Prof Dr Szirmai Viktria Trbeli trsadalmi polarizci vagy

Prof. Dr. Szirmai Viktória Térbeli társadalmi polarizáció vagy társadalmi jól-lét az európai nagyvárosi térségekben ? 4 th KJF International Week 7 -11 April, 2014 Budapest Társadalmi konfliktusoktársadalmi jól-lét és biztonság Versenyképesség és társadalmi fejlődés. TÁMOP-4. 2. 2. A-11/1/KONV

Az előadás kiinduló problémája Miért kell elemezni a térbeli társadalmi polarizáció és a társadalmi jóllét közötti összefüggéseket? Mert összefüggenek, és mert az erőteljes térbeli társadalmi polarizáció kedvezőtlenebb jól-lét mutatókkal jár együtt Mert ezek rontják a városok versenyképességét, az egyének boldogulását. A válasz érdekében áttekintjük: 1) A társadalmi jól-lét problematika néhány összefüggését, 2) Az európai térbeli- társadalmi polarizáció főbb trendjeit. 3) A lehetséges összefüggéseket.

1. ) A társadalmi jól-lét problematika

Gazdasági válságok-társadalmi válságok Ø 1973 -es olajválság, 1980, 1990, 2008 pénzügyi válságok, Ø Európában (is) egyre nyilvánvalóbbak a gazdasági hanyatlás jelei, Ø egy főre jutó GDP szintjének változásai, csökkenései,

A jól-léti államok válságba kerültek: A jól-léti célok irrelevánsokká váltak: • Szegénység felszámolása, általános jólét, • Teljes foglalkoztatottság, • Teljes körű ellátás. A jóléti állam válságai és a globális gazdasági krízisek számos társadalmi problémával jártak együtt: ¬az országok, és régiók közötti egyenlőtlenségekkel, ¬a társadalmi leszakadás erősödésével, ¬az elszegényedéssel, ¬ a növekvő munkanélküliséggel.

Ø Mindezek tiltakozások, sztrájkok, gyakran brutális utcai konfliktusok sokaságát eredményezték. Ø Az európai társadalmak tiltakozó hulláma mit fejez ki: q gazdasági fejlődéssel való elégedetlenségeket, q az európai szociális modell, a jóléti rendszer felszámolódásával kapcsolatos aggodalmakat, q a jól-léti állam válságait.

A megoldás érdekében többféle koncepció született. A társadalmi fenntarthatóság gondolata (Brundtland Report) (Közös jövőnk, 1988 ) (Gro Harlem Brundtland, norvég miniszter elnök) A Stiglitz jelentés elméleti modellje (Stiglitz, J. E. – Sen, A. – Fitoussi, J-P. (2009) Report by the Commission on the Measurement of Economic Performance and Social Progress. )

A Stiglitz-jelentésre alapozott társadalmi fejlődési modell jelentős előrelépés!! A mai gazdasági válság oka – a folyamatokat nem jól mérték, a beavatkozási eszközök sem jók. Ø A GDP mérés határai – új indikátorokra van szükség – a jól-lét, a társadalmi fejlődés mérése. Ø Olyan mérőeszközök kellenek, amelyek a fenntarthatóság komplex szempontjait, a társadalmi jól-létet magába foglalják. Ø Social well-being, social progress, sustainability. A jelentés tehát: Már nem a gazdasági növekedésre koncentrál. A társadalmi jól-lét fogalmából indul ki, és abba helyezi bele három egyenrangú pillérként, a gazdaságot, a környezetet és a társadalmat.

Stiglitz modell jól-lét dimenziói 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Anyagi életszínvonal (jövedelem, fogyasztás és vagyon); Egészség; Oktatás; Egyéni tevékenységek, a munkát beleértve; Politikai képviselet és kormányzás; Társadalmi és személyes jellegű kapcsolatok; Környezet (jelenlegi és jövőbeli feltételek); Gazdasági és fizikai jellegű bizonytalanság.

Az alkalmazás módszertani problémája A Stiglitz-jelentés társadalmi fejlődési modellje normatív elmélet, A hatására számos egyéb jól-lét elemzés jött létre (például Better life index OECD 2013) Ezek főként statisztikai adatokra, országos átlagokra, országos összevetésekre alapozott mérési modellek, De nem létezik konkrét, területi alapú(!) empirikus, differenciált szociológiai tényekre alapozott feltáró modell. A „Társadalmi konfliktusok – Társadalmi jól-lét és biztonság – Versenyképesség és társadalmi fejlődés” című TÁMOP kutatás ezt kívánja megvizsgálni (TÁMOP-4. 2. 2. A-11/1/KONV-2012 -0069)

2. ) Az európai térbeli társadalmi polarizáció főbb trendjei

Az európai térbeli társadalmi polarizációs trendek összegzése – a globális urbanizáció folyamatában. Társadalmi polarizáció erősödése: Ø A globális folyamatok hatására a gazdagság és a felső osztályok a városközpontokban, és a jó elővárosokban, Ø Az alacsonyabb társadalmi osztályok részben a városközpontokban, részben a városkörnyéken koncentrálódnak. Éles városverseny Ø A globalizáció nemcsak erőteljes társadalmi polarizációt hozott létre, a gazdagok és a szegények mély különbségeit, hanem éles városok közötti versenyt is eredményezett a befektetésekért, a munkavállalókért, és a közép-osztály vásárlóerejéért, a fogyasztásért. Területi polarizáció növekedése: Ø A verseny kritériumainak megfelelő városrészek Ø És a nem megfelelő (stigmatizált) városrészek Ø Szegregációs folyamatok

Belvárosi rehabilitációk Ø Új trend: dinamikus gentrification a városközpontokban(Paris, Besancon, Kopenhága, Bécs, Budapest, Prága, stb) Ø Globális gazdaság igénye: döntési funkciók továbbra is itt maradnak (Enyedi, 2012) , Ø A nagy közép-osztálybeli visszatérés Ø Csalódás a városkörnyékben.

Az aktív elitcsoportok aránya az összes gazdaságilag aktívhoz képest a 10 vizsgált városban (Savitch. Kantor: Cities in the International Marketplace, 2004)

Az alacsony státusúak területi elhelyezkedése Nyugat Európában és az USA-ban. (Savitch. Kantor. 2004) ¬ Európa: inkább a szuburbiákban v (1940 -1960)belső slummok, átmeneti övezetek(gettók ) v 1960 után, lakótelepek, v rosszabb elővárosok, periférikus munkásnegyedek ¬ USA: inkább a belvárosokban.

A menedzser rétegek területi koncentrációi a párizsi régióban Cattan, N. Urban Sprawl in the Paris Metropolitan Area. (in: Szirmai, 2011, Urban sprawl in Europe)

Figure 2 : Le prix moyen du m² dans les transactions d’appartements anciens (2003).

A lakosság iskolai végzettségének alakulása a párizsi régióban Cattan, N. Urban Sprawl in the Paris Metropolitan Area. (in: Szirmai, 2011, Urban sprawl in Europe)

A magyarországi nagyváros-térségi társadalmi szerkezet

9 magyar város-térség

A lakosság megoszlása iskolai végzettség szerint a 9 magyarországi nagyváros-térségben, részletes övezeti bontás szerint (forrás: NKFP kérdőíves felvétel adatai, 2005)

A lakosság megoszlása iskolai végzettség szerint a 9 magyarországi nagyváros-térségben, részletes övezeti bontás szerint (forrás: TÁMOP kérdőíves felvétel adatai, 2014)

Budapesti várostérség

A vizsgált népesség iskolai végzettség szerinti megoszlása a budapesti várostérségben övezeti bontásban (%, forrás: NKFP kérdőíves felvétel adatai, 2005)

A lakosság megoszlása iskolai végzettség szerint a budapesti régióban részletes övezeti besorolás alapján (forrás: Fenntartható fogyasztás, 2010)

A lakosság megoszlása iskolai végzettség szerint Budapesten és agglomerációjában, részletes övezeti bontás szerint (forrás: TÁMOP kérdőíves felvétel adatai, 2014)

Várostérségi egyenlőtlenségek Budapest térségi egyenlőtlenségek 2005 2010 Térbeli társadalmi hierarchia A fejlett városkörnyék megtöri Kettős hierarchikus modell Város+ fejlett környék és fejletlen környék dichotómia, Hierarchia a legképzettebbek esetében enyhül, Magasabb státusúak diffúziója, Az alacsony végzettség esetében hierarchikus a szerkezet 2014 A városon belüli hierarchia enyhül, A centrum és a környék közötti különbség enyhül, Magas végzettségűek diffúziója ? 2014 Város és környék , a fejlett és a fejletlen környék közötti dichotómia tovább enyhül, Magas iskolázottság diffúziója, Városkörnyék átalakuló szerkezete

3. ) A társadalmi polarizáció és a társadalmi jól-lét összefüggései (néhány tényadat )

Néhány alapadat: Város és környék különbsége (differenciálatlan elemzés) Kérdés Városkörnyék Lakóhelyén dolgozik 42% 18% Volt már munkanélküli Tart attól, hogy munkanélküli lesz 18, 7 % 4, 7 % 24 % 7, 2% Hátrányos megkülönböztetés érte 2, 6 % 3, 8% 45, 7 % 3% (etnikai) Helyi szolgáltatások igénybe vétele Múzeum, színház, koncert, diszkó, fittness (nem veszi igénybe) Társadalmi problémák súlyossága Bizalom 45%-60 % 10%-18 % u. a. 57 % -81 % 2%-3% u. a.

Milyen gyakran van Ön stressz, illetve feszültség hatása alatt? 40 35 30 % 25 Központi település 20 Fejletlen városkörnyék Fejlett városkörnyék 15 10 5 0 Soha Ritkán Időnként Gyakran

40 Milyen gyakran éri Önt stressz pénzügyekben, anyagiakkal kapcsolatban? 35 30 % 25 Központ 20 Fejletlen városkörnyék Fejlett városkörnyék 15 10 5 0 soha ritkán időnként gyakran

60 Mennyire elégedett Ön az egészségi állapotával? 50 % 40 Központ 30 Fejletlen városkörnyék Fejlett városkörnyék 20 10 0 Elégedetlen Inkább elégedett Elégedett

Ön beszél idegen nyelvet/nyelveket? 90 80 70 60 50 % igen 40 nem 30 20 10 0 Központi település Fejletlen városkörnyék Fejlett városkörnyék

Ön hány idegen nyelvet beszél? 90 80 70 60 50 % Központi település Fejletlen városkörnyék 40 Fejlett városkörnyék 30 20 10 0 egy kettőnél több

Összegzés (még hipotézisek ) Mit mutatnak a térbeli társadalmi polarizáció és a társadalmi jól-lét közötti összefüggések? 1. ) A nagyváros-térségi társadalmi polarizáció hierarchikus, de az várostérségek belüli új dekoncentrációs folyamatok , a magas státusúak helyfoglalása alapján enyhül a hierarchia, kiegyenlítettebb a térbeli társadalom 2) Vélhetőleg új társadalmi dichotómiák szerveződnek v Város és korábbinál differenciáltabb városkörnyék v Várostérségek és a rurális ( jól-lét deficites) térségek 3) A társadalmi jól-lét szintje Vélhetőleg a területi egyenlőtlenségeket követi, de nem mechanikusan a helyi tényezők módosítása alapján, Vélhetőleg különbségek lesznek a jól-lét dimenzióinak a területi megoszlásában és a hierarchikus rendjében. A város és a környék jól-léti szintjében jelentősek a különbségek

Köszönöm a figyelmet !! És most nézzük meg a többi előadás alapján: milyen kép rajzolódik ki