Programozsi nyelvek Pll Boglrka Programozsi nyelvek Az algoritmus
Programozási nyelvek Páll Boglárka
Programozási nyelvek Az algoritmus gép által ismert nyelvre való átírása a programozási nyelvvekkel történik. Ismerünk: 1. Nem strukturált nyelveket ( pl. BASIC ) 2. Strukturált nyelveket ( pl. C, PASCAL ) 3. Objektum orientált nyelveket ( pl. C++, C#, Delphi )
A Pascal programozási nyelv alapjai Megalkotója: Niklaus Wirth (Svájc, 1968) 1973 – ban a legelterjettebb programozási nyelvek közé tartozott. Ismertsége a könnyen tanulható beszédes szintaktikájának köszönhető.
A Pascal program szerkezete Három különálló részből áll: 1. Programfej – program nevét tartalmazza 2. Deklarációs rész – változók felsorolása 3. Programtörzs – utasítások sora, melyekből a program áll
A program szerkezete Pascal nyelvben: programnev; Programfej var valtozo deklaraciok; egyeb deklaraciok ; begin utasitasok; end. Deklarációs rész Programtörzs Fontos!!! Minden utasítást pontosvessző (; ) zár, kivételt a “begin”, “end. ”, else és “var” kulcsszavak !!!
Példa: program hellovilag; var szoveg: string; begin szoveg: =‘Hello vilag!’; writeln(szoveg); readln; end.
A Pascal nyelv építő elemei: - Szimbólumok: ( ) { } [ ] < > + - * / : =. . stb. - Foglalt szavak: program, var, begin, end … stb. - Megjegyzés: (* *) , { } - Azonosítók: az angol abc kis és nagybetűiből, számokból és aláhúzásjelből állhatnak de nem kezdődhetnek számmal
A változók n n Változók a Pascal nyelvben: rendelkeznek névvel, értékkel, típussal és címmel. Használatuk: var <változónév> : <típus>; n Pl: var a: byte;
A változók típusai Egyszerű típusok Standard (beépített) típusok Egész (integer) Valós (real) Karakter (char) Logikai (boolean) Programozó által definiált típus Struktúrált típusok Strukturált Halmaz (set of) Tömb (array) Rekord (record) Fájl (file)
Egész típusok: Típus Értékei Tárolás shortint -128. . 127 előjeles, 1 B integer -32768. . 32767 előjeles, 2 B longint -2147483648. . 2147483647 előjeles, 4 B byte 0. . 255 word 0. . 65535 előjel nélkül, 1 B előjel nélköl, 2 B
Valós típusok Típus Értékei Tárolás, pontosság real -2. 9 e-39. . 1. 7 e 38 6 B, 11 -12 jegy single -1. 5 e-45. . 3. 4 e 38 4 B, 7 -8 jegy double -5. 0 e-324. . 1. 7 e 308 Megjegyzés: -2. 9 e-39= -2. 9*10 -39 8 B, 15 -16 jegy
Karakter Típus (Char) Típus Értékei Tárolás, char Az ASCII kódtáblában szereplő betűk 1 B
Logikai Típus (Boolean) Típus Értékei Tárolás, Boolean True, False 1 B
Példa struktúrált adattípusra* Karakterlánc típus (String) n n Több karakterből áll. Maximális hossza 255 karakter, a nulladik karakter tartalmazza a lánc hosszát. Példa:
Adatok beolvasása: n n n read (változó 1, . . . , változón); readln (változó 1, . . . , változón); A változó 1. . . változón értékeit a billentyűzetről kéri be az általunk megírt program A különbség köztük, hogy a readln a beolvasás után új sorba lépteti a kurzort Ha elhagyjuk a zárójelet a paraméterekkel akkor a program egy bármilyen billentyű lenyomásáig vár
{ Példa: Beolvasásra} program beolvas; var a, b : integer; c, d : real; begin readln(a, b); read(c); read(d); readln; end.
Adatok kiírása: n n n write (kifejezés 1, . . . , kifejezésn); writeln (kifejezés 1, . . . , kifejezésn); A kifejezés 1. . . kifejezésn értékeit a Pascal kiértékeli és kiírja a képernyőre A különbség köztük, hogy a writeln a kiírás után új sorba lépteti a kurzort Az egész típusú változók kiírásánál meg lehet adni, hogy hány számjegyen, hány tizedesnyi pontossággal történjen a kiírás
{ Példa: Kiírásra} program kiiras; var a, b : integer; c, d : real; begin readln(a, b); read(c); read(d); write(‘Az a szam’, a); write(a+b); writeln(c); writeln(d: 6: 3) {valós szám 6 karakteren 3 tizeses pontossággal} readln; end.
{ Példa feladat: Olvassunk be két egész számot, írjuk ki az összegüket!! } program osszeadas; var a, b, osszeg: integer; begin write(‘Add meg az első számot: ’); readln(a) ; write(‘Add meg a második számot: ’); readln(b); osszeg: =a+b; write(‘A két szám összege: ’); writeln(osszeg); readln; end.
Kifejezések a Pascalban n A kifejezések a Pascal nyelvben operátorokból és operandusokból állnak. Pl: n 10*2 div 3*3 div 2 (x mod y=0) and (y mod x=0) and (x*y>0) A műveletek prioritásának megváltoztatása érdekében használhatunk zárójeleket is.
Műveletek Prioritása Priorítás 1 Operátor not, +, - (előjel) Művelet típusa egyoperandusú 2 *, /, div, mod, and multiplikatív 3 +, -, or, xor additív 4 =, <>, <, >, <=, >= relációs
Relációs műveletek n A relációk segítségével különböző, egymással kompatibilis típusú kifejezéseket hasonlíthatunk össze. n A műveletek eredménye mindig logikai típusú érték. (igaz vagy hamis) n A programokban a relációs operátorokat feltételek leírásához használjuk. n A relációkat gyakran logikai operátorok és zárójelek segítségével kapcsoljuk össze
Példa n Értékek: n n i: =2; j: =6; y: =1. 2; x: =4. 5; Reláció Logikai eredmény (i+j) = 6 false (y+1)*4>x true (x>4) and (x<5) true i=j false
Logikai művelet táblázat a b a and b a or b a xor b not a 1 1 0 0 1 1 1 0 0 0 1
Szabványos függvények a Pascalban n n Pascalban a függvények feladata, hogy a bemenő paraméterekből előállítsák a függvényértékeket Függvényeket általában n kifejezésekben, értékadásokban, kiirásokban használunk
Matematikai Függvények Abs(x) abszolút érték: Pl: x: =-12 x: = Abs(x) -> x=12 n Cos(x) koszinusz: Pl: x: =3. 14 x: =cos(x) -> x=1 Sin(x) szinusz: Pl: x: =3. 14 x: =sin(x) -> x=0 n n
Matematikai Függvények Frac(x) egy szám törtrésze Pl: x: =12. 34 x: =frac(x) -> x=0. 34 n Int(x) egy szám egész része (valós típusként) Pl: x: =12. 34 x: =int(x) -> x=12. 0 n Round(x) legközelebbi egész értékre kerekít Pl: x: =12. 8 x: =round(x) -> x=13 n Trunc(x) egy szám egész része (egész típusként) Pl: x: =12. 8 x: =trunc(x) -> x=12 n
Matematikai Függvények Sqr(x) egy szám négyzete Pl: x: =5 x: =sqr(x) -> x=25 n Sqrt(x) egy szám négyzetgyöke Pl: x: =38 x: =sqrt(x) -> x=6. 16 n Inc(x) növeli a számot eggyel Pl: x: =38 x: =inc(x) -> x=39 n Dec(x) csökkenti a számot eggyel Pl: x: =70 x: =dec(x) -> x=69 n
Egyéb függvények: Pi Pl: x: =Pi -> x=3. 1415926536 n Random(x) véletlenszámot generál [0. . x-1] intervallumból Pl: x: =random(5) -> x=3 véletlen szám [0. . 4] intervallumból n
Példa:
Döntések a Pascal nyelvben n n A program végrehajtása során sokszor szükségünk van arra, hogy bizonyos feltételektől függően a számítógép a program különböző részeit hajtsa végre. Ha a feltétel teljesül akkor a program bizonyos műveletsort végez különben másikat.
Algoritmikában: Ha feltétel akkor NEM Utasítások 2 feltétel IGEN Utasítások 1 Különben Uasítások 2 Ha vége
A döntéshozó utasítás általános formája n n a feltétel egy logikai kifejezés az else előtt nem szerepelhet pontosvessző! Egyágú döntés if feltétel then utasítások; Kétágú döntés if feltétel then utasítások 1 else utasítások 2;
Példa n Olvassunk be két egész számot, majd írjuk ki a nagyobbikat:
Összetett utasítás n n Az összetett utasítás a begin és az end kulcsszavak között megadott utasítások sorozatából áll. akkor használjuk, ha egynél több utasítás végrehajtására van szükség, de a program szintaxisa csak egy utasítás használatát engedélyezi.
Az összetett utasítás általános szintaxisa: begin Utasítás 1; Utasítás 2; Utasítás 3; . . . Utasításn; end;
Példa: Adott egy téglalap hosszúsága és szélessége. Számítsuk ki a téglalap kerületét és a területét.
Ciklusok: Számlálós ciklus Segíts Bartnak leírni Pascal programmal 1000 -szer azt, hogy: „I will use Google befor asking dumb questions. ”
A számlálós ciklus n Az adott utasításokat előre meghatározott számszor hajtja végre a rendszer. Szintaxisa: for i: =kezdért to végsőért do utasítás; for i: =végsőért downto kezdért do utasítás;
Megjegyzések: i n –t ciklusváltozónak nevezzük. n a ciklusváltozó, a kezdetiérték és a végsőérték csak sorszámozott típusú lehet.
Bart Pascal Programja: Program ezerszer; Var i: byte; Begin for i: =1 to 1000 do writeln(‘I will use Google. . . ’); readln; End.
Ciklusok: Előltesztelő ciklus Amíg naponta leírod az összes házi feladatot kapsz vacsorát!!
Az előltesztelő ciklus n Az adott utasításokat addig hajtja végre a rendszer amíg a belépési feltétel teljesül. (Akkor állunk meg ha a feltétel nem teljesül (hamis)) Szintaxisa: while feltétel do utasítás; while feltétel do begin utasítás_1; utasítás_2; . . . utasítás_n; end;
Megjegyzések: n n n a ciklushoz tartozó utasításokat ciklusmagnak nevezzük. ha a belépési feltétel logikai értéke igaz, akkor a rendszer végrehajtja az utasításokat és addig ismétli amíg a feltétel hamissá nem válik. Vigyázni kell arra hogy a ciklusban a feltétel értéke megváltozzon!!!
Feladat Amíg szám nagyobb mint 0, oszd el az adott számot 10 -el! Program osztok; Var sz: byte; Begin while sz > 0 do begin sz: = sz div 10; writeln(‘sz: ’, sz); end readln; End.
Ciklusok: Hátultesztelő ciklus Kapsz vacsorát ameddig nincs meg az összes házi feladat!!
A hátultesztelő ciklus n Az adott utasításokat addig hajtja végre a rendszer amíg a kilépési feltétel igazzá nem válik. (Akkor állunk meg ha a feltétel teljesül (igaz)) Szintaxisa: repeat utasítás_1; utasítás_2; . . . utasítás_n; until feltétel;
Megjegyzések: n n n a ciklushoz tartozó utasításokat ciklusmagnak nevezzük. a rendszer egyszer mindenképpen végrehajtja az utasításokat és addig ismétli amíg a kilépésifeltétel igazzá nem válik. Vigyázni kell arra hogy a ciklusban a feltétel értéke megváltozzon!!!
Feladat Ameddig a szám egyenlő nem lesz 0 -val oszd el az adott számot 10 -el Program osztok; Var sz: byte; Begin readln(sz); repeat sz: = sz div 10; writeln(‘sz: ’, sz); until sz=0; readln; End.
Egydimenziós tömbök
Meghatározás A tömb egy olyan összetett adatstruktúra, amely több rögzített számú, azonos típusú elmből épül fel, amelyeket az indexük segítségével azonosíthatunk n indexek 1 34 2 3 56 23 byte tipusúak 4 5 6 7 8 9 67 87 12 78 34 88 n= 10 elem 10 99
Hogyan írjuk be Pascalba? var tömb_neve: array [indextípus] of elemtípus; Pl: var t: array [ 1. . 150 ] of real; m: array [ ‘a’. . ‘z’ ] of integer; Tömb elemeinek azonosítása: T[1], T[99] • tömb neve és szögletes zárójelben az index.
Feladat: olvassunk be egy tömbbe n számot Program tombocske; Var t: array [1. . 20] of integer; i, n : byte; Begin write(‘Elemek száma: ’); readln(n); for i: =1 to n do readln( t[i] ); End.
Feladat: írjuk ki egy n elmű tömb elemeit Program tombocske; Var t: array [1. . 20] of integer; i, n : byte; Begin. . . for i: =1 to n do writeln( t[i] ); End.
Hogyan működik? for i: =1 to n do readln( t[i] ); n=10 i t 1 2 23 12 3 4 34 45 5 6 7 8 9 10 12 9 12 4 7 22
Egydimenziós tömbökön végezhető műveletek 1 2 3 4 5 34 56 23 67 87 6 12 7 8 78 34 9 88 10 99
Egydimenziós tömbökön végezhető műveletek Ismétlés: 1. Min és Max elem meghatározása 2. Bizonyos tulajdonsággal rendelkező elemek megszámolása 3. Összegek, Szorzatok, Részösszegek, Részszorzatok számolása Új ismeretek: 1. Elem beszúrása a tömbbe 2. Elem törlése a tömbből
1. Min és Max elem meghatározása 1. 2. 3. Maximumnak, és minimumnak az első t[1] tömb elem értékét adjuk Vizsgáljuk a t tömb többi elemét a -iktól kezdve Ha t[i]> max vagy t[i]<min akkor az t[i] lesz az új maximum vagy minimum 2
Feladat: Keressük ki egy tömb elemeinek maximumát és minimumát!
2. Bizonyos tulajdonsággal rendelkező elemek megszámolása 1. A vizsgálat előtt egyetlen ilyen tulajdonsággal rendelkező elemünk sem volt azaz db: =0 2. Vizsgáljuk a t tömb összes elemét az elsőtől kezdve az utolsóig 3. Megvizsgáljuk, hogy a t[i] teljesítí a feltételt, ha igen akkor növeljük a darabszámot
Feladat: Számoljuk meg egy tömbben hány páros elem van!
3. Összegek, Szorzatok, Részösszegek, Részszorzatok számolása 1. A számítások előtt az összeget 0 -ra a szorzatot 1 -re állítjuk 2. Vizsgáljuk a t tömb összes elemét az elsőtől kezdve az utolsóig 3. Az összeg vagy szorzat számításának feltételétől függően az illető t[i] értéket vagy hozzáadjuk szorzunk a kiszámítandó összeghez szorzathoz vagy kihagyjuk.
Feladat: Számítsuk ki a páros számok összegét!
1. Új elem beszúrása a tömbbe n 1. Eset: beszúrás a tömb végére 1 34 2 3 56 23 4 5 6 7 8 9 67 87 12 78 34 88 n n n+1
Feladat: Szúrjunk be egy új elemet egy tömb végére!
1. Új elem beszúrása a tömbbe 2. Eset: beszúrás a tömbbe i < n helyre n 1 34 2 3 56 23 4 5 6 7 8 9 67 87 12 78 34 88 10 n+1 12 n 34 56 23 12 67 87 12 78 34 88
Feladat: szúrjunk be a tömb j-edik helyére egy elemet!
2. Elem törlése a tömbből n 1. Eset: törlés a tömb végéről 1 34 2 3 56 23 4 5 6 7 8 9 10 67 87 12 78 34 88 12 n n n : = n-1
2. Elem törlése a tömbből 2. Eset: törlés a tömbből i < n helyről n 1 34 2 3 56 23 4 5 6 7 8 9 67 87 12 78 34 88 n 34 56 23 87 12 78 34 88
Feladat: Töröljünk egy elemet a tömbből !
Rendezési algoritmusok n Rendezésnek nevezünk egy algoritmust, ha az valamilyen szempont alapján sorba állítja elemek egy listáját. 34, 78, 1, 6, 8, 90, 12, 4, 5 1, 4, 5, 6, 8, 12, 34, 78, 90
Egyszerű cserés rendezés 1. elem 7 2 9 4 3 1 2 7 9 4 3 1 Alapelve: 2 7 9 4 3 1 • Végigmegyünk a sorozat minden tagján és mindegyik elemet összehasonlítjuk az utána következő összes elemmel. 1 7 9 4 3 2 • Ahol a sorrend nem megfelelő ott cserét végzünk 2. elem 1 7 9 4 3 2 1 4 9 7 3 2 2 1 3 9 7 4 2 3. elem 3 2 9 7 4 3 . . . 4 1 2 9 7 4 3
Egyszerű cserés rendezés
Buborékos rendezés 1. lépés 2. lépés 3. lépés 4. lépés 729431 274319 243179 231479 279431 247319 234179 213479 274931 243719 274391 243179 274319 Volt csere folytatjuk 231479 Volt csere folytatjuk. . . 5. lépés 213479 123479
Buborékos rendezés Alapötlete: • Feltételezzük, hogy a sorozat rendezett • Páronként összehasonlítjuk az egymás melletti számokat • Ha találunk olyan szampart amely nem rendezett, azt felcseréljük és a feltételezésünket hamisra állítjuk • Addig folytatlyuk amig rendezett igaz nem marad.
- Slides: 75