

Tárgya szerint (mit vizsgál) Emberlélektan Egyénlélektan normális jelenségek kóros jelenségek Társas lélektan (szociálpszichológia) előítélet csoportos vonzás (pl. meccs) Állatlélektan Kriminálpszichológia

Célja szerint Általános lélektan – jellemző működések Összehasonlító lélektan Összehasonlító állatlélektan – állatkísérletek Differenciálpszichológia és pszichodiagnosztika az egyéni különbségeket próbálja feltárni Fejlődéslélektan az egyéni sajátosságok korok, korosztályok szerint Nemek lélektana (szexuálpszichológia) Etnopszichológia (népek)

A tevékenység jellege szerint (alkalmazási területek) Pedagógiai pszichológia Orvosi lélektan klinikai Pszichoterápia Munka lélektan (munkavégzés, környezeti tényezők, egészség…) szervezeti fejlesztések emberi erőforrások hatékony beosztása ipari közlekedési mezőgazdasági Reklámpszichológia (színek, formák…) Művészetpszichológia (alkotások…) Sportpszichológia

• Mi az érzékszervi nyelv? • Az első ház nemcsak szilárdan megépített, hanem egészen különleges érzést közvetít. Ritkán kerül az ember kapcsolatba egy ilyen hellyel, mely a látogatót ennyire megérinti. Elég nagy ahhoz, hogy a korlátlan mozgásszabadság benyomását keltse, ugyanakkor a belső udvar meleget sugároz és nagyon kellemes hangulatot. Egy olyan ház ez, amelyet az ember nagyon a szívén visel. • A második ház szinte önmagáért beszél. Ez a ház igen nyugodt környéken fekszik. A madarak csicsergése az egyetlen zaj, melyet az ember séta közben hall. A ház belső berendezése, mintha egyik híres regényből származna, mely oly sokat mesél a ház jellegéről, hogy bizonyára megkérdezhetjük magunktól, hogy elengedhetünk-e magunk mellett egy ilyen ígéretes lehetőséget. • A harmadik ház azonnal szembeszökő festői kinézete miatt. Már az első pillantásra látható, hogy a tulajdonos figyelmet szentelt a kert és a belső udvar színeinek összhatására. A háznak nagyméretű ablakai vannak, így az ember élvezheti a csodálatos kilátást. Már szemet gyönyörködtető építészeti megoldásai miatt is, láthatóan jó vásár ez a ház.

A pszichológia módszerei -Tapasztalatra épül--------empirikus tudomány-----empirikus módszerek - Alkalmazásuk célja alapján: -Kutatási módszerek -Vizsgálati módszerek 1. A megfigyelés - tervszerű, céltudatos, rendszeres - Önmegfigyelés (introspekció) - Mások megfigyelése (extrospekció) - Visszatekintve elemzés (retrospekció)-- esettanulmányok

2. A kísérlet -Elméleti hipotézis (feltevés) és kísérleti terv -Mindent a kísérletező teremt meg -Állandó körülmények vannak, egy tényezőt változtatunk -Független változó -Függő változó Kísérletek típusai: kontrollcsoportos laboratóriumi természetes 3. Korrelációs módszer

4. Feltáró (explorációs módszerek) A, beszélgetés irányított szabad asszociációs klinikai B, írásos módszerek kérdőívek skálák szociometria

Vizsgálati módszerek 1. A tesztmódszer Olyan feladat vagy feladatsorozat, amelynek teljesítése feltárja bizonyos pszichikus jelenségek pl. ismeretek, érzelmek meglétét. Jellemzői: • Könnyen kezelhetőek • Rövid ideig tart • Megfelelő normák és egységes értékelés • Matematikailag jól értékelhetőek • Viszonylag objektívek

1. Teljesítménytesztek - Elsajátított készségek-képességek, összetett feladat során - Intelligenciatesztek - Különbség az agyi működésekben

Speciális képességeket vizsgáló tesztek

A projekciós tesztek Rorschach teszt Szondi teszt

TAT teszt

Feladatai, alkalmazási területe és gyakorlati haszna 1. Elméleti szinten: A sportoló személyiségének és sporttevékenységének pszichológiai vizsgálata Az optimális teljesítményfokozás pszichológiai lehetőségeinek meghatározása A sportoló és környezete interakcióinak pszichológiai sajátosságait kutatja 2. Gyakorlati szempontból: Az egyes sportágak pszichológiai profiljának feltérképezése A sportolók pszichológiai alkalmasságának és beválásának megállapítása A sportoló pszichológiai felkészítése során alkalmazott eljárások elemzése A sportteljesítmény és optimális fejlesztése pszichológiai összetevőinek feltárása A csapat struktúra pszichológiai elemzése

A sportolói teljesítmény is egy olyan összetett tevékenység: instrumentális kompetenciák: a sportoló specifikus fizikai és szenzomotoros készségei és képességei; • környezeti ingerek és teljesítményelvárások: azokat a verseny, interperszonális, szituációs és szervezeti körülményeket, témákat és kihívásokat foglalják magukba, melyeket a sportoló megtapasztal; • diszpozíciós jellemzők: olyan intraperszonális jellemzőket foglalnak magukba, mint a megküzdési stílus és a kognitív-affektív sémák, melyek olyan pszichológiai sablonok, melyek alapján a sportolók észlelik, értelmezik és reagálnak a külső és belső teljesítményingerekre és elvárásokra; • a viselkedési önszabályozás olyan kognitív, affektív, fiziológiai és viselkedési folyamatokat foglal magába, melyek a cél által meghatározott viselkedés alapjai (mint a teljesítmény). (MOORE és GARDNER, 2006) • • • Ez a négy osztály: teljesítményfejlődés (Performance Development, PD) teljesítménydiszfunkció (Performance Dysfunction, PDY) teljesítményromlás (Performance Impairment, PI) teljesítménykihagyás (Performance Termination, PT)

Módszerei 1. A teljesítmény fokozására alkalmas módszerek: az arousal szabályozó technikák az imagináció a belső beszéd a célállítások a figyelemkoncentráció növelésére irányuló eljárások 2. A relaxációs technikák: az autogén tréning a pszichotóniás edzés Jacobson-féle progresszív relaxáció mentális tréning imagináció

Autogén tréning Az autogén szó görög eredetű, az „autos” jelentése„ön”, a „genos” szóé pedig „származik”, tehát valami önmagunkból származik. A sportban egyre szélesebb körben alkalmazott technika, amely az egységélmény, az éntudat és testtudat egybe olvadásának átélésére, koncentráció és aktivitás növekedésére ad lehetőséget. Emellett szomatikus hatásai: izomtónus-szabályozás, izomfeszültség megszüntetése, testi ellazulás, vérnyomás csökkenése, koncentratív átkapcsolás a nyugalmi tónusra, és 2 -3órás alvásnak megfelelő pihentség szint elérése.

Pszichotóniás edzés A sportolónak egészségi és erőnléti védelmet nyújt, feloldja szorongásait, gátlásait, megszünteti az esetleges neurovegetatív zavarokat, fokozza az önbizalmat. Mentális tréning A jó mozgássor begyakorlása, a hibás mozzanatok kijavítása, a sérülés utáni rehabilitáció meggyorsítása érdekében alkalmazott eljárás. A mozgások, mozgássorok gondolatban való, értelmi gyakorlását jelenti.

Az imagináció A sportmozgások és versenyhelyzetek elképzelését jelenti, aminek jelentős haszna lehet a jó eredmény elérésében. Pszichoterápiás módszerek A sportpszichológiában alkalmazott pszichoterápiás módszerek legfőbb célja a mentális zavarok pszichológiai alapú gyógyítása, stresszhelyzetek megfelelő kezelése, és az emberi kapcsolatok harmonikusabbá tétele.

Hazai tapasztalatokon alapuló gyakorlati tippek, tanácsok „NE EMELD A LÁBAD”! „Nem”-mel ne kezdjünk utasítást, mert ez az agy számára azonnali gátlást jelent. A mondat második részében elhangzó elkerülendő viselkedés képi szinten jelenik meg. Ebben az esetben a „Ne emeld a lábad!” mondat esetén a tiltószó megállítja a mozgást, utána pedig a hibás viselkedés képe jelenik meg. „TARTSD LENN A LÁBAD” Mindig a kívánt irányba ható utasítást adjuk.

„FORDÍTSD A CSUKLÓDAT LEFELÉ” Kerüljük a kizárólag korlátozott kóddal történő közlést. Kidolgozott kóddal közöljünk. Adjunk ok-okozati összefüggést. „AZÉRT KELL A CSUKLÓDAT LEFELÉ FORDÍTANI, HOGY A LABDA A JÁTÉKTÉREN MARADJON”

Sportpszichológiai felkészítő program Módszerek 1. Diagnosztikai fázis • • pszichológiai tesztek alkalmazása (ACSI-28, CSAI -2, Lüscher, Wartegg, TOPS, szociometria) anamnézis, interjú (18 fő) • edzőkkel történő konzultáció

A felkészítés szakasza Hagyományosan jellemző sportpszichológiai problémák: szorongás, önbizalomhiány, kimerültség, első világverseny, szurkolói nyomás („egy ország szurkol értünk és számít ránk”), hibás mozgássorok, mozgással kapcsolatos problémák korrekciója, a kritikus helyzetekben átélt kudarcok, célformulák hiánya, alapvető mentális készségek hiánya, szegényes kommunikációs készségek, túlaktivált állapot, tv-s meccsektől való félelem

A sportpszichológiai felkészítés a következőket tartalmazta (többtényezős, integrált sportpszichológiai felkészítés) autogén és mentál tréning célkitűzés önbizalomfejlesztés figyelem fókuszálás kommunikációs készségek fejlesztése csapatépítés alkalmazott eszközök: - egy motívum állat kiválasztása - üvegbúra, üvegharang - dísztribün optimális teljesítmény képe (fotóalbum)

3. Értékelés szakasza A felkészítés hatékonyságának értékelése a sportolók újratesztelése által. A program hatékonysága a következő faktorokban volt szignifikáns: relaxációs képesség automatikusság belső beszéd negatív gondolati minták csökkenése

Személyiség: Az egyén jellegzetes gondolkodási, érzelmi és viselkedéses mintái, melyek az egyén személyes stílusát meghatározzák és a környezettel való interakcióit befolyásolják. • biológiai tényezők és környezeti, nevelési hatások A személyiségelméletek csoportjai: 1. Típuselméletek és tulajdonság- (vagy személyiségvonás-) elméletek 2. Fejlődéselméletek 3. Dinamikus elméletek 4. Típustanok és személyiségvonás elméletek

2. Fejlődéselméletek • fejlődés, érés legfontosabb szakaszai • szakaszok jellemzői és személyiségalakító hatásai • éntudat Erikson modellje a pszichoszociális fejlődésről • 8 életkori ciklust különít el, melyek meghatározott sorrendben követik egymást (nem lehet felcserélni őket, az epigenetikus elv szerint működnek). Az egyes ciklusokat kritikus időszaknak nevezi, mert minden állomáson át kell esnünk egy normatív krízisen: erőfeszítéseket kell tennünk annak érdekében, hogy az adott szinten megjelenő képességeinket megfelelően kiterjesszük és birtokba vegyük. 1. szakasz: bizalom - bizalmatlanság (a csecsemőkor időszaka, megtanulja hogyan kell kapni és elvenni (oralitáson keresztül) és megtanítja az anyát adni. Ha egymásra hangolódnak bizalom, ha nem, akkor bizalmatlanság alakul ki) "az vagyok, amiben reménykedem, s amilyen reményt nyújtok" 2. szakasz: autonómia - szégyen, kétely (korai gyermekkor, az analitás időszaka. Lehetővé válik az izomműködés akaratlagos irányítása, itt tudja átélni, hogy az anyától független, autonóm lény) "az vagyok, amit szabadon akarhatok"

3. szakasz: kezdeményezés - bűntudat (óvodáskor, fallikus fázis, az Ödipuszkomplexus megjelenése, Freud szerint az lehet a konfliktus és bűntudat feloldása, ha a gyerek az azonos nemű szülővel azonosul) "az vagyok, aminek el tudom képzelni magam" 4. szakasz: teljesítmény - kisebbrendűség (iskoláskor, a teljesítményképesség időszaka, latencia periódus. A gyerek élvezi, hogy aktív, produktív és alkot, de ha ezt nem tudja átélni, kisebbrendűségi érzés alakul ki benne) "az vagyok, amit működtetni tudok" 5. szakasz: identitás - szerepkonfúzió (serdülőkor, genitális fázis. Erikson szerint ez a legfontosabb, egyben legkritikusabb szakasz. Az identitáskrízis elnyúló időszakát moratóriumnak nevezzük. Ekkor birkózik meg a serdülő a nemi éréssel, a felnőttszerep bizonytalanságaival és itt integrálja mindazt, amiket az előző időszakokból hozott magával)

6. szakasz: intimitás - izoláció (fiatal felnőttkor, meghaladjuk énes korszakunkat, az érett párválasztás időszaka) "azok vagyunk, amit szeretünk" 7. szakasz: alkotóképesség - stagnálás (felnőttkor, az érett embert foglalkoztatja az utódok megteremtése, a róluk való gondoskodás, annak átélése, hogy szükség van rá. Akinek nincs meg ez a lehetősége, fokozatosan beszűkül, elsivárosodik) 8. szakasz: integritás - kétségbeesés (öregkor, megbékélt bölcsesség átélése pozitív esetben, negatív esetben pedig a halálfélelem kétségbeesése jellemzi. Erikson a teljesség kifejezést használja, ezzel a személyiség elfogadott egységére utal) "az vagyok, ami fennmarad belőlem"

Sportolói személyiség • A sport hatással van a személyiség fejlődésére és a személyiség fejlettsége meghatározó szerepet tölt be a teljesítményben. - vizsgálatok kétirányúak: egyrészt összehasonlító vizsgálatokat végeznek aktív sportolók és nem sportolók között, másrészt a kezdő, a haladó és az aktív sportolók személyiségét hasonlítják össze. • az élsport olyan negatív tulajdonságokat eredményez, ami a társadalom számára nem hasznos, mint pl. az egoizmus, durvaság. • a sportoló vitalitásban felülmúlja a nem sportolókat, szilárd az önértékelése, magabiztos az önérzete, tetterő, segítőkészség, akaraterő jellemzi. A sportolót gyors elhatározás, eleven tevékenységi vágy, nagyobb szintű agresszivitás jellemzi és ez megnyilvánul vérmérsékletének élénkségében, és érzelmi alkalmazkodó képességében is. • a sportolók pozitív tulajdonságai, a nem sportolókkal szemben: fejlettebb önértékelés, önbizalom, önkontroll, nagyobb ambíció. Negatív tulajdonságok: egocentrizmus, szorongás, labilis érzések, kényszerképzet.

Milyenek a bajnokok? § § § § Magas szintű arousal (éberség) önszabályozás (energikus, ellazult, félelem nélküli) Magasabb önbizalom Jobb figyelemösszpontosítás Kontroll alatt, de erőltetés nélkül Sporttal kapcsolatos pozitív képzetek és gondolatok Eltökéltség és elkötelezettség Céltudatosság Gondolkodást kontrolláló stratégiák (problémafelismerő és megoldó szemlélet) Jól kidolgozott versenytervek Verseny előtti pszichés felkészültségre vonatkozó tervek Jéghegy hatás Többszörös áramlatélmény (flow) Fantasztikus bizalom a sikerben § A negatív környezeti hatások kiküszöbölése

Személyiség problémák Személyiségfejlődés folyamatában bekövetkező törés, az alkalmazkodás fogyatékosságának a következménye Tünetértékű jelzések, amelyek lelki zavarra utalnak: • teljesítménycsökkenés, főleg versenyen • indokolatlanul nagy izgalom verseny előtt, alatt • fokozott ingerültség, érzékenység, sértődöttség • vádaskodás (edző, szülő iránt) • elbizonytalanodás, visszahúzódás • sporttevékenység feladásának fontolgatása • monotóniatűrés csökkenése • figyelem koncentrációjának csökkenése • céltalanság, céltévesztés • önértékelési bizonytalanság • saját maga leértékelése • alvási és étkezési zavar

Táplálkozási zavarok. Anorexia nervosa és bulimia nervosa Fizikai jellemzők • A kívánt sportteljesítmény szempontjából kívánt súlyvesztésen kívüli jelentős súlyvesztés • Gyakori és általában szélsőséges súlyingadozások • Alacsony súly, hatalmas mennyiségek elfogyasztása ellenére (BN) • Amenorrhea v rendszertelen menstruáció • A csontok ásványianyag tartalmának csökkenése • Törés erőteljesebb nyomás hatására • Dehidráció (vízvesztés) • Hiperaktivitás • Elektrolízis háztartás felborulása • Brachicardia: lelassult, csökkent szívverés (percenként 50 -nél kevesebb) • A megszokottnál jelentősebb kimerültség, fáradtság • Gastrointestinalis problémák (pl. székrekedés, hasmenés, puffadás, ebédutáni kellemetlen érzések) • Hipotermia (AN): alacsony hőmérséklet • Lanugo: magzati szőrzet (AN) • Izomgörcsök, izomgyengeség vagy mindkettő • Duzzadt nyirokcsomók

Pszichológiai és viselkedéses jellemzők • A teljesítményhez kapcsolódó és nem kapcsolódó szorongás • Az evés és evési helyzet elkerülése • „Kövér vagyok” érzés, annak ellenére, hogy vékony • A gyarapodással vagy súlytartással szembeni ellenállás • A megjelenés, egészség vagy sportteljesítmény szempontjából szükségtelen diéta • Kóros falásrohamok (BI, BN) • Izgatottság, ha ezeket megszakítják • Szokatlan súlymérési viselkedés (fokozott, visszautasítás, negatív reakció) • Kényszeresség és rigiditás, különösen a táplálkozás és testedzés terén • Túlzott vagy kötelezőnek érzett testedzés, a kötelezőn kívül • Sérülés alatti edzés, orvos tiltás ellenére • Féktelenség, nyugtalanság • Szociális visszahúzódás • Depresszió és álmatlanság • A mosdó fokozott használata (BN) • Önkritika, különösen a testet, testsúlyt és a teljesítményt illetően • Bizonyos anyagokkal való visszaélés • Has- és /vagy vízhajtók szedése

Az edző és szülő közti kapcsolat a fiatalkori sportban Sportháromszög: edző, sportoló, szülő Fejlődési és professzionális modellek: - Fiatalkori sport: - kívánt fizikai és pszichológiai készségek kialakítása - pedagógiai hatás Professzionális sport: termékorientáció, azaz győzelem

A fiatalkori sport céljai: Fizikai előnyök: sportkészségek, egészséges életmód Pszichológiai előnyök: önfegyelem, tiszteletadás, versenyzőképesség, együttműködés, tiszteletadás Szociális tevékenység Családi összetartozás érzése Szórakozás Miniatűr felnőtt Erőfeszítés jelentősége Saját érdeklődés

Fiatal sportolókkal folytatott kutatás (amit a fiatal sportoló szeretne elérni)- fontossági sorrendben A, jó móka, jó szórakozás B, készségfejlesztés, új készségek elsajátítása C, izgalom és borzongás D, barátokkal együtt töltött idő, új barátok szerzése E, siker vagy a győzelem

„felcserélődő szerepek csapdája”: a szülő azonosul a gyerekével valamilyen mértékben, a gyerek a szülő kiterjesztésévé válik A szülők szerepe és felelőssége 1. képesek-e „osztozni” a gyerekükön: bizalom az edző iránt 2. képesek-e elfogadni a gyerekük csalódottságát? : a kudarc, csalódás feldolgozása 3. képesek-e a szülők önkontrollt mutatni a gyereküknek? : követendő modell 4. képesek-e a szülők „időt szánni” a gyerekükre? : 5. képesek-e a szülők hagyni, hogy a gyerekük önálló döntést hozzon? : döntések és következmények felvállalása

Kétirányú kommunikáció Sporteseményen való viselkedés Az érdektelen szülők: olyan mértékben figyelmen kívül hagyják a csapattevékenységeket, hogy a gyerek feszültté és zavarttá válik. A túlkritizáló szülők: Ezek a szülők gyakran összeszidják és lehordják a gyereket. Soha nem elégedettek a gyerek teljesítményével. Úgy tűnik, mintha ez sokkal inkább az ő „játszmájuk” lenne, mintsem a gyereké.

3. A kispad mögül kiabáló szülők: Néhány szülő úgy tűnik, mintha „bőrtüdővel” vagy különösen magas és erős hangszálakkal született volna. Ők azok, akik direkt a kispad mögött foglalnak helyett, veszélybe sodorva ezzel az edző dobhártyájának épségét. Folyamatosan lármáznak, tombolnak és mindenki más hangját el akarják nyomni, még az edzőét is. 4. Az „önkéntes edzők”: ezek a szülők gyakran állnak a kispad mellett, és osztogatják a jó tanácsaikat. Ez nagyon zavaró lehet az edző, és a csapat számára is. 5. A túlvédelmező szülők: Ők általában a sportolók anyukái. Folyamatosan aggodalmaskodnak és figyelnek, miközben a gyerekük játszik. Gyakran fenyegetőznek azzal, hogy megtiltják a gyereknek a sportot, mert az túl veszélyes számára.

A droggal való visszaélés pszichológiai és szociális háttere Élvezeti drogok hátterében pszichológiai és érzelmi okok Pszichológiai okok 1. Stressz és szorongás: stresszkezelés célú drogfogyasztás -Csökkenti az állandó teljesítmény miatti nyomást és stresszt -Rövid távú megközelítés, olyan mint egy „kocsi” -Sportolók között ez a forma elterjedtebb -A nyomás többféle formája: tanulás, edzés, fizikai kimerítés, győzelem, többiek magas elvárásai, idői korlátok) 2. Unalom -Hétvégéken vagy csapateseményeken -Tapasztalatait szociális csoportokban éli meg problémákra, fokozott stressz 3. Személyes problémák - Reakció a sporttól független személyes háttér lehet a támogatás a forrása is

4. Alacsony önbizalom Saját képességeikkel kapcsolatos kétségek Önbizalomerősítés Aggodalom a versenybemaradással kapcsolatban Agresszív viselkedés táplálása, testméretnövelés 5. Superman-komplexus Felette áll a drog káros hatásainak Olyan fizikai képességek, melyekkel örökre így fog kinézni 6. Maximalizmus Sosem elégedett a teljesítményével, a „jó” sohasem elég jó, nincs különbség reális és ideális között Elérhető kiválóság elől kitér elérhetetlen tökéletesség miatt Mentálisan menekül a saját irreálisan magas céljai elől

Szociális okok: 1. A kortársak nyomása és elfogadása - serdülőkor: fogékony a kortársak hatására 2. Modellek - Modelláló hatás: megfigyelt személy viselkedését utánozzuk - Média szerepe, profi sportolók drogvisszaélése 3. Szociális támogatás - Izom átmérő és erőnövekedés az edző és csapattársak elismerését váltja ki - Edzők gyakran nem adnak érzelmi és szociális támogatást, nem tud senkihez fordulni - Telj. Növelés, stresszel való megküzdés, unalomenyhítés

A drogfogyasztás fizikai, viselkedési, emocionális és kognitív jelei Fizikai jelek • Bevérzett szemek • Szürke karikák a szemek alatt • Állandó izzadás • Megnövekedett érzékenység az érintésre, szagokra és hangokra • Krónikus fáradtság • Problémák a normális testhőmérséklet fenntartásával (vagy fázik vagy melege van)

Viselkedéses jelek Szokatlanul titkolózó magatartás Az edzés és iskola irányába megnövekedett ellenállás Apatikus attitűd az iskola felé Gyenge iskolai teljesítmény Szociális elszigeteltség Gyakran kifut a pénzből Megbízhatatlanság Magas kockázatvállalási viselkedés Az öltözködési stílus megváltozása Új baráti kör

Emocionális jelek Extrém hangulati ingadozások Ingerlékenység Fokozott reaktivitás Csökkenő gyengédség Krónikus fizikai fáradtság Megnövekedett agresszió /rosszindulatúság Visszatérő depressziós epizódok

Kognitív jelek Csökkent mentális kapacitás Rendellenes gondolkodás Növekedett feledékenység A problémák tagadása Superman- komplexus Rövidült figyelmi szakaszok Öngyilkossági gondolatok