PRZSMRI SZSZ ERDTEMPLOM Evanglikus temploma a Erdly legjelentsebb
PRÁZSMÁRI SZÁSZ ERŐDTEMPLOM
Evangélikus temploma a Erdély legjelentősebb templomerődje. Az első templomot talán 1218 -ban kezdték építeni, majd az 1240 -es években a kerci apátság folytatta az építkezést, jellegzetes cisztercita stílusban.
Prázsmár-i erődtemplom Brasótól 17 kilométerre van Prázsmár
Az erdélyi szászok német anyanyelvű kisebbség Romániában. Szász lakossá települt a mai nevén Prázsmár területére. 1454 -ben kapott mezővárosi rango
1211 -ben, II. András korában tesznek említést egy dokumentumban. A teutonok elnevezik Tarlungnak a folyót, amelyik növelni fogja Prázsmár Teuton templom területét. A templomot gótikus stílusban építették.
A belsőváron belül, a templomudvar és az előudvar falában alakították ki azt a 275 kamrát, amelyek ostrom idején menedéket adtak a falu lakóinak, békeidőben pedig terményeket tároltak bennük.
Először egy 1235 -ből származó oklevél 1270 -es másolatában Prasmar néven, 1240 -ben Tartilleri néven, majd 1329 -ben németül, Torthlewként említik. Későbbi névés írásváltozatai: Tartlau (1415), Tartlen (1488) Bratschmer (1601), Présmér (1850), Presmer (1873). Német neve a Tatrang folyó német nevéből való, magyar Prázsmár és Prejmer román nevének eredete bizonytalan.
A kör alakjú erődfal amely belülről lakószobákkal volt ellátva, felül a tető alatt egy körbefutó járörutat is rejtett
Az erőd védelmét szolgálta mindegyik bejárat, 30 méter hosszú boltozatos folyosóból állt. A folyósókat el lehetett zárni tölgy farostéllyal és hegyes vasrudakkal. A belépést védte még rácsháló és csúszó tölgyajtó.
A legértékesebb a templomban a szárnyas oltárkép, amelynek készítési idejét 1450 körül datálják. A központi kép, a keresztre feszítést ábrázolja, az oldaltáblákon jelenetek láthatók a passióból. A művész ismeretlen de stílusából feltételezik, hogy a korabeli Bécsi iskolából származhatott.
1512 - 1515 a templomot átépítik, a nyugati szárnyat bővitetik, és befedték egy kupolával.
Az első tanárokat 1460 -ban és 1556 -ban említik. Tanteremet a tizennyolcadik századig freskókkal díszítik, és 1853 -ig használták.
Az Erdélyben élő szászok által használt szövőeszközök.
Nagyon jól karbantartott épületeggyütest az egyház egyetértésével az UNESCO örökségségének nyilvánították (1999).
VÉGE
- Slides: 31